text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az MNB-botrányként ismert ügy jelenlegi állásáról számolt be Lukács László György (Jobbik) kérdésére reagálva a legfőbb ügyész. Nagy Gábor Bálint közölte, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda továbbra is nyomoz.Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, illetve különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt indultak eljárások. Azok felderítési szakaszban vannak. A legfőbb ügyész hozzátette: az ügyekben még nem hallgattak ki gyanúsítottat.A tájékoztatás így nem az ügyészség, hanem a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik. Nagy Gábor Bálint így egyelőre nem tudott válaszolni a jobbikos képviselő kérdésére, hogy mikor várhatóak az első letartóztatások. Lukács László György a történelem legnagyobb "bankrablásaként" jellemezte az MNB alapítványi ügyeit, amelyekben mintegy 600 milliárd forint közpénz a tét.A kasszafúrók eddigi soha nem látott mértékben és soha nem tapasztalt módon tették a közvagyont magánvagyonná, és végeztek befektetéseket oly módon, hogy abból jelentős kár vagy vagyonvesztés származott.Emlékeztetett rá, hogy az MNB-botrány ügyében hiába kerülnek a nyilvánosság elé a súlyos visszaélések, a nyomozó hatóságok munkájáról a közvélemény semmit sem tud. Ezért arról kérdezte a legfőbb ügyészt:hány ügyben van folyamatban nyomozás az MNB és az MNB-hez tartozó alapítványi vagyonnal kapcsolatban?Mely nyomozó hatóság foglalkozik ezekkel az ügyekkel, egyenként megjelölve?Milyen szakaszban tartanak ezek az eljárások?Történt-e gyanúsítás az ügyben, történt-e vagyon megőrzésére tekintettel bármilyen ideiglenes intézkedés, akár vagyonelemekkel, akár személyekkel kapcsolatban?Várható-e, hogy a nyomozó hatóságok itt is fognak látványos nyomozati cselekményeket végrehajtani (előállítások, informatikai eszközök nagy erővel való lefoglalása), mint azt az internetes véleménynyilvánítás szabályainak megsértése miatt már több ízben megtapasztalhatták a magyar emberek?Vizsgálta-e vagy vizsgálja-e a nyomozó hatóság a volt jegybankelnök és közeli hozzátartozójának érintettségét az ügyben?
|
Komoly gyanúk vannak, gyanúsítottak nincsenek az MNB-ügyekben
|
Hűtlen kezelés, illetve pénzmosás miatt nyomoznak. Továbbra is a felderítési szakaszban járnak.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/22/mnb-ugyek-legfobb-ugyesz-hutlen-kezeles-penzmosas/
|
2025-10-22 11:48:58
| true
| null | null |
24.hu
|
Miután a Strabag nem teljesítette a Lázár János közlekedési és építési miniszter ultimátumában megszabott október 31-es határidőt az M30-as autópálya hibáinak kijavítására, a Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) újabb lépésre szánta el magát.A STRABAG-nál teljes a valóságzavar! Nem elég, hogy az általuk vállalt határidőt sem tudják vállalni, és miattuk nem lehet átadni a forgalomnak az M30-as autópályát, most még egy gátlástalan és abszurd akcióba is belekezdtek a leányvállalatuk (M5 Holding GmbH) által tulajdonolt AKA Zrt. koncessziós szerződése kapcsán- ezzel indul az ÉKM közleménye, amelyben bejelentik:a kormánynak nem áll szándékában, hogy meghosszabbítsa a M5-ös autópályát kezelő társaság koncessziós szerződését, amely 2031-ben járt le,sőt a 2031-ig tartó időszakra vonatkozó feltételeket is felülvizsgálja,illetve Lázár János közlekedési és építési miniszter rendkívüli auditot rendel el a vállalattal szemben."A 2031-ben lejáró koncessziós szerződésüket szeretnék úgy meghosszabbítani, hogy egy autópályát sem képesek megépíteni az általuk vállalt határidőre. Természetesen a Kormánynak nincs szándéka, hogy ezt a szerződést meghosszabbítsa - sokkal sürgetőbb feladat az, hogy a 2031-ig tartó időszakra vonatkozó feltételeket is felülvizsgálja: a nyereségmegosztást racionalizálni kell. A nyereségből az államnak kedvezőbb feltételek mellett kell részesednie! Ezért az erre vonatkozó felülvizsgálatot az építési és közlekedési miniszter ma elrendelte" - olvasható a tárca közleményében. A rendkívüli auditot ugyanitt úgy indokolják: "felmerül a gyanú, hogy a korábbi időszakban pénzügyi visszaélések következtek be a koncesszió során".A STRABAG-nak azt javasoljuk, hogy készítse elő az utóbbi évek hiánytalan pénzügyi elszámolásait és teljesítéseit az auditra. Az ámokfutó felelősséghárításai helyett pedig igyekezzen elvégezni azt, amit vállalt!- üzente meg a nagy múltú építőipari cégnek Lázár tárcája.Az AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. feladata a múlt század kilencvenes éveitől kezdve az M5-ös autópálya építése, finanszírozása, működtetése és fenntartása. A 35 éves koncessziós szerződés 2031-ben jár le.Mint a 24.hu februárban megírta, az M30-as autópálya Szikszó felől Miskolc felé vezető részét tavaly a 33-as kilométer (Miskolc-észak) és a 41-es kilométer (Szikszó csomópont) közötti részét lezárták. A helyszínen áldatlan állapotok uralkodnak, a forgalom a régi 3-as főútra zúdul. A lezárás oka, hogy az autópályán hiba keletkezett: megcsúszott a töltés, majd egyszerűen leszakadt az út. Bár a lezárás 2024 eleje óta tart, a repedés sokkal régebbi.Lázár ezt követően ultimátumot adott az osztrák gyökerű Strabagnak, melynek értelmében, amíg nem javítja ki az M30-as autópályán keletkezett hibát, addig a vállalattal nem írnak alá új szerződést. Akkor arról beszélt, hogy februárban megkezdik a munkálatokat és október 31-e a határidő a javításra, amelynek 4-5 milliárd forintos költsége a Strabagot terheli. Ezt a szakaszt ugyanakkor nem a Strabag, hanem a francia tulajdonú Colas építette, de az ÉKM nem kommunikált semmit azzal kapcsolatban, hogy miért kell felújítani a 2021-ben átadott részt, miért kellett tetézni a környező településeken a közlekedési káoszt.
|
Strabag-ügy: Lázár nekiment az M5-ös autópályát kezelő cégnek
|
Rendkívüli auditot rendeltek el, és felülvizsgálják a koncessziós szerződést.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/22/lazar-janos-nekiment-az-m5-os-autopalyat-kezelo-cegnek/
|
2025-10-22 11:37:08
| true
| null | null |
24.hu
|
Tíz pontban foglalta össze egy dokumentum a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) előző vezetésének visszaéléseit azon átvilágítási jelentés szerint, melyet már a jelenlegi, Kovács István által vezetett elnökség rendelt meg. A szóban forgó iratot ugyan nem írták alá, de a jelentés szerint az ellenőrző testület megállapításait tartalmazza. Ebben a többi között túlköltekezéssel, irreálisan magas fizetéssekkel vádolják a Kurtucz Csaba vezette szövetséget, továbbá azzal, hogyolyanoknak fizettek megbízási díjat, akik nem vettek részt a szövetség munkájában,milliós fizetést kapott a papíron társadalmi megbízású elnök,késleltették az állami pénzek kifizetését a kluboknak és edzőknek a banki kamat fejében,a 2023. május 21-ei közgyűlésről a hitelesítés során kiderült, hogy határozatképtelen volt, és hamis magánokiratokat használtak fel.Az átvilágítási jelentést a 24.hu és a Transparency International (TI) Magyarország is eredménytelenül kérte a szövetségtől, ezért a TI pert indított, melyet meg is nyert.A per„A Transparency International Magyarország számára ez az ügy azért volt izgalmas, mert már megszoktuk, hogy a NER-ben a politikai alapú vagyonosodás mellett a korrupció büntetlensége a legnagyobb ajándék, amit a hatalom biztosítani képes a hozzá hűséges szereplőknek, és kíváncsiak voltunk, hogy ebben az esetben megúszható-e a feltételezett visszaélés. A történet külön érdekessége az volt, hogy az ökölvívó szövetség minden lehetséges módon titkolni akarta a korábbi vezetés számukra sem vitatottan bűncselekmény-gyanús dolgait feltáró jelentést” – mondta a 24.hu-nak Ligeti Miklós. A TI jogi igazgatója emlékeztetett: „Alapelv, hogy a közfeladatok ellátásával, valamint a közpénzek használatával összefüggésben semmilyen adat nem titkolható el pusztán azért, mert ciki lenne, ha nyilvánosságra kerülne.” A szövetség annak ellenére ódzkodott a nyilvánosságtól, hogy az adatokat végül fellebbezés nélkül, a törvényszék első fokú ítéletének ismeretében átadta. A TI Magyarország jogi vezetője abból következtet erre, hogy a 100 oldalas jelentést fénymásolást követően, nem kereshető .pdf iratként adták ki, és többféle módon is felhívták a figyelmet annak titkosságára. Például vízjelként minden oldalra azt nyomtatták, hogy „ügyvédi titok”, a szöveg záróoldalára titkossági záradékot szerkesztettek, és nemcsak a perben, de az adatkiadás során is azt sulykolták, hogy bizalmas információkról van szó, melyek megismerése akadályozná az ügyben indult nyomozás sikerét. Az utóbbi megállapítás nyilvánvalóan téves, a büntetőeljárás sikerét semmiben nem befolyásolja az, ha mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy a közpénzből gazdálkodó, közfeladatot végrehajtó sportszövetség vezetésében miféle visszaélések történtek, melyek miatt ráadásul újabb súlyos közpénzeket felemésztő nyomozást kell lefolytatni– nyilatkozta Ligeti.A jelentésben a túlköltekezés mellett számviteli és adózási problémákat is feltártak, cikkünkben az érdekesebb tételekre koncentrálunk.A Magyar Ökölvívó Szakövetség előző vezetésének tevékenységével kapcsolatban büntetőeljárás folyik hűtlen kezelés gyanúja miatt. A rendőrség lapunknak küldött válaszából kiderül, hogy gyanúsítotti kihallgatás egyelőre nem történt, „a szükséges nyomozati cselekmények folyamatban vannak.”Káosz volt a szövetségbenA többszörös magyar bajnoki címmel rendelkező volt bokszoló, Kurtucz Csaba 2023 elején vette át a szövetség vezetését az Orbán család ügyvédjeként is ismert fideszes országgyűlési képviselőtől, Bajkai Istvántól, aki betegsége miatt köszönt le, és 2023 áprilisában elhunyt. Kurtucz 2023 októberében aztán rövid úton lemondott posztjáról, ahogy előtte a teljes elnökség is. Novemberben tisztújító közgyűlést tartott a MÖSZ, melyen Kurtucz meg sem jelent. Egy ügyvivő testületet választottak meg, Berkó Lajos (Schmidt Ádám sportszakállamtitkár kabinetfőnöke), Rácz Attila (ő már Bajkai István elnöksége alatt is dolgozott a szövetség konszolidációjáért) és Juhász Roland bokszbíró vezetésével. A szövetséget 2023 novemberétől Kovács István 2024. novemberi elnökké választásáig ez a hármas vezette. (Az előzményeket a cikk végén található keretes írásban szedtük össze.)Az átvilágítási jelentés leginkább Kurtucz Csaba elnökségéről és az azt követő időszakról szól, de érinti a korábbi korszakot is, illetve tanácsokat ad a jelenlegi vezetésnek. A jelentés készítői nem voltak könnyű helyzetben, miután2024-re még pénzügyi terve sem volt a szövetségnek. Ennek meg is lett a következménye. A 2023-as évet a MÖSZ a pénzügyi tervben szereplő, nagyságrendileg 4 millió forintos plusz helyett 38 milliós veszteséggel zárta, 2024-ben pedig októberben még ugyan 72 millió forint volt a számláján, de ez nem tartott ki 2025. január 1-jéig. A jelentés szerint 2025-ben soron kívüli támogatást ígért a sportállamtitkárság a szövetségnek, hogy „elkerülhessék a fizetésképtelenséget ebben az átmeneti időszakban.”Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárt levélben kérdeztük a támogatásról. Az államtitkárság ugyan válaszolt, de a konkrét összeget nem árulta el. A válaszban annyit írtak, hogy a szövetséga Nemzeti Versenysport-fejlesztési Programon, az LA10 Programon (ennek célja, hogy Magyarország a 2028-as Los Angeles-i olimpián az első tíz hely valamelyikén végezzen az éremtáblán – a szerk.), a Héraklész Programon és az edzőket segítő programjainkon keresztül kap támogatást a működéséhez, valamint egyedileg elbírált támogatásban is részesült.Hogy mekkora káosz uralkodott a szövetségben, arra talán a legjobb példa a MÖSZ 2023-ra vonatkozó beszámolójának idei módosítása. A 2024-ben elkészült beszámolóban 856 millió forintot tüntettek fel egyéb bevételként, amit az idén 2 milliárd forinttal, 2 milliárd 800 millió forintra korrigálták. Hasonló a helyzet az állami támogatásokkal is: a tavalyi beszámolóban még azt tüntették fel, hogy 2023-ban 745 millió forint támogatást kaptak, ám az idén ezt 2 milliárd 730 millió forintra helyesbítették.Az átvilágítási jelentés elején arról írnak, hogy a problémák elődlegesen hibákból fakadnak, melyek oka lehet figyelmetlenség, hanyagság vagy a szabályok nem megfelelő ismerete is. Később viszont már úgy fogalmaznak, hogy „a vizsgált időszak tekintetében főként az ellenőrző testület által a rendelkezésükre álló dokumentumok alapján készített megállapítások részben a belső szabályzataik megsértését,részben pedig szándékos bűncselekmények elkövetésének gyanúját vetik fel.Munkaszerződés nélkül havi 2,2 millió és plusz juttatásokMiután Kurtucz a MÖSZ társadalmi megbízatású elnöke lett, 2023 júniusában kérte az elnökséget, hogy díjazás ellenében, munkaviszonyban láthassa el az elnöki feladatait. Az elnökség azzal a kiegészítéssel fogadta el a kérését, hogy a munkaviszony létesítéséhez szükséges szerződésbe összegszerűen kerüljenek be a munkabéren kívüli egyéb juttatások is. Ezt a munkaszerződést viszont nem rögzítették, és alá sem írták.Ám az ellenőrző testület szerint Kurtucz Csaba munkaszerződés nélkül is munkabért utaltatott ki magának havi bruttó 2 255 639 forint összegben januártól tíz hónapon keresztül, vagyis arra az időszakra is, amikor papíron társadalmi megbízatású elnök volt. Ezen túlmenően ruhapénzt, étkezési hozzájárulást, korlátlan gépjárműhasználatot, korlátlan üzemanyagkártya- és mobiltelefon-használatot engedélyezett magának.Az ellenőrző testület jelentése szerint Kurtucz elnökségi ülés jogcímen tíz esetben olyan számlákat nyújtott be, melyeket önmaga fogadott be és fizettetett ki. Ezek a havonta történt „bevásárlások” közel 200 ezer forintot tesznek ki. Az elnök több alkalommal a MÖSZ-szel fizettette meg a közlekedési szabálysértéseket és az autópálya-büntetéseket is – áll a jelentésben. Emellett 170 millió forint értékben – összesen 13 alkalommal – az ellenőrző testület előzetes hozzájárulása nélkül vállalt kötelezettséget.Pálos Péter ellenőrző testületi tag a Schmidt Ádám államtitkárnak írt levelében hat pontban fejtette ki a MÖSZ gazdálkodásával és működésével összefüggésben történt jogszerűtlenségeket. Ebben azt írja, Kurtucz Csaba arra hivatkozott, hogySchmidt Ádámmal egyeztette le és fogadtatta el a munkabérét és az egyéb juttatásait. Ezt a juttatást az elnökség elutasította, és kérte, hogy az államtitkár erősítse meg a fenti állítást, vagyis hogy ő bólintott rá Kurtucz fizetésére. Kurtucz állítólag hivatalos állásfoglalást ígért Schmidt Ádámtól, ám az nem érkezett meg.Az államtitkárság lapunknak küldött válaszából az derül ki, hogy Schmidt Ádám nem folyt bele ebbe az ügybe. Mint írták:a sportági szakszövetségek – így a MÖSZ is – civil szervezetként látják el feladataikat, amelyek működésébe a sportállamtitkárságnak nincs beleszólása.Schmidt Ádámtól megkérdeztük, válaszolt-e egyáltalán a neki címzett levélre. Az államtitkárság közléséből arra lehet következtetni, hogy nem, mivel a fenti válaszukat csak azzal egészítették ki, hogy a sporttörvény rendelkezései alapján egy országos sportági szakszövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja.Agresszív fellépés Fásy Ádámmal szembenA jelentés egyik legizgalmasabb része szintén a Schmidt Ádámnak írt levélből egy részlet. Ebben azt ecsetelik, hogy Fásy Ádám mint ellenőrző testületi tag és egy társa igyekezett segíteni Kurtucz Csaba munkáját azzal, hogy „lényeges kötelezettségeire, határidőkre, formai és alaki követelmények betartására hívták föl az elnök figyelmét.”Kurtucz viszont a dokumentum szerint nem működött velük együtt, nem teljesítette a jogszabályi kötelezettségeit, formai hibákkal vezényelt le eljárásokat, illetve a hatáskörét is átlépte több esetben, és agresszívan lépett fel az ellenőrző testület tagjaival szemben.Mint írják, „tettlegességre nem került sor, ugyanakkor megfélemlítésre alkalmas módon való megnyilvánulása az ellenőrző testület tagjai szerint a garázdaság vétségének törvényi tényállását merítette ki.”Az ellenőrző testület több munkaszerződéssel kapcsolatban is problémákat talált. Bertók Róbert korábbi szövetségi kapitány 2023 októberéig volt a szövetség szakmai igazgatója. Az ellenőrző testület szerint viszont „életszerűtlen, hogy egy munkaszerződést hét hónappal a hatálybalépés előtt írná alá az elismert ügyvédi praxist vivő Bajkai István elnök, valamint, hogy pont ezt a szerződést fekete tollal írná alá.” Hozzátették: szabályellenes, hogy az irattárban kizárólag fénymásolat áll rendelkezésére – a másik fél által kék tollal aláírva.Arról is írtak Schmidt Ádámnak, hogy Kurtucz lehetetlenné tette az adatokhoz való hozzáférést az ellenőrző testület számára, a könyvvizsgálót nem engedte a dokumentumokba betekinteni, a kért adatok és dokumentumok átadását folyamatosan megtagadta.Az átvilágítási jelentés megvizsgálta a megbízási szerződéseket is – és ott sem volt minden rendben. Kommunikációs feladatok ellátására például egy építőipari céget bízott meg 2024-ben a Kurtucz-éra után következő ügyvivő testület. Továbbá az egyik telekommunikációs céggel előfizetői szerződést kötöttek 2023 nyarán, de a kontraktus értelmében a MÖSZ helyébe jogutód előfizetőként egy kft. lépett be, miközben a számlafizető a MÖSZ maradt.Két kellemetlen ügyA dokumentumból kiderül az is, hogy a szóban forgó időszakban két fegyelmi eljárás is folyt a szövetségben.Az egyik annak az akkor 14 éves bokszolónak az ügye, aki az édesapja beszámolója szerint a Szombathelyi Haladás VSE-nél egy edzésen agyrázkódást kapott, mert egy felnőtt bokszolóval rakták össze. A történtekkel kapcsolatban nyomozás indult. A Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság lapunkkal azt közölte, hogy a Szombathelyi Rendőrkapitányság megszüntette a büntetőeljárást arra hivatkozva, hogy a cselekménynem bűncselekmény.Az átvilágítási jelentésből tudható, hogy a Dudás Miklós világbajnok kajakos édesapjának megverése miatt indult büntetőeljárásban a Magyar Ökölvívó Szakszövetség egyik bírója is gyanúsított lett. Az ügyben életveszélyt okozó testi sértés és garázdaság miatt kezdődött nyomozás, ám mivel a sportoló édesapja azóta elhunyt, a vád azóta halált okozó testi sértésre változott. Az érintett bírót a bírói bizottság javaslatára azonnal felfüggesztették, és fegyelmi eljárást indítottak ellene.ElnöklajstromA hvg.hu elevenítette fel tavaly, hogy a MÖSZ-nek a rendszerváltástól Kovács Kokó István kinevezéséig öt vezetője volt: Sermer György 1990 és 1996 között töltötte be a posztot, utóda, Csötönyi Sándor pedig 21 éven keresztül állt a szervezet élén. Bár Csötönyi 2015 őszén öt évre kapott mandátumot, a ciklus felénél lemondott Erdei Zsolt javára, mivel bokszberkekben egyre nagyobb teret nyertek a változást sürgetők. Erdei renoméját ugyanakkor megtépázta, hogy a Duna Arénában megrendezett 2018-as ifjúsági világbajnokság után a szövetségnél több százmillió forintos mínusz keletkezett, amit egy hasonló méretű állami tőkeinjekcióval tüntettek el. Erdei a vb után vizsgálatot kért maga ellen az ügyészségen.Ezzel párhuzamosan pénzügyi biztosként érkezett a szervezethez Bajkai István. Kiderült: a MÖSZ-nek 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a verseny szervezése kapcsán, azon kívül pedig további 132 millió hiányzik, amit más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet. Attól kezdve minden kifizetés csak a fideszes politikus ellenjegyzésével történhetett meg. Bajkait 2019 őszén a szövetség elnökévé választották, Erdei pedig szakmai társelnök lett, mígnem 2020 nyarán lemondott. A kormánypárti képviselő 2022 decemberéig töltötte be az elnöki posztot, akkor megromlott egészségi állapotára hivatkozva jelezte, hogy nem tudja folytatni a munkát, majd 2023 áprilisában elhunyt.Bajkait Kurtucz Csaba követte a szervezet élén, aki tíz hónap után távozott, addigra összerúgta a port az elnökség több tagjával, miután az ellenőrző testület megállapította, hogy pazarló volt a költségvetés. Eközben Kurtucz elnökségi tagok ellen kezdeményezett eljárást költségvetési csalás gyanúja miatt. 2023 novemberében újabb tisztújítás következett, melyen egy ügyvivő testületet választottak a szervezet vezetésére, benne a korábbi gazdasági igazgató Rácz Attilával, Juhász Rolanddal és Berkó Lajossal, a sportért felelős államtitkárság kabinetfőnökével. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kovács Kokó István 2024 novemberében, ellenfél nélkül lett a bokszszövetség elnöke.
|
Munkaszerződés nélkül vihetett haza milliókat a volt bokszelnök, aki Fásy Ádámmal is összetűzésbe került
|
Kurtucz Csaba egy dokumentum szerint azt állította, hogy Schmidt Ádám egyeztette le és fogadtatta el a munkabérét és egyéb juttatásait – ezt a sportállamtitkárság cáfolta. Lapunk megszerezte a bokszszövetség botrányos időszakáról készült átvilágítási jelentést.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/21/mosz-magyar-okolvivo-szovetseg-atvilagitasi-jelentes-kurtucz-csaba-per/
|
2025-10-21 05:59:23
| true
| null | null |
24.hu
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiemelt figyelmet fordít a közérdekű vagyonkezelő alapítványok gazdálkodási, vagyonmegőrző, vagyongyarapító tevékenységére. Ennek keretében az elmúlt időben elemezte a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány (RKÓE Alapítvány) — közzétételi kötelezettségeinek teljesítését.Az elemzést az ÁSZ a közeljövőben nyilvánosságra hozza. Ezt válaszolta Windisch László elnök Szabó Tímeának. Az ÁSZ elnöke cáfolta az ellenzéki politikus felvetését, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány és RKÓE Alapítvány befektetései között bármiféle hasonlóság lenne. Windisch László szerint lényeges eltérés, hogy a kecskeméti egyetem fenntartójaa rendeltetési céltól eltérően a vagyonjuttatásból rendelkezésre álló likvid pénzeszközeit, összesen 127,5 milliárd forintot vállalati kötvénybe fektetett.Ezzel szemben a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány a magántőkealapokat nem létrehozta, az azokhoz kapcsolódó befektetési jegyeket vagyonjuttatásként kapta, így nem volt döntési jogköre sem a befektetési jegyek kibocsátását, sem azok hozamát illetően. Az ÁSZ-elnök szerintaz általánosságban rögzítendő, hogy az állami gazdaságfejlesztési programok keretében kibocsátott befektetési jegyek esetében nem feltétlenül és kizárólag a magas hozamkikötés lehet az elsődleges szempont.Végezetül tájékoztatta Szabó Tímeát, hogy az óbudai egyetem fenntartója honlapján hozzáférhető Befektetési Szabályzat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) szóló törvénynek megfelelően rögzíti az alapítványi vagyon befektetésére vonatkozó alapelveket, a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot.Mindössze három százalékos elvárt éves hozam illeti meg a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványt több mint 136 milliárd forint névértékű, különböző magántőkealapokban tartott vagyona után - tudta meg lapunk. Egy nappal a 24.hu által indított adatperben kitűzött bírósági tárgyalás előtt árulta el az alapítvány, hogy mekkora hozamok járnak neki.
|
Újabb egyetemi alapítványt vizsgált a számvevőszék
|
Windisch László szerint nincs párhuzam a kecskeméti, illetve az óbudai egyetem vagyonkezelése között.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/10/20/ujabb-egyetemi-alapitvanyt-vizsgalt-a-szamvevoszek/
|
2025-10-20 14:04:44
| true
| null | null |
24.hu
|
A NAV fenyegette meg a Partizánt a pénteken közzétett riportfilmje miatt. A film két főszereplőjét a NAV nyomozói vették rá, hogy egy bűnszervezetbe beépülve segítsék a hatóság munkáját. Titoktartási nyilatkozatot is aláírattak velük, így nem beszélhettek, amikor a nyomozók cserben hagyták őket, sőt akkor sem, amikor jogerős börtönbüntetést kaptak.A két főszereplő története alapján a Partizán kérdéseket küldtött a NAV-nak. Az adóhatóság a megadott határidőig nem reagált, ám a riport előzetesének csütörtöki megjelenése után mégis jelentkeztek: a titoktartási nyilatkozattal védett információk közlése miatt feljelentéssel fenyegetőznek.Károlyt és Krisztiántelőször kihasználták. Aztán átverték és börtönbe juttatták őket. Most pedig még a Partizánt is elhallgattatnák - írta a portál.A filmben a két szereplő részletesen mesél arról, hogyan indult az együttműködés az adóhatóság embereivel, akik nemcsak bátorították őket, de technikai eszközökkel is igyekeztek biztosítani, és minden alkalommal nagyon örültek az őrzővédő cégek pénzügyi machinációiról megszerzett információknak.Az együttműködés elején mindkettejükkel aláírattak egy általános, minden irányba szóló titoktartási szerződést is, de egyúttal biztosították őket, hogy annak ellenére, hogy a bíró nem fog tudni a szerepükről, az ügyész majd úgy alakítja a büntető eljárást, hogy a végén kimaradjak a büntetésből.Az interjúból aztán kiderül az is, hogy a beépített Károly és Krisztián sokszor belefutott abba, hogy a megfigyelt őrzővédő cégeknél gyakran emlegetik Pintér Sándor nevét. Többek között azt, hogy Civil Security működési módszert Pintér találta ki, a mostani vezetők pedig csak beszálltak ebben a kész, kiépített rendszerbe, és emiatt sosem fognak bajba kerülni. Azt állították, hogy a felső cégekig sosem mennek el az ellenőrzések.A nagy állami őrzővédő és takarítói pályázatokat a Civil Zrt. nyerte, és kiadta őket alvállalkozóknak, akik még egy alsóbb alvállalkozói körnek adták tovább a feladatokat. A munkaerő-kölcsönzők mindig ugyanazokat az embereket alkalmazták, még a Civil feliratos póló is megmaradt rajtuk.Az egyik interjúalany azt is elmesélte, hogy hallott olyan esetről, amikor a pénzügyőrök megállították a vallomástételt, mert az alany a Civil Securityvel való összefonódásokat akarta boncolgatni.Megállították a felvételt, és közölték vele, hogy kezdje elölről úgy, hogy a Civil Securityt már nem mondja, mert arra nem kíváncsiak- mondta Krisztián, a Partizán interjúalanya.Krisztián az elsőfokú eljárás idején kezdett igazán aggódni, mert a neve elég sokszor felmerült a vádiratban, de a NAV-osok ekkor is megnyugtatták, hogy ez csak azért van így, hogy a valódi bűnözők ne sejtsék meg, hogy ki súgott. Károly szerint a nyomozók határozottsága azonban az eljárás előrehaladtával lankadni kezdett.Akkor már megfordult a fejünkben, hogy baj van, nem minden lesz úgy, hogy mondták- mondta Károly. Végül cserben is hagyták őket, két év felfüggesztett börtönt kapott és 2 millió forint pénzbüntetést. Krisztián négy évet kapott, és ő is 2 milliós fizetési kötelezettséget. Állítja, hogy ha nem Pintér Sándorról lett volna szó, akkor az informátorokat nem ítélték volna őket.Ezek után úgy döntöttek, hogy nem veszik magukra nézve kötelezőnek a titoktartási szerződést.Krisztián bement a pécsi ügyészségre, ahol először kétkedve fogták, de végül a beszerzett információk is alátámasztották az elmesélt történet hitelességét. Az ügyészség végül azt állapította meg, hogy a pénzügyőrök szabálytalanul alkalmazták mindkettőjüket informátorként, és ezzel megvalósították a folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettét.A kedvező határozat miatt azt gondolták, sínre került az ügyük, de akkor jött a meglepetés, a másodfok elrendelte Krisztán börtönbüntetését, Károlynak pedig fizetnie kellett.Krisztiánnak Vácon több mint egy évig kellett egy zárkában raboskodni két olyan elítélttel, akiket az ő információi alapján ítéltek el. Mint mondta, nem bírta végig, elmondta a történetét neki.
|
A Partizán megszólaltatott két informátort, akiket a NAV épített be a Civil Security körüli hálózatba, aztán átverték őket
|
Az interjúk miatt végül magát a Partizánt is megfenyegette a NAV.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/17/a-partizan-megszolaltatott-ket-informatort-akiket-a-nav-epitett-be-a-civil-security-koruli-halozatba-aztan-atvertek-oket/
|
2025-10-17 21:32:23
| true
| null | null |
24.hu
|
Orbán Viktor apja, Orbán Győző feljelentette Hadházy Ákost az Adatvédelmi Hatóságnál. A független képviselő erről szóló Facebook-posztjában azt írta: a miniszterelnök apja szerintPusztaverszáj terveinek és az ott készült képek, videók közzétételével visszaéltem a személyi adataival. Ezért azt kéri a hatóságtól, hogy kötelezzen a posztjaim törlésére.Hadházy hozzátette: talán nem ez volt a szándék, de szerinte ezzel "így beismerték, hogy a posztjaiban bemutatott tervrajzok, fotók és videók valódiak".Így már biztos, hogy Hatvanpusztán van pl. 16 luxusappartman, séflakás, pálinkafőző terasz, steak-előkészítő, 200 nm-es ebédlő, dohányzószobák, kétmilliós kádak, 5 lift, három hatalmas mélyhűtő terem- fogalmazott a posztban a politikus, aki Orbánnak azt üzente: "szánalmas, ahogyan a papa nadrágja mögé bújik".
|
"Beismerték, hogy a posztjaimban bemutatott tervrajzok, fotók és videók valódiak" - Orbán Győző feljelentette Hadházyt
|
A miniszterelnök apja szerint a képviselő visszaélt a személyes adataival.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/17/hatvanpuszta-orban-gyozo-hadhazy-akos-feljelentes/
|
2025-10-17 07:24:20
| true
| null | null |
24.hu
|
Akár 20 milliárd forintot is felemészthetett Hatvanpuszta - becsülte lapunknak a témát napirenden és a helyszínen már két tárlatvezetést is tartó Hadházy Ákos független képviselő. Orbán Viktor szerint csak egy félkész mezőgazdasági üzemről van szó, a külső szemlélők számára viszont inkább a miniszterelnöki család - József nádor majorsága helyén felhúzott - rezidenciájának tűnik a komplexum, amelynek építése kapcsán többen 12 milliárd forintos költséggel számoltak. Ez a 6000 négyzetméterre vetítve négyzetméterenként 2 millió forintot jelentene. A 20 milliárdos becslés viszont a kertet és az egyéb - a Hadházy által rendszeresen publikált képeken megörökített - luxusberuházásokat is figyelembe veszi.25 fotóA kormányfő tagadja, hogy köze lenne a birtokhoz, azt állítja, hogy a tulajdonos és az építtető az édesapja. Orbán Győző a Borsnak a beruházás finanszírozási forrásáról annyit mondott, hogy sikeres a gánti kőbánya, azaz a többségi tulajdonában álló Dolomit Kőbányászati Kft. De ehhez sincs köze a kormányfőnek, mert a cég az Antall-, a Horn-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány alatt is sikeres volt - közölte.Több mint 20 milliárdot hoztak ki a bányábólOrbán Győző fő bányacégénél, a Dolomit Kft.-nél valóban röpködnek a milliárdok, a cég 2000 és 2024 között 20,476 milliárd forint osztalékot termeltaz elektronikusan elérhető cégbírósági adatok alapján. Az 1992-es alapítástól számított hét évben összejöhetett még néhány százmillió az alapján, hogy a 2000-es évek első felében még csak 100-200 milliókban mérték a profitot, és évente 25-70 millió forint közötti osztalékot tudtak kivenni a cégből.Orbán Győző állítása, miszerint a baloldali kormányok alatt is jól ment a cégnek, nem cáfolható, hiszen a Dolomit Kft. 2003 és 2009 között is nyereséges volt, összesen 740 millió forint osztalékot termelt. Ám ez eltörpül a 2010 óta egymást követő Orbán-kormányok idején produkált profit mellett: 2014-től az említett 740 milliónál már évente többet vettek ki a cégből, 2017-től pedig - ahogy az alábbi grafikonon is látszik - milliárdos nagyságú osztalékot húztak ki a miniszterelnök apjának a bányacégéből.A cégiratok alapján a Dolomit üzletrészeinek 51,16 százalékát birtokolja Orbán Győző, míg üzlettársai közülFehér Sándor 26,32,Pluhár László és Schüller József egyaránt 10,12,Mézner Antal és társai 2,28 százaléknyi részesedést mondhatnak magukénak.Ha komolyan vesszük a Dolomit Kft. alapító okiratát – amelyben az áll, hogy a nyereséget a törzsbetétek arányában kell felosztani a tagok között –, akkor a kormányfő apja negyedszázad alatt 10,44 milliárd forint körüli összeghez juthatott a bányacégből. Ez kevesebb a Hadházy által becsült hatvanpusztai költségeknél, de nem ismerhetjük a tulajdonosok közötti megállapodásokat. Láttunk már olyat – például Lázár János építési és közlekedési miniszter batidai kastélycégében –, hogy egy tulajdonos a tulajdoni hányadánál nagyobb mértékben részesült az osztalékból.Némileg módosíthatja a képet Orbán Győző többi cégének eredménye is, bár ezek meg sem közelítik a Dolomit nyereségtermelését. A G7 összesítése szerint a Nehéz Kő Kft. – amelyet négy éve eladtak és át is neveztek – 1289 millió, a Gánt Kő Kft. pedig 871 millió osztalékot hozott 2004 és 2023 között. A PSU Kft. szerény, évi 3–4 millió forint nyereséget produkált az elmúlt években, a Dolomit Inert Kft. pedig csak 2023-ban alakult, a tavaly elért 40 milliós adózott eredmény nem sok vizet zavart.Az összes cégből negyedszázad alatt kivett osztalékokból tehát szűken tehát kijöhet a 12 milliárd forintos beruházás, feltéve, hogy Orbán Győző Hatvanpusztán kívül másra nem használta az osztalékokat. A 20 milliárdos becsléstől azonban messze van a cégekből kivett pénz.Mészáros embereit látták az építkezésenSokak szerint azonban felesleges az osztalékszámolgatás, mivel pénzmozgás nélkül is megoldható egy beruházás. Ha például az építési vállalkozónak az egyik megrendelésen óriási az extraprofitja, akkor beleférhet, hogy arra a projektre számolja el egy másik építkezés költségeit. Ez onnantól számítana közügynek, ha a feltételezett extraprofit közbeszerzésen elnyert, közpénzes megrendelésből származna. Arról, hogy a közpénzes megrendelések és a hatvanpusztai projekt között történhetett-e keresztfinanszírozás, nem került elő bizonyíték.A Direkt36 ugyanakkor nemrég egy lépéssel közelebb vitt a megfejtéshez: olyan dokumentummal állt elő, ami az oknyomozó portál szerint bizonyítja, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégén keresztül jelentős pénzügyi segítséget nyújtott Orbán Győzőnek az Alcsútdobozon (feltehetően Hatvanpusztán) zajló építkezéséhez. A nyilvánosságra hozott bizalmas iratban a szereposztás a következő:az építtető Orbán Győző,a fővállalkozó a Fejér-B.Á.L. Zrt.,az úgynevezett teljesítési segéd pedig Mészáros cége, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.Az utóbbi garanciát vállalt arra, hogy amennyiben Orbán Győző nem fizetne, akkor helytáll, ebben az esetben az egyik Mészáros-cég elszámol a másikkal, vagyis lepapírozták, hogy akkor sincs baj, ha az építtető nem állja a cechet – fordította le lapunknak az ügyletet egy építési vállalkozó.Korábban Hadházy posztolt egy képet a helyszínről, melyen egy Fejér-B.Á.L. feliratú munkagépet lehetett kivenni, és többször beszélt arról, hogy Mészáros Lőrincnek, a miniszterelnök földijének és jóbarátjának, Magyarország leggazdagabb emberének a cégei dolgoznak a hatvanpusztai építkezésen.A 24.hu kérdésére, hogy mely Mészáros-cégek és mennyiért dolgoztak a majorságban, nem reagált sem Mészáros Lőrinc, sem a Fejér-B.Á.L. Zrt. Egy szigorúan név nélkül beszélő felcsúti forrásunk viszont megerősítette Hadházy állítását – úgy fogalmazott, kizárólag „Mészáros embereit” látta mozogni a területen, és elsősorban a Fejér-B.Á.L.-t említette.A betont felváltva hol a hatvanpusztai, hol a felcsúti általános iskola építkezéséhez hozták– utalt arra, hogy párhuzamosan folyt a kivitelezés a „félkész mezőgazdasági üzemen” és az Endresz György Általános Iskolában.Az utóbbi sem volt egyébként kis falat, a Fejér-B.Á.L. nettó 4,5 milliárd forintos ajánlattal futott be a közbeszerzésen. (Az iskola tervezését is Mészárosék nyerték, a Fejér-B.Á.L. tulajdonában álló Fejér Tervező Kft. 232 millió forintért vitte el a munkát. A néhány év alatt milliárdos forgalmúra nőtt tervező cég olyan nagy közpénzes munkáknak is részese lehetett, mint az új paksi atomerőművi blokkok tervezése 6,7 milliárd forintért.)Lévai Anikó könyvei és az Orbán-gyanú 2014-bőlA néhai Ferenczi Krisztina 2014-ben adta ki a Narancsbőr című könyvét, amelyben külön fejezetet szentelt a hatvanpusztai birtoknak. A területről megírta, hogy „korábban ez mind a Csákvári Állami Gazdaság kezelésében lévő állami tulajdon volt, majd 2011 júliusában a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. birtokába került”. Ez a cég Orbán Győzőé volt. Ferenczi azt is megírta, hogy Mészáros a bérleti díjat tíz évre előre, egy összegben fizette ki Orbán Győző cégének. „Gazdasági társaságok között nem szokványos az, hogy évekre előre bérleti díjat fizessenek. Orbán Győző cégének tíz évre előre kifizették a majorságért a bérleti díjat 2011-ben. A két társaság mérlegébe betekintve kiderül, hogy azóta évről évre a CZG. Ingatlanforgalmazó Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. mérlegében fordított arányban nő és csökken az aktív és passzív időbeli elhatárolások összege. (…) Nem világos, hogy mit gazdálkodik Mészáros ezen a területen, amiért évi 15 millió forintot meghaladó összeget érdemes volt kifizetnie. Aratás idején Mészáros gépei beparkoltak a hatvanpusztai majorságba. (Két kombájn és két-három pótkocsis John Deer traktor.) – olvasható a könyvben, amelyben Ferenczi jelezte: a hatvanpusztai birtokot Mészáros és a kormányfő felesége, Lévai Anikó földjei veszik körbe. A Narancsbőr azért is fontos dokumentum, mert rögzíti, hogy már a 2010–es évek első felében volt rendezgetés és építkezés a birtokon, és ezeknél is olyan nyomokba futott az újságíró, melyek Orbán Viktorig vezettek. Ismét idézünk: „A majorba belépve, a közvetlenül balra elhelyezkedő épület második szintjén vadonatúj ablaksor áll. Az új tetőhöz ugyanazt az igényes, la corunai zsindelyt használták, amit a Puskás Akadémia tetőfedése során. (…) „A bejárattól jobbra lévő, szintén építkezés alatt álló épületben Lévai Anikó szolnoki szülői házából hozott könyvek vannak föltornyozva, profi módon becsomagolt dobozokban. Rajtuk cetli: Ani könyvek (Rózsa utca), valamint Orbán Viktor felcsúti díszpolgári címe, plakettje. Csináltatott tölgyfa ajtók, ablakok szállítótokban tucatjával a földön, rézzsanérokkal és kilincsekkel ugyancsak tölgyfa tokkal a majornak ugyanebben az épületében. A stílusuk megszólalásig hasonlít a Cinege utcai villa (a miniszterelnök budai otthona – a szerk.) ablakaira-ajtóira.” Egyébként – írta anno Ferenczi – Orbán Viktor „gyakran megfordul feleségével az egykori főhercegi majorban.” A környékbeliek ezért is gondolták azt, hogy a miniszterelnök a birtok igazi tulajdonosa – olvasható a 2014-es kötetben.Mészáros építőipari cégei arattak, csak a Fejér-B-Á.L. vergődikA Fejér-B-Á.L. Mészáros Lőrinc és három gyermekének közös tulajdona, és ugyanolyan sebesen menetelt, mint a Mészáros érdekeltségű építőipari cégek általában. Öt évvel a megalapítása után, 2020-ban már 44 milliárd forint árbevételt ért el, az adózott eredménye pedig meghaladta a 4,5 milliárdot. A bevétele 2022-ben tetőzött 65 milliárd forinttal, nyereségként azonban alig több mint 3 milliárdot mutattak ki. A NER-es cégeknél megszokott, hogy messze az építőipari átlag felett teljesítenek, a piacvezetők közül például Mészáros építőipari zászlóshajója, a V-Híd Zrt. 20–30 százalékos profitrátával, két év alatt 90 milliárd forint osztalékkal gazdagította az ország leggazdagabb emberét.A Fejér-B.Á.L. profittermelése azonban nem ezt a mintázatot követte az utóbbi időkben: 2023-ban egyenesen veszteséges volt az alaptevékenység, 47 milliárd forint bevétel mellett az üzemi eredményt mínusz 1,2 milliárdra hozták ki, az adózott eredmény pedig mindössze 139 millió forint lett. A tavalyi év is csak szerényebb profitot hozott, 40,5 milliárdos árbevételt és 2,2 milliárd forint adózott eredményt mutattak ki.A helyiek arról suttognak, hogy amióta Várkonyi Andrea bekerült a családba, Mészáros gyerekei kijjebb szorultak a „jól fizető helyekről”, amiből némi huzakodás alakult ki. Felcsúti forrásunk arról beszélt, ennek egyik látlelete lehet a Fejér-B.Á.L. utóbbi két évben elért gyengébb eredménye. Ami kívülről is látszik: lecserélték a vezérigazgatót, a Mészáros bizalmi embereként ismert Schmidt Zoltánt még 2023-ban váltotta Deák Gábor. Utóbbi kulcscégeket vezet a Mészáros-birodalomban, ő vette át nemrég a V-Híd Zrt. vezetését a kegyvesztett Sárváry Istvántól, közvetlenül azután, hogy a 444.hu megszellőztette: a leggazdagabb magyar legjövedelmezőbb cégénél nincs minden rendben az alvállalkozók kifizetésével.A Fejér-B.Á.L. Zrt.-ben a Mészáros gyerekek egyenként 29,8246 százalékos részesedéssel rendelkeznek, Mészáros Lőrincnek mindössze 10,5263 százalék a tulajdonrésze, de a nyereségből ennél jóval nagyobb mértékben részesedik: ő jogosult a mindenkori osztalék felére. A felcsúti dollármilliárdos mindössze két részvényt birtokol, de ezek közül az egyik osztalékelsőbbségi részvény, és az alapszabály szerint ennek a tulajdonosa jogosult a mindenkor megállapított osztalékalap 50 százalékára, a másik felén osztozhatnak a gyerekek. (Mészáros Lőrinc egyébként papíron 2019 tavaszán szállt be a cégbe, így már igényt tarthatott az eddigi csúcsprofit, az 5,6 milliárd forint felére.) Ennek alapján, ha a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek gyengébben fogott volna a ceruzája a hatvanpusztai építkezésen, akkor azt leginkább az egykori felcsúti iskolatárs bánhatta, Mészáros Lőrincnek kellett volna lemondania a legtöbb pénzről.A 24.hu megkereste Orbán Győzőt is a hatvanpusztai építkezéssel kapcsolatban. Arról érdeklődtünk, hogy mennyibe kerül a hatvanpusztai gazdaság építése, ki az építkezés fővállalkozója, valamint hogy pontosan ki az építtető. A miniszterelnök édesapja nem válaszolt kérdéseinkre.Ezért fontos a jó árJelen állás szerint a munkák többségét versenyhelyzetben, pályázatok megnyerésével, piaci alapokon szerzi, ezért fontos a jó ár, a kedvező fizetési és garanciális feltételek biztosítása a megrendelők felé– így kezdődik évek óta a Fejér-B.Á.L. Zrt. mérlegbeszámolója. Hatvanpuszta nem tartozik a pályázaton elnyerhető projektek közé, magánberuházásról van szó, így nem nyilvános, mennyiért dolgozik a kivitelező a birtokon, de ettől még mindenkit okkal foglalkoztat, milyen áron dolgozhat egy Mészáros-cég Hatvanpusztán.Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója általánosságban azt mondja, hogy az ilyen jellegű ügyek vizsgálatában az adóhatóság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lehet kompetens. A feltűnően nagy, az akár a 20–25 százalékot is meghaladó árengedmény ugyanis problémás adózási szempontból, és felveti az adóelkerülés gyanúját.Minden szolgáltatás beárazható adózási szempontból. Az abszurd és lehetetlen, hogy a NAV elfogadja például azt, hogy valaki rendszeresen vagy nagy tételben 100 forintos áron szerezze be az egyébként 400 forintba kerülő építési szolgáltatást vagy építőanyagot, és az eladó az alacsonyabb összeg után adózzon csupán. Ha ilyen elszámolás lehetséges lenne, az adózás elveszítené az értelmét, hiszen bárki tetszőleges összeget írhatna a számlára– magyarázta Ligeti, hozzátéve: a dömpingárakra, feltűnő kedvezményekre és az ebből következő piaczavaró árazásra a GVH-nak is megvannak a maga protokolljai. A „szívességi építés” jelenleg ezekben a dimenziókban vizsgálható Magyarországon, önmagában azonban nem minősül bűncselekménynek, legfeljebb a felmerülő adócsalásnak lehet büntetőjogi vetülete.Egymástól független vállalkozások esetében a szolgáltatásvásárláskor az a fő szabály, hogy piaci árat kell alkalmazni. A lapunk által megkérdezett adószakértő két olyan okot mondott, amikor alaposan meg kell vizsgálni, miért tér el a piacon szokásostól az adott szerződéses ár.Az egyik, ha rendeltetésszerűtlen joggyakorlásról van szó. Ilyenkor nem valós indok áll a háttérben, többnyire valamilyen adóelkerülési motivációt kell keresni, például az egyik cég 1 forintért elad valamit a másiknak, így az egyik oldalon nem keletkezik adózási kötelezettség, a másik oldalon pedig nincs illetékfizetés.A másik, hogy az adott ügylet valóban az-e, aminek látszik. Például ha valamilyen szolgáltatást 100 forintért végeznek el a piacon, az adott esetben pedig 10-ért, akkor felmerül a kérdés, mi az oka ennek. Olcsón adni valamit hülyeség, de a hülyeség állampolgári jog, ez tehát nem kérhető számon. Megjegyzendő, hogy akár legitim ok is lehet a piacinál olcsóbb ár alkalmazására: például, ha egy cégnek referenciára van szüksége egy majdani megrendelés elnyeréséhez, akkor elképzelhető, hogy akár jóval a piaci ár alatt is hajlandó dolgozni. Vagyis az első látásra irracionális árengedményre magyarázat lehet a jövőbe való befektetés.Ha azonban az ellentételezés majd egy következő ügylettel érkezik – mondjuk egy állami megrendelés formájában, aminek a nagy nyeresége kompenzálja a vállalkozót a nagyon kedvezményes árért –, akkor más a helyzet. Ám a közpénzes tendernyerés önmagában nem elég,bizonyíték kellene arra nézve, hogy közpénzzel kárpótolták Hatvanpuszta építőjét.Hadházy Ákos szerint nem kétséges, hogy Mészáros érdekeltsége a fővállalkozó Hatvanpusztán, és „ha csak 10 százalékkal olcsóbban dolgozott, mint a piaci ár, akkor is milliárdos nagyságrendű a korrupció.” Csakhogy bármennyire bűzlik is egy ügylet, amennyiben konkrét bizonyíték nem kerül elő, nincs mit tenni – tette hozzá lapunknak az adószakértő.Kétmilliárd a kertészeknekFelcsúti forrásunk úgy tudja, a hatvanpusztai parkot egy helyi céggel, a felcsúti központú Plant-Orient 2002 Építőipari Kft.-vel csináltatták. Az Opten cégadatai és a mérlegbeszámoló szerint egy magánszemély a tulajdonosa, de informátorunk úgy fogalmazott, a cég „munkaadóját lényegében Mészáros-projektek jelentik.” Úgy tudja, kétmilliárd forint körüli összeg jutott a kertészeknek, de nem sok maradt munkadíjként, mivel 1,8 milliárd ment el az anyagköltségre. Kérdéseket küldtünk a Plant-Orientnek arról, hogy igazak-e ezek az információk, de nem reagáltak a 24.hu megkeresésére.Az tény, hogy a Plant-Orient gyakran dolgozik Mészároséknak, a cég honlapján a referenciák között szép számmal szerepelnek Mészáros-projektek. A listán van a már említett Endresz György Általános Iskola közmű- és kertépítése, a balatonalmádi Hunguest BÁL Resort Hotel kertépítése, az alcsútdobozi Sport Hotel kert- és közműépítése, valamint a tatabányai multifunkcionális kézilabdacsarnok is, melyet a Fejér-B.Á.L. Zrt. focistadionokat megszégyenítő, 24 milliárd forintos ajánlattal húzott be, a kertépítést pedig a Plant-Orient végezhette.A kertészeti cég amúgy építőipari tevékenységgel is foglalkozik – sőt főtevékenységeként út- és autópálya-építést tüntet fel –, és évi 1–3 milliárd forint közötti árbevételt produkált az elmúlt években. 2022-ben kiugró, 3 milliárdos forgalmat mutatott ki, a nyeresége pedig meghaladta a 450 millió forintot. Gyengébben sikerült az elmúlt év, valamivel 1 milliárd felett volt az árbevétel, és 60 millió forint alatt maradt az adózott eredmény, de összességében a felcsúti kertészcég jól hozott a konyhára: 2020 és 2024 között 1,24 milliárd forint osztalékot fialt.
|
Így dolgozhatott össze a leggazdagabb magyar és a kormányfő családja Hatvanpuszta luxusberuházásán
|
Orbán Győző cégei sok milliárd forintot termeltek az elmúlt évtizedekben, de könnyen lehet, hogy nem a kibányászott osztalékok számolgatása visz közelebb a megoldáshoz a hatvanpusztai birtok finanszírozása kapcsán. A "szívességi építés" nem bűncselekmény, legfeljebb egy esetleges adócsalásnak lehet büntetőjogi vetülete.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/10/16/hatvanpuszta-luxusberuhazas-korrupcio-meszaros-lorinc-orban-viktor-csaladja/
|
2025-10-16 05:57:28
| true
| null | null |
24.hu
|
Miközben az ősszel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós büntetőpere Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György volt végrehajtó elnök főszereplésével, a 24.hu megtudta: elkészültek a szakvélemények azokról az értéktárgyakról, amelyeket Schadl kiváltana a bűnügyi zár alól.A végrehajtók volt elnöke még az év elején indítványozta, hogy megválthassa a lefoglalás alatt álló értékeinek egy részét, védője pedig beadványban kérte, hogy szakértő állapítsa meg azok értékét. Ezek között vannak azok az autók is, amelyekről Schadl a bíróság előtt azt állította, nem tudja hol vannak, majd a 24.hu azonosította a járműveket és azok mozgását.A korrupciós ügy elsőrendű vádlottja a januári tárgyalás után azt mondta a Blikknek, „egy 7 éves Audi S8-as, valamint egy 15, egy 17 éves és egy 31 éves Mercedes van a birtokomban. A közel ötven éves repülőt 5 millió forintért vettem tíz éve, jelenleg üzemképtelen”.Beszélt a megváltandó ékszerekről is, amelyek jelentős részéről azt mondta, hogy azok családi emlékeket képeztek, például közte vannak a feleségének azon ékszerei, amelyeket a szüleitől kapott érettségi ajándékként. Az nem derült ki, hogy azok az ékszerek is részei-e a kiváltandó értéktárgyaknak, melyek miatt korábban Schadl György kitelefonált a börtönből, hogy felesége és apja rejtse el azokat a luxusóráival együtt.Összességében úgy kalkuláltam, hogy az autók, repülő, kishajó és az értéktárgyakért összesen mintegy 30 millió forint körüli összeget kell majd befizetnem– mondta akkor Schadl.Ugyanakkor lapunk megtudta, ennek az összegnek körülbelül a négyszeresét kell letennie a végrehajtók volt elnökének, ha ki akarja váltani a szóban forgó értékeket a bűnügyi zár alól. Értesüléseinket megerősítette Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője is, aki elmondta,az igazságügyi szakértői jelentések alapján Schadl Györgynek több mint százmillió forintnyi összeget kell fizetnie az értéktárgyak megváltásáért.Erre azonban egyelőre nem került sor – árulta el a szóvivő.Szabó József Tamás kérdésünkre elmondta azt is, ingatlanok nem szerepelnek a megváltandó értékek közt, csak járművek, ékszerek, órák. Hozzátette, ez a bíróságnak is jobb, mert egyrészt nem nekik kell fizetniük az őrzésért, amelynek összege ráadásul később nem is képezhetné a bűnügyi költségek részét, továbbá az értéktárgyak állaga sem romlik ezáltal a lefoglalás során.Schadl Györgynek feltehetően telik rá, hogy kifizesse az összeget a bíróságnak, hiszen mint lapunk megírta, a végrehajtók volt elnöke a börtönben ülve is 189 millió forintot keresett végrehajtói irodájával, és a végrehajtók „megújult” elnöksége is biztosítja, hogy Schadl továbbra is százmilliókat kereshessen.A büntetőper tárgyalása a nyári ítélkezési szünet előtt azzal zárult, hogy tanúként hallgatták meg Varga Judit és Trócsányi László volt igazságügyi minisztereket. Közben Toroczkai László a Mi Hazánk elnöke titokban rögzített hangfelvételeket mutatott be, melyeken több végrehajtót emlegetnek – a 24.hu feltérképezte, kik lehetnek a szereplők, akik közt olyat is találtunk, aki a Schadl–Völner-ügy aktáiban is felbukkan.A bűnügy vádirata szerint a végrehajtók volt elnöke jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot – adott át Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak, aki ezért a befolyását Schadl György érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri: önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezt hét végrehajtóból hat beismerte, őket már jogerősen elítélték. A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól.A két fővádlott ellen korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt emeltek vádat. Schadlra tíz, míg Völnerre nyolc év börtönt kértek beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.Mint megírtuk, Schadl február óta a siófoki luxusnyaralójában tölti a házi őrizetét. A Balaton-parti üdülő az ellene szóló vádiratban is szerepel, mert jogszerűtlenül bővítették, ám hiába rendelték el az eredeti állapot helyreállítását, Schadl ennek nem tett eleget. Ezért a végrehajtók volt elnöke ellen NAV-végrehajtás indult.
|
Több mint százmillió forintot kell fizetnie Schadl Györgynek, hogy megváltsa lefoglalt ékszereit, autóit, kisrepülőjét és kishajóját
|
A végrehajtók volt elnöke még az év elején indítványozta, hogy több értéktárgyát kiválthassa a bűnügyi zár alól. A 24.hu értesülései szerint négyszer annyit kell fizetnie, mint ahogyan korábban számolt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/14/schadl-gyorgy-vegrehajto-volner-pal-fidesz-korrupcio-buntetoper-fovarosi-torvenyszek-bunugyi-zar-lefoglalas-megvaltas-mercedes-audi-luxusora-ekszer/
|
2025-10-14 06:00:16
| true
| null | null |
24.hu
|
Hadházy Ákos korábban közérdekű adatigénylést küldött a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz arról, hogy mennyit fizetnek a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Hídnak egy látogatóközpontért, amelyet a Déli Körvasút építéséhez kapcsolódóan nyitottak. A látogatóközpont a független parlamenti képviselő egy korábbi videója szerint egy konténerből és egy mobilvécéből áll. Ezután pedig egy irodaházba költözött a "kiállítás".Hadházy most arról ír, hogy Lázárék nagy nehezen beismerték: félmilliárdot számláz le Mészáros Lőrinc a "horribilis drága déli körvasút látogatóközpontjáért.Megismételte, ez szeptemberig egy konténert és egy mobil WC-t jelentett, egy asztallal, néhány falra ragasztott tervrajzzal és egy öt éve kiadott prospektust Mészáros cégéről, a V-Hídról. Mint írta, a "látogatóközpontban" egy diákmunkás ücsörög a hét három napján, néhány órán keresztül.A politikis azt írta, Lázárék korábban egészen bizarr indoklással tagadták meg azt az apró információt, hogy mennyibe fáj ez a konténer az adófizetőknek. Azt mondták, hogy eszükbe jutott , hogy a konténer és a movbil wc csak ideiglenes megoldás és éppen készül az új "interaktív bemutatóterem".Hadházy a Transparency International Magyarország segítségével pert indított, de a per kezdete előtt Lázár végül elárulta a sokkoló részleteket:A látogatóközpontra összesen bruttó 537 milliót "fizetünk Mészárosnak".Ebből 217 milliót ki is fizettek a korábbi konténerért.A maradékot pedig az új "interaktív látogatóközpont" üzemeltetéséért "adják a Gázosnak."A független képviselő meg is nézte a Szerémi út "rozzant irodaházban", ami 320 millióba fog kerülni. Tapasztalatairól azt írta, hogyaz interaktív látógatóközpont egy körülbelül 30 négyzetméteres szóba, amiben három interaktív elem van: egy puzzle, egy érintőképernyő és egy VR szemüveg. Utóbbin egy elég primitív grafikával három perc alatt végig vonatozhatunk a most épített szakaszon.Hadházy szerint a központ alig van nyitva: hétfőn 7-14-ig, kedden és csütörtökön 13-20-ig csücsül benne egy diákmunkás. A politikus arra is rámutatott, hogy ez azért különösen pofátlan, mert a Ferencváros-Kelenföld vasúti szakasz bővítése már-már világrekord drágán történik.A pontos összeget inkább saccolni lehet, de kb. nettó 337 milliárd forintba (!) kerül ez a néhány kilométeres szakasz.Ebből 6 kilométer (!) új pálya épül és 8-at újítanak fel. Persze lehet mondani, hogy több kis megálló is épül , liftekkel, meg hangszigetelő falakkal. De a lakosság tájékoztatása ürügyén kilopott félmilliárdból sejteni lehet, hogy mennyire árazhatják túl magát az építkezést is. Ha ennyire nyíltan lopnak egy ilyen, könnyen átlátható tételen, akkor vajon mennyit lopnak a síneken , betonon és kövön?- tette föl a kérdést Hadházy.Hozzátette, a "látogatóközpontot" az OLAF-nak is jelenteni fogja.
|
Hadházy: Lázárék beismerték, félmilliárdot számláz le Mészáros Lőrinc egy "látogatóközpontért"
|
A "horribilis drága déli körvasút látogatóközpontjáért" jár a pénz, ami korábban egy konténer volt egy mobil WC-vel.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/13/hadhazy-akos-lazar-janos-meszaros-lorinc-latogatokozpont-v-hid-deli-korvasut/
|
2025-10-13 09:19:32
| true
| null | null |
24.hu
|
Kedden a futball-világbajnokság selejtezősorozatában a magyar csapat ismét fontos meccset játszik idegenben - ezúttal Lisszabonban. Orbán Viktorról régóta tudható, hogy a válogatott, sőt néha a kedvenc klubcsapatai nemzetközi mérkőzéseit is szereti élőben megtekinteni. A szeptemberi, dublini idegenbeli selejtező pedig immár a sokadik bizonyíték volt arra, hogy az utazáshoz a miniszterelnök magánrepülőgépet vesz igénybe. Legutóbb ráadásul az is kiderült, hogy nemcsak a 2400 kilométerre fekvő Dublinba utazott így az ír-magyarra, hanem a horvát tengerparti nyári vakációjára is magángéppel ment.Az viszont most sem tisztázódott, hogymiként szervezik le a miniszterelnök számára a repülőket,ki fizet értük,és mekkora összeg szerepel a végszámlán, ha van egyáltalán,sőt ezekről igencsak ellentmondásos a kormányzati kommunikáció.A magánrepülők használatáról a magyarok többsége keveset tud, a legtöbben vélhetően csak a hírekből értesültek arról, hogy az elmúlt években több NER-milliárdos saját gépet vásárolt, és azzal repkednek a külföldi ingatlanjaikhoz, vagy azokba a kikötőkbe, ahol a jachtjuk éppen állomásozik. Az viszont kevéssé köztudott, hogy nálunk is kialakulóban van egy pénzigényes, ugyanakkor kevésbé hivalkodó kultúra, amely a magánrepülők bérlésén alapszik.Külföldön főként a jól menő üzletemberek, sztárok, művészek, sportolók és persze politikusok igényeinek megfelelően alakult ki az üzletág, ésjelenleg több ezer magángép repked a foglalásoknak megfelelő útvonalakon a világ nagyvárosai és turisztikai célpontjai között.Hiába kínálnak a nagy légitársaságok egyre magasabb színvonalú szolgáltatásokat a kitömött pénztárcájú közönségnek is, bőven akad megrendelés a piacon a privát szereplőknek.A fuvarok leszervezése többnyire az utazási irodákon és az olyan charterbróker cégeken keresztül zajlik, mint például a LunaJests, a Fly Victor vagy a magyar székhellyel működő Call a Jet. Az üzletágra specializálódott irodák a repülőutak mellé kiegészítő szolgáltatásokat is kínálnak. Miután egy-egy gépbérlés ára akár több tízmillió forintra is rúghat, a felkínált szolgáltatások is illeszkednek az ügyfélkör elvárásaihoz.Az egyik világcég, a VistaJet – amely feltehetően a kormányfőt reptette Brac szigetéről Dublinba szeptember elején – a honlapján azt írja: komplett privát ökoszisztémát alakítottak ki az alapszolgáltatás mellé. Az „ökoszisztéma” valójában egy sor luxus szálláshelyből, menő étteremből és rendezvényszervező cégből áll, az annak megfelelő árazással.Az általunk megkérdezett pilóták szerint a privátgépek közönsége az exkluzivitást keresi, és akkor is kitart a drágább megoldások mellett, ha az utazás időben alig rövidebb, mint egy menetrendszerű repülőjárattal.A tapasztalataink szerint a visszatérő utasok, akiknek nem gond a számla kifizetése, akkor is a nagyobb business jetet rendelik meg, ha egyedül utaznak, és sokan áldoznak arra is, hogy a repülés ideje alatt stewardess szolgálja fel nekik a válogatott ételeket és italokat– mesélte lapunknak egy név nélkül nyilatkozó magyar pilóta, aki hosszabb ideje szolgál egy bérelt utakat teljesítő repülőn. Szerinte ebben a körben az is szempont, hogy az út alatt fel lehet-e állni a gépben, ezért rendszeresen megadják a kínált típusok utasterének a belmagasságát is.A szolgáltatók és a gépek közötti választásban az is szempont lehet, hogy melyik magángép fedélzetére engedik felvinni a házi kedvenceket. Nem kevesen vannak ugyanis, akik a kutyájukat vagy a macskájukat sem hagyják otthon, ha vakációra mennek. Az is beleszólhat a választásba, hogy kinek milyen biztosítása van. Főként a sztárok biztosítói, de politikusok esetében a személyi biztonságukra ügyelő szolgálatok is előírhatják, hogy nem ülhetnek fel egymotoros gépekre.Forrásaink szerint a privátrepülőzés európai fővárosai: London, Párizs, Nizza és Milánó. A nyári szezonban a frekventáltabb úti célok között szerepel Mikonosz, Ibiza, Mallorca és Isztambul is – ezeken a helyeken a teljesített fuvarok után órákon belül új utasokat találnak az irodák.Budapesten egyelőre kevés a megrendelő, itt még nem pörögnek gyorsan a megrendelések. Azokban az esetekben, amikor egy gépet „ki kell menteni” egy kevéssé fogalmas helyről, vagy ha egy lekötött rendelés végpontja és a következő rendelés induló állomása között üres járat van, a társaságok ezeket az utakat önköltségi áron sőt, néha annál is olcsóbban hirdetik. A brókercégek az „empty leg” rovataikban teszik közzé ezeket az alkalmi ajánlatokat. Jó adag kitartással és szerencsével így azok is kifoghatnak egy-egy repülőutat, akik egyébként nem költenének magánrepülőzésre.A bérelhető repülők palettája az egymotoros kisgépektől egészen a több tízmilliárd forintos business jetekig terjed. Több, Magyarországról is elérhető brókercég által használt felosztás szerint egyesítettük a főbb kategóriákra vonatkozó árakat. A kategóriák mellett néhány népszerű géptípust is feltüntettünk. Az érdeklődőknek repült óránként ezekkel az alapdíjakkal érdemes kalkulálni, és természetesen egy kétórás útnál az alább látható összegek duplájával, háromórás útnál pedig a triplájával kell számolni.Ezek a díjak általában a repülő fenntartási költségeit, a személyzet fizetését és az üzemanyagköltségeket foglalják magukba. A végszámlához azonban sok egyéb tétel is hozzájárulhat. Jelentős, külön felszámolt költségelem lehet például a repülő parkolási díja, amely egyes divatos reptereken olyan magas, hogy hosszabb tartózkodás esetén megéri távolabbi repterekre átvinni a gépet. Ha több napos oda-vissza utat kér a megrendelő, akkor számítania kell arra, hogy neki kell kifizetnie az állomáshelyen a repülőszemélyzet hotelszámláját is. De azok is számíthatnak extra kiadásra, akik csak odaútra bérelnek repülőt – ilyen esetekben, ha a szervező nem tudja megtölteni a következő foglalási helyszínre tartó gépet, akár a visszautat is felszámolhatják a megrendelőnek.Nem kevés az olyan privátrepülőgép-tulajdonos, akik miután komoly pénzeket invesztáltak a gépvásárlásba, úgy döntenek, hogy a saját használaton kívüli időszakokra bérbe adják a járművüket. Ilyenkor a megfelelő engedélyekkel rendelkező üzemeltető cégek megállapodnak a charterbrókerekkel, és a gép bekerül a nemzetközi vérkeringésbe.Szinte biztos, hogy nem ezt a stratégiát követi Schmidt Mária és lánya, Ungár Anna, akik augusztus 20. után bocsátották Orbán Viktor és csapata rendelkezésére saját Pilatus PC12-esüket. Az új, több milliárdos értékű gép vitte a miniszterelnököt Horvátországba, Brac szigetére. A Pilatus azonban az azóta eltelt közel két hónapban alig néhányszor szállt fel. Ennek a típusnak a Call a Jet honlapja szerint 2500 euró/óra, vagyis nagyjából egymillió forint körüli összeg lehet az alap bérleti díja.Mint megírtuk, a dublini meccsre minden valószínűség szerint egy VistaJet-gép vitte Bracról a miniszterelnököt. A máltai központú VistaJet a világ egyik legnagyobb repülőparkkal rendelkező vállalkozása, amely maga is értékesíti a gépeit. A társaság több száz Bombardier, Gulfstream és Embraer luxusgéppel rendelkezik, az üzleti modelljük pedig épp arra épül, hogy a tartós és hosszú távú bérlést vonzóbbá tegyék a saját gép vásárlásánál. Korábban a magyar kormányzat is bérelt repülőt tőlük: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021-ben például egy Bombardier Global 6000-t kölcsönzött a távol-keleti útjához, amiért 140 millió forintot fizetett a tárca.A VistaJet honlapján a világ felfedezése rovatban a kliensek figyelmébe ajánlja azt az Ultima Collection nevű vállalkozást is, amely szupergazdag és visszahúzódó családok számára biztosít egyedi luxus szálláshelyeket. Ez volt az a francia és svájci milliomosok által alapított cég, amelyben Matolcsy György MNB-elnöksége idején a bizalmi köre által dominált Optima-csoport megpróbált tulajdonrészt szerezni, de hatalmas bukás lett a kalandból.A 24.hu több utazási irodát és a budapesti Call a Jet Kft. tulajdonosát is megkereste, hogy a hazai piac alakulásáról és a vásárlói szokásokról érdeklődjünk, de vélhetően az üzletágra jellemző diszkréció miatt egyetlen válasz sem érkezett. A németországi fiókkal is rendelkező Call a Jet egyébként a 2022-es üzleti évben átlépte az egymilliárd eurós forgalmat, azóta viszont a 600 milliós szint körül teljesített.Természetesen azt is szerettük volna megtudni a közelgő portugál-magyar mérkőzés miatt, hogy miként és mennyiből lehet kijutni bérelt magángéppel Lisszabonba.Az ajánlatkéréshez regisztrálni kell a brókercégeknél. A cégek általában a regisztráció során elkért adatokból és az operátorok személyes megkereséseiből próbálják belőni, hogy potenciális vásárlóval vagy csupán szimpla érdeklődővel van dolguk. A szűrőn végül a Fly Victornál sikerült a leggyorsabban átjutni, onnantól pedig fél nap alatt beszerezték és elküldték nekünk azokat információkat, amelyek támpontokat adhatnak egy meccsnézős repülőút gyors előkészítéséhez.A Fly Victor egy londoni székhelyű társaság, amelyet két éve egy arab emírségekbeli befektetői csoport vásárolt fel. Mottójukban az átláthatóságot és a káros környezeti hatások csökkentését emelik ki, ezért minden üzleti ajánlatuk tartalmazza a javasolt repülők várható üzemanyag-fogyasztását, hogy a kliensek ezeknek az adatoknak az ismeretében dönthessenek.A Fly Victor öt szóba jöhető repülőgépet javasolt, amelyek mind 3 óra 30 és 50 perc közötti repülési idővel tudják teljesíteni a lisszaboni távot. A felsorolásban a legolcsóbb ajánlat a magyar Jet Stream Kft. Citation III-as, nyolc férőhelyes gépére érkezett:két személyt nettó 22 275 euróért, azaz 8,7 millió forintért szállítanának ki a meccs napján a portugál fővárosba.A két legdrágább verzió a már említett VistaJet két Bombardier Challenger gépe volt. Mindkettő VIP ellátással, stewardess-szel, valamint ingyen wifivel csábítja az utasokat, csakhogy ezek jóval többe kerülnek:két főnek egyetlen útra nettó 29 772 eurót (11,6 millió forint), illetve 35 880 eurót (14 millió forint) kellene fizetnie.Ráadásul ezek a gépek kétszer annyi üzemanyagot égetnének el, mint a legolcsóbb jet. A brókercég jóvoltából azt is megtudtuk, hogy a 12 férőhelyes Challenger 605-nek, amelyben egy 180 centi magas utas simán járkálhat fel-alá felegyenesedve, több mint 6500 kiló kerozinra van szüksége a Budapest–Lisszabon közötti 2470 kilométer megtételéhez.Az ajánlat alapján könnyen kiszámolható, hogy egy lisszaboni retúrjegy ára – még ha csak egynapos kint tartózkodással kalkulálunk is – összességében meghaladhatja a 40 millió forintot.
|
Ajánlatokat kértünk, mennyiért juthatunk ki bérelt géppel a portugál-magyarra - így működik a magánrepülőzés
|
Sok az ellentmondás a miniszterelnök magánrepülős focitúrái körül. Utánajártunk, mennyibe kerülne, ha magánrepülővel szeretnénk eljutni a keddi vb-selejtező helyszínére. Sőt, ennél sokkal többet megtudtunk a privát repülőzés világáról.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/13/maganrepulozes-privat-ajanlatok-berelt-gep-arak-szolgaltatasok-portugal-magyar/
|
2025-10-13 05:55:20
| true
| null | null |
24.hu
|
Kiszállt a Magyar Szalon Kft.-ből Mészáros Lőrinc földije, Pálffy Balázs, aki nemcsak a felcsúti milliárdos vőjelöltje volt egy időben, hanem a kormányhoz közeli építőipari vállalatok egyik menedzsere is.Pálffy annak a Magyar Építő Zrt.-nek az igazgatósági tagja volt, amely részt vett a Városligetben az állami építkezések kivitelezésében, és miután távozott a Magyar Építőtől, a cége felvásárolta a Magyar Szalon Kft.-t, amely előzőleg elnyerte a városligeti Millennium Házában a cateringszolgáltatás lehetőségét.Ez a neoreneszánsz stílusú kiállítócsarnok a Városliget egyik legrégebbi épülete, 1885-re készült el, és a millenniumi ünnepségek óta múzeumként funkcionált. A Liget Projekt keretében a kormány 2017 végén kezdte el a rekonstrukcióját, és 2019-ben adták át közösségi térként, élményközpontként.Magának a Millennium Házának (volt Olof Palme Háznak) a rekonstrukcióját annak a Szeivolt Istvánnak a cége, az Épkar Zrt. nyerte el 3 milliárd forintért, aki a projekt előkészítésekor ugyanúgy a Magyar Építő Zrt. igazgatóságában ült, mint Pálffy. A felújított épületet jelenleg a Liget-projektet irányító állami Városliget Zrt. üzemelteti, az éttermet pedig a Magyar Szalon működteti.A Magyar Szalon Kft.-t 2019-ben még egy vérbeli vendéglátós, az egykori Mátyás Pincét is üzemeltető Vitárius Csaba alapította, 2021-ben azonban Pálffy Possibuild Építőipari Kft.-je lett a tulajdonos. A Possibuildet Pálffy 2016-ban alapította, és azóta, hogy önállósult, sorra nyeri az állami és fideszes önkormányzati megbízásokat, és az évente bő 4 milliárd forintos árbevételén 500-700 millió forint nyerséget ér el.A Magyar Szalon cateringszolgáltatása időközben két újabb reprezentatív helyszínnel bővült: a szecessziós Sipeki-villával, illetve a modernebb stílusú Országos Múzeumi Restaurálási Központtal. A Sipeki-villa (a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székháza) felújításának munkálatait ugyancsak az Épkar nyerte el, majd a Magyar Szalon kapta a rendezvényszervezési feladatokat. Az épületet azzal kínálják az érdeklődőknek, hogy “lépcsőháza, csodálatos hallja, valamint egzotikus télikertje varázslatos helyszíne lehet egy hangulatos esküvőnek, vagy céges rendezvénynek”.2022 óta a Magyar Szalon árbevétele már bőven meghaladta az évi 300 millió forintot, amelyen 50–100 milliós nyeresége is volt, 2024-ben azonban veszteséges lett. Pálffy most megvált az üzletrészétől, és egy komáromi vállalkozó, Márkos Attila került a helyébe, akinek családja az ottani Magyar Lovas Színház alapítója.
|
Egy Mészáros Lőrinchez közeli tulajdonosváltás leplezi le, mennyire nem csak közösségi célokat szolgált a Liget Projekt
|
A felújított neoreneszánsz épület, a Millennium Háza a kormányhoz közel álló építési vállalkozónak termelte több éven át a profitot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251010_hvg-magyar-szalon-millennium-haz-meszaros-lorinc-palffy-balazs-magyar-epito-varosliget-catering
|
2025-10-10 07:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A magyar gazdasági élet kitermelt egy újabb ifjú titánt, mégpedig Pállfy Balázs, a Duna Aszfalt csoporthoz tartozó Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. vezérigazgatója személyében. Az általa vezetett cég szerezte meg a napokban a Magyar Építő Zrt. minősített többségi részesedését.
Hetek óta keringett a hír, hogy a vevő a miniszterelnök földije, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a közpénzes megrendelések segedelmével fénysebességgel 10 milliárdos építőipari vállalkozássá nőtt Mészáros és Mészáros Kft. lesz, de végül a Körösaszfalt Zrt. futott be.
A Duna Aszfalt csoport felfutása a felcsúti polgármester vállalkozásáéhoz foghatóan látványos volt eddig: 2013-ban csaknem megduplázta, 54 milliárd forintra növelte az árbevételét, és ezzel megközelítette a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó, a közpénzes közbeszerzéseken akkor még taroló Közgép Zrt.-t.
Barátnője Mészáros Beatrix
Az adásvételt nyélbe ütő Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. vezére, Pálffy Balázs 1987 áprilisában született és tavaly november végén lett a Körösaszfalt vezérigazgatója. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett, Facebook-oldala üzenőfalán szinte kivétel nélkül Orbán Viktor szerepléseiről szóló videók, illetve a Fidesz bicskei szervezetét éltető megosztások találhatók.
A 27 éves fiatalember barátnője Mészáros Beatrix. Az állami földpályázatokon nyertes, Orbán Viktor legjobb barátjaként ismert felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc egyik lányát szintén Mészáros Beatrixnak hívják, így feltételezhető, hogy a napi.hu jól értesült volt, amikor megírta, Pálffy az állami közbeszerzéseken egyre többször nyertes Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonosának, a felcsúti polgármesternek a leendő veje. Ami azonnal más megvilágításba helyezi a nemrég végrehajtott tranzakciót, amely során a legnagyobb múltú építőipari cég, a Magyar Építő Zrt. a Körösaszfalt érdekeltségébe került.
|
Mészáros lányának barátja kulcsszerepben a Simicska elleni harcban
|
Mészáros Lőrinc lányának 27 éves barátja vezérigazgató, mégpedig azé a cégé, amelynek kulcsszerepe lehet abban, hogy a nagy építőipari cég, a Duna Aszfalt Simicska Lajos Közgépének babérjaira törjön.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20150211_Meszaros_lanyanak_baratja_kulcsszerepben
|
2015-02-11 15:50:00
| true
| null | null |
HVG
|
Mi a probléma a Belügyminisztérium épületének eladásával? Nem jogszerű?A magyar államnak tíz körömmel kellene ragaszkodnia azokhoz a nagy történelmi múltú ingatlanjaihoz, amelyek építészeti értékeiken túl egyúttal szimbolikus jelentőséggel is bírnak. Ez a BM-tömb négy nagy épület egyesítése útján jött létre, amelyek mindegyike bankszékház volt fennállása legalább egy időszakában. A kőburkolatos homlokzatú, Dunára néző főépület (ahol mostanáig a mindenkori miniszter irodái is megtalálhatóak voltak) a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székhelyének épült, amely az első magyar alapítású bank volt, tehát óriási presztízsű intézmény. Ennél jobb, fekvésénél és építészeti kialakításánál fogva reprezentatívabb helyre nem költözhetett volna a belügyi tárca. Fontos megjegyezni, hogy a minisztérium jóval hosszabb ideig működött itt, mint korábban maga az építtető bank.Ezeken a méltánylandó elvi szempontokon azonban gyakran átlép az állam. A Budai Várban felépítette a Pénzügyminisztérium régi-új épületét, ám közben összevontak két tárcát, ez a gazdasági minisztérium így már nem fér el ott, ezért jött a mentőötlet, költözzön a belügy.Csakhogy a várbeli Szentháromság téri épület a mostani kibővített állapotában a belügyi ágazat teljes személyi állományának és infrastruktúrájának befogadására sem elég, hiszen a tisztviselők egy jelentékeny része – hely hiányában – a Széchenyi téren volt kénytelen maradni, még ha átmenetileg is. Ez mindennél árulkodóbb azt illetően, hogy itt valójában nem egy államigazgatási tekintetben alaposan megfontolt átszervezésről volt szó, hanem csupán a kiváló megközelíthetőségű pesti BM-tömböt kellett gyorsan felszabadítani az új «baráti tulajdonos« számára, az ott dolgozókat meg átpaterolni bárhová, ahová csak lehetett, így például a korábban Pénzügyminisztériumnak újjáépített, de sokkal kevésbe jó megközelíthetőségű vári helyszínre.Csak a vak nem látja, hogy itt ingatlanmutyi zajlik, nem pedig felelős vagyongazdálkodás.Van erre bizonyíték?A négy épületből álló BM-tömb egyik eleme, a József Attila utca és a Nádor utca sarkán álló volt Pollack-ház (az építész saját maga számára tervezett egykori lakó- és bérháza) részét képezte a nemzeti vagyonnak: azaz «nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmény« volt. Egészen addig, amíg a listáról le nem húzták, és így eladhatóvá vált.Bár a kétharmados parlamenti többség birtokában technikailag ez a törvény is módosítható, de ez nem jelenti azt, hogy a módosítás kiállja az alkotmányosság próbáját és jogelvi szempontból is megalapozott. A listáról ugyanis rendre azon az alapon emelgetnek le újabban ingatlanokat – a kastélyokkal együtt mára tucatszám – hogy azok «állami közfeladat ellátásához a továbbiakban nem szükségesek, így értékesítésük indokolt«. De ezen az alapon a listán jelenleg is rajta lévő budaszentlőrinci pálos kolostor és templom maradványai vagy az aquincumi római polgárváros amfiteátrumának romjai is lekerülhetnének a listáról, sőt fel sem kerülhettek volna, hiszen ezek sem szükségesek bármiféle állami közfeladat ellátásához.Ezek szerint mégsem megkerülhetetlen kritérium, hogy egy műemlék szükséges legyen állami közfeladatok ellátásához.Nem bizony, ha pedig az e listán szereplő műemlékeknek semmilyen közfeladat ellátására nem kell alkalmasnak lenniük, akkor nem is rostálhatóak ki önkényesen ilyen szempontok alapján. Egy kritériumnak kell megfelelniük: műemléknek kell lenniük és e mivoltukban fenn kell állniuk. Amíg ez adott, addig nincs ok leemelni ezeket a listáról, máskülönben az értékesítésükre vonatkozó törvényi tilalom komolytalan lenne, hiszen azt kétharmados többség birtokában bármely kormány kedve szerint felülírhatja, a jogalkotó mindennemű szándékára való tekintet nélkül.Ugyanez vár a Nemzetgazdasági Minisztérium József nádor téri épületére, amelynek épp most kezdték meg az árverését?Igen, ez mindenben paralel a Belügyminisztérium épületvel: bankként létesült, Alpár Ignác tervezte, és szinte ugyanazok dolgoztak rajta Róth Miksa üveg- és mozaikművésztől kezdve Maróti Géza szobrászig. Hasonló a megjelenésük kívül-belül, és mindkettő igen épen maradt ránk. Eddig… Az eladásnak itt is árulkodó, sőt, mondhatni leleplező erejű eleme, hogy a vevő nem tudja majd rögtön birtokba venni új ingatlanát, hisz a minisztérium még nem képes kiköltözni, ugyanis nincs hová. 2026. szeptember 1-ig tovább kell majd használnia azt az együttest, ahonnan mindenáron ki akarják tenni. Gondoljuk meg, ha mi így akarnánk lakást eladni, hogy tolonganának a komoly vevők! Ez egyértelmű jele annak, hogyszó sincs itt »állami közfeladatra feleslegessé vált ingatlanokról«, hisz megfelelő póthelyszín sincs még, csupán a választási pánik szülte végkiárusításról, amely nem tűr halasztást, még ha a rendezetlen tulajdoni és használati viszonyokat szül is. Addig kell átjátszani ezeket az értékes javakat, amíg ők rendelkeznek felettük.Egyébként itt, a József nádor téren már jó 10 éve elindult a zsákmányszerzés, ugyanis akkoriban kebelezte be a »nemzet veje« a Postabank szomszédos épületét (vagyis a Hild József tervezte Gross-házat), amely tőle a nem sokkal később meghalt Ghaith Rashad Pharaonra szállt, hogy aztán a szaúd-arábiai üzletember egyéb szerzeményeivel (köztük a fehérvárcsurgói vagy a hőgyészi kastéllyal) együtt ez is ebek harmincadjára jusson. Nyilván a tér teljes nyugati felére szükség van a szállodává alakításhoz. Az pedig, hogy mindez milyen végeredményt szül majd, előre tudható a MAHART-székház esetéből tanulva: homlokzatokig való kibelezés, értékpusztítás minden mennyiségben. Az ide magát befészkelő sokadik szállodalánc markolóval fog majd »restaurálni«, ahogy az összes elődje tette a Vigadó mellett, az Andrássy úton, vagy a Bem téren.Ez történik a Nemzeti Bank által magától eltaszított, szintén dobra verni tervezett Postatakarékpénztárral is, amely viszont már egy nemzetközi rangú szecessziós főmű, Lechner Ödön életpályájának csúcsa. Ennek nemrég – nyilván közpénzből – fel is újították a háborúban megsérült pénztárcsarnokát, hogy a leendő vevőnek ne kelljen majd ezzel fáradnia, midőn a szálloda lobbiját itt rendezi be, az addigra kibelezett épület közepén.A kastélyok privatizációja még nem történt meg, nem írták alá a szerződéseket. Meggondolják magukat?Nem hinném, hogy önként meggondolnák magukat. Egyszerűen a szervezetlenség és az inkompetencia versenyzik egymással az Építési és Közlekedési Minisztériumban, és hát ezek olykor egymást is feltartják, épp, mint amikor még én is élő egyenesben, elhűlve szemléltem mindezt. Az, ami a kastélyokkal történik, példátlan, ráadásul egyre-másra derülnek ki olyan részletek, amelyek korábban nem voltak ismertek. Ilyen például az ajándékozás ellenére még betervezett, költségvetési pénzből elvégzendő állítólagos felújítási munkálatok sora, vagy hogy a leendő tulajdonosok – ajánlataik szerint – strandot, medencét, wellnessrészleget meg egyéb blődségeket terveznek kialakítani szerzeményeikben. Ez elég messze van attól a tisztán kulturális hasznosítási módtól, amely a Kastélyprogram eddigi helyszíneit jellemezte. De ez utóbbi sejthető volt: a profitorientált cégek nálunk másban nemigen tudnak gondolkodni. Egy régtől hordozott kulturális fogyatékosság leképeződése mindez: a tőke birtokosainak mély idegenkedése attól, ami magaskultúra, és ami nem anyagi értelemben véve hasznos.Nálunk nincsenek olyanok, mint akik befektetőként grátisz felújították a leégett Notre Dame-ot vagy a római Trevi-kutat.Lehet később hűtlen kezelésért esetleg vádat emelni? Hiszen itt állami tulajdon térítésmentes, szinte térítésmentes átadásáról van sző, magántulajdonos számára.Mivel jogszabályt alkottak rá és az Alkotmánybíróság – szégyenletes módon – másodjára jóvá is hagyta azt, a kérdést nem tudom megválaszolni. Annyi azonban szent, hogyvoltak kerületi polgármesterek, akik egy tucat penészes bérház állítólagosan áron aluli átjátszása miatt ültek éveket előzetesben, miközben itt a nemzet legértékesebb ingatlanainak, fénylő kastélyainak a sokasága kúszik át magánkezekbe, méghozzá ingyen és utófinanszírozva.Ráadásul a törvény úgy szólt, hogy berendezésével együtt kerülnek használatba, majd tulajdonba a kastélyok. De vajon a kölcsönzött, letétbe helyezett műtárgyak is beleszámítanak?Nyilván egyetlen közgyűjteményt sem lehet arra kényszeríteni, hogy átadja a műkincsei tulajdonjogát mindazoknak, akikhez a kastélyok vándorolnak majd. Azt pedig szintén életszerűtlennek érzem, hogy bármelyik múzeumigazgató vállalná annak rizikóját, hogy kölcsönadja ezeket a kincseket magántulajdonosoknak vagy cégeknek. Elég bajuk van az olyan állami intézményeknek nyújtott kölcsönzésekkel is, mint amilyen a Sándor-palota, ahol például az Iparművészeti Múzeum által adott tárgyakhoz csak annak évente kijáró dolgozói nyúlhatnának a kétoldalú megállapodás szerint, mégsem fordult még elő, hogy két egymást követő évben ugyanazt a műkincset ugyanott találták volna. Bármely múzeumi darab kikerülése az adott közgyűjtemény közvetlen felügyelete alól óriási kockázatot jelent, főként, ha magántulajdonos használóról van szó, hiszen ezek jellegüknél fogva immár nem is használati tárgyak.Mi lesz a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) által vásárolt jelentékeny műkincsállománnyal?Nincs értelmes indok arra, hogy ezek a kiállításokon szereplő, restaurát darabok miért kellene, hogy bármilyen »kastély-örökbefogadás« ürügyén ugyancsak kikerüljenek a köztulajdonból, főként, hogy közpénzből vették és újították fel őket. Ezek ugyanis egyrészt jogi értelemben nem a kastélyok tartozékai, csereszabatosan bármely épületben kiállíthatóak lennének, másrészt nem várnak semmiféle állítólagos »megmentésre«, mint maguk a kastélyok. Ha ezek tulajdonjoga is átszáll, az azt jelenti, hogy a magyar állam vett különféle magáncégeknek több száz kiváló állapotú műkincset. Miért is? Akkor a Szépművészeti Múzeum közbeszerzés nélküli műkincsvásárlásai mely oknál fogva problematikusak, ha azok legalább a közvagyont gyarapították?Milyen értékű tárgyakra kell gondolni?Pontos összegeket nem tudok mondani, de míg például a bajnai kastélyban sok a másolat, amelyek eredetijei a Metternich-örökösöknél vannak (ma már fájó szívvel azt kell mondanunk: szerencséjükre), addig Tatának egy Esterházy-leszármazott sok eredeti műkincset adott át, a falakon pedig tucatjával lógnak a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának alkotásai, amelyek között komolyabb értéket képviselők is akadnak. Rembrandtok ugyan nem sorakoznak az átadandó kastélyok enteriőrjeiben, de sok kicsi sokra megy. Ráadásul ezek ittléte több évtized gondos gyűjtőmunkájának az eredménye, normális ország ilyenekről önként nem mond le, még ha anyagi okokból erre szüksége lehetne. De felteszem a kérdést, mi lesz,ha idővel valamelyik kastélyt megszerző cég külföldi többségi tulajdonba kerül, akkor idegeneknek vettünk műkincseket a nemzeti szuverenitás nagyobb dicsőségére?Mi folyik a hét éve – felújításra hivatkozva – zárva lévő nagytétényi kastélymúzeumban?A kastély zárva tartásának több oka lehet. Egyrészt az azt fenntartó Iparművészeti Múzeum (IMM) lényegében tetszhalott. Főépületét kiürítették, annak Zsolnay-kerámiaburkolatát mondvacsinált okoknál fogva és teljesen szakmaiatlanul lenyúzták, azóta is pusztul az egész, így hát gondolom, hogy a közgyűjtemény maga sem bővelkedik a forrásokban. De ez még önmagában nem indokolná egy fiókintézmény bezárását. Ennek sokkal inkább az lehet az oka, hogy a nagytétényi kastélyban korábban működő bútorkiállítás törzsanyagának krémjét egyszerűen kiemelték az IMM gyűjteményéből és elszállították.Ide tartozik a keszthelyi Festetics-kastélynak visszaadott világszínvonalú bútorok sokasága. Ezek többségét eredetileg Alexander Hamilton, Hamilton 10. hercege gyűjtötte, és unokája, Lady Mary Victoria Douglas-Hamilton hozományaként érkeztek hazánkba, aki Festetics II. Tasziló felesége lett. Az e körbe tartozó Boulle-műhelyből kikerült XIV. Lajos-stílusú íróasztal, a ragyogó XV. és XVI. Lajos-stílusú komódok sora valaha a nagytétényi kiállítás csúcsdarabjai voltak, ám nélkülük az ottani anyag nagyon hézagossá vált. Főleg, hogy mindemellett az Esterházy hercegekhez kötődő bútorok meg Fertődre kerültek. Így mind a 18. századi barokk-rokokó, mind a 19. századi empire műkincsek java elvándorolt. Harmadik okként említhető, hogy a kastély állapota is folyamatosan romlik, s úgy tudom, komoly beázás is történt mostanában, amely a kerámiatárgyakat érintette.Apropó, hogy áll a fertődi kastély, mintha semmi nem történne, vajon miért?Fertődön a húzd meg, ereszd meg elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogyha épp van valamiféle elnyert uniós pályázati forrás, akkor pár évig dolgoznak némelyik épületszárnyon, de ha nincs, akkor jószerivel semmi sem történik. Monstre beruházások váltakoznak a totális üresjáratokkal. Például több egymást követő ütemben elkészült a központi szárny belső felújítása, de mivel az EU-s pályázat csak az enteriőrökre vonatkozott, az ugyanezen épületrész 20 éve omló homlokzati főpárkánya továbbra is felújítatlanul éktelenkedik, ugyanis arra nincs saját pénz. Mintha valaki a lottónyereményen csak Lamborghinit vehetne, de lyukas és kopott cipővel kellene kiszállna belőle.A nyugati szárnyban már rég meg kellett volna nyílni az Esterházy-kincstárnak, akkor olyan sürgős volt elvinni a kincseket az Iparművészeti Múzeumból, hogy nem törődött az állam az Esterházy magánalapítvány tiltakozásával, amiből végül per lett.A nyugati szárny már teljesen elkészült, de hogy az ide tervezett, Esterházy-kincstárat bemutató kiállítás mikor nyílik meg, arról nincs információm. A kincstár anyaga egyébként szerteszét van: egyes elemeit elvitték Fertődre, míg a legszebb ötvösművek, például az úgynevezett násfás serleg – annak a mesternek a műve, aki a bécsi Schatzkammerben őrzött osztrák császári koronát is készítette – a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításának manierista szekciójában szerepelnek, egyébként mindenféle felirat nélkül. Fertődön hiányzik az átfogó koncepció, a folyamatos finanszírozás, valamint az egységes építészeti tervezés. Ahány épületszárny, annyi építésziroda dolgozott a felújításokon. Ennél fogva sem a minőség, sem a helyreállítási szemlélet nem konzisztens.A kerttel az elmúlt 30 évben nem sok minden történt, a központi elhelyezkedésű parterben például most is rendkívül túlnőtt tiszafakúpok sorakoznak a hevenyészetten nyírt gyomtengerben. A nyugati (hercegi) kamarakert bokrait most visszavágták, így végre feltárult a kastély egyik monumentális, 100 éve senki által szabadon nem látott oldalhomlokzata. Ide és a túloldalra megvannak az engedélyezett kertfelújítási tervek, de hogy valaha nekikezdenek-e a munkának, azt a talán csak a mennyből letekintő, nemrég elhunyt Esterházy Antal herceg tudja.Kölcsönbe vagy örökbe?A kastélyprogram keretében kiszervezett épületek a törvény alapján a berendezésükkel együtt kerülnek előbb használatba, majd tulajdonba. De ebbe vajon a múzeumokból kölcsönzött, letétbe helyezett tömérdek műtárgy is beleszámít? – kérdeztük a szakembertől. Bátonyi Péter szerint egyetlen közgyűjteményt sem lehet arra kényszeríteni, hogy átadja a műkincsei tulajdonjogát azoknak, akikhez a kastélyok vándorolnak.Szintén életszerűtlennek érzi, hogy bármelyik múzeumigazgató vállalná annak rizikóját, hogy kölcsönadja ezeket a kincseket magántulajdonosoknak vagy cégeknek. „Elég bajuk van az állami intézményeknek való kölcsönzésekkel is, mint amilyen a Sándor-palota, ahol például az Iparművészeti Múzeum által adott tárgyakhoz a megállapodás szerint csak a múzeum évente kijáró dolgozói nyúlhatnának, mégsem fordult még elő, hogy két egymást követő évben ugyanazt a műkincset ugyanott találták volna.” Bármely múzeumi darab kikerülése az adott közgyűjtemény közvetlen felügyelete alól óriási kockázatot jelent a szakember szerint, főként ha magántulajdonos használóról van szó.Hogy mi lesz a kastélyok számára állami pénzen vásárolt műkincsekkel, arra Bátonyi sem tudja a választ, de azt mondja, nincs értelmes indok arra, hogy ezek a kiállításokon szereplő, restaurált darabok kikerüljenek a köztulajdonból. Ezek ugyanis jogi értelemben nem a kastélyok tartozékai, és csereszabatosan bármely épületben kiállíthatóak lennének. Ha ezek tulajdonjoga is átszáll, az azt jelenti, hogy a magyar állam vett különféle magáncégeknek több száz kiváló állapotú műkincset.„Rembrandtok ugyan nem sorakoznak az átadandó kastélyok enteriőrjeiben, de sok kicsi sokra megy. Ráadásul ezek ittléte több évtized gondos gyűjtőmunkájának az eredménye, normális ország ilyenekről önként le nem mond, és nem csupán anyagi okokból” – teszi hozzá. Még nagyobb probléma, ha idővel valamelyik kastélyt megszerző cég külföldi többségi tulajdonba kerül, akkor ugyanis lényegében idegeneknek adunk műkincseket „a nemzeti szuverenitás nagyobb dicsőségére”.
|
"Csak a vak nem látja, hogy ingatlanmutyi zajlik" - az elbocsátott Bátonyi Péter az állami luxuspaloták elkótyavetyélésről
|
Tőkéseink mélyen idegenkednek attól, ami magaskultúra és ami nem anyagi értelemben véve hasznos – mondja a Lázár János minisztériumából eltávolított művészettörténész, aki beszél arról, miért jogsértő a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium épületének eladása, mi lesz a privatizált kastélyok berendezésével, miért áll a Fertődi Esterházy-kastély felújítása, és hova kerültek az Eszterházy kincsek.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251010_Batonyi-Peter-miniszteriumi-palotak-kastelyok-privatizacio-ingatlanmutyi
|
2025-10-10 09:05:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Lezártult az a tranzakció, amelynek keretében a kormányfő vejének BDPST-csoportja 51 százalékos részesedést szerzett a Duna Szálloda Zrt.-ben.A Duna-parton fekvő, ötcsillagos Marriott az osztrák ingatlanbefektető, a CEE Property Invest tulajdonában volt, és számukra termelte ki évente az 1-2 milliárd forintos adózott eredményt, tavaly például a csaknem 15 milliárd forintos árbevételből. Tiborcz részéről a BDPST Corso Beta Kft. volt a vevő, tulajdonostársa pedig a Liberty Beta Corso Kft., amelynek az ismert végső tulajdonosa a Diorit Magántőkealap, amelynek az alapkezelője a Tiborcz érdekeltségébe tartozó Gránit Alapkezelő Zrt.A BDPST leányvállalatát és a Diorit cégét is szeptember 18-án terhelték meg a 98 millió eurós (átszámítva több mint 38 milliárd forintos) hitellel, amelynek a zálogjogosultja az OTP Bank.Az új tulajdonosok bejegyzésével egyidejűleg változott a menedzsment is. A Duna Szálloda Zrt. új igazgatósági tagja Malik Zoltán és Kukoda Péter, előbbi a BDPST-csoport számos cégében tölt be vezető pozíciót, utóbbi pedig a Gránit-csoport vezető befektetési menedzsere.A felügyelőbizottságban helyet foglal Hajós Andrea is, aki a TV2 elnök-vezérigazgatójának, Vaszily Miklósnak a tanácsadója, és éppen a közelmúltban közreműködött abban, hogy a fiatalokra építő tech-oldal, a gamer.hu a kormányhoz közeli Origo portálhoz kerüljön.A szállodát a jövőben is a Marriott International üzemelteti. A legendás belvárosi hotel Finta József és Kovácsy László tervei alapján Hotel Duna InterContinental néven nyitotta meg a kapuit 1969 szilveszter estéjén. A tervezésnél alapvető cél volt, hogy minden szobája a Dunára nézzen.A monolit vasbeton szerkezetű szálloda összesen 341 két férőhelyes, klimatizált szobával, a nyolcadik lakószinten elnöki lakosztállyal, 41 apartmannal, 500 főt befogadó kongresszusi teremmel, éttermekkel – köztük panorámaétteremmel –, tetőbárral, cukrászdával és a megfelelő kiszolgálóhelyiségekkel épült meg. A HVG részletesen írt az épület történetéről, amikor a tulajdonosváltás felmerült.
|
Megint hitelből vásárolt luxusszállodát Tiborcz István
|
A Budapest Marriott Hotelt birtokló vállalat felügyelőbizottságában a tulajdonosváltással párhuzamosan helyet kapott Hajós Andrea is, aki korábban a Fideszhez közeli médiavezér, Vaszily Miklós tanácsadója volt.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251016_tiborcz-istvan-budapest-marriott-hotel-otp-bank-hitel-bdpst-corso-beta-hajos-andrea
|
2025-10-16 06:15:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Budapest II. kerületének önkormányzata két év próbálkozás után jó eséllyel ismét birtokba veheti a tulajdonában álló Marczibányi téri sportközpontot - közölte Őrsi Gergely polgármester egy keddi háttérbeszélgetésen. Tájékoztatása szerint az üzemeltető azt ígérte, hogy szerdán 11 órakor átadja a területet a kerület képviselőinek.A nemrég még Matolcsy Ádám köréhez, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványához köthető üzemeltető, a Marczibányi Sportcentrum Kft. már 2007 óta használhatja az ingatlant, évente mindössze 3,1 millió forintért. A csaknem 20 éve aláírt, azaz még a fideszes Láng Zsolt vezetése idején megkötött megállapodás szerint azért volt ennyire kevés a bérleti díj, mert az üzemeltető jelentős fejlesztéseket is vállalt a 11,5 ezer négyzetméteres területen.A II. kerület szerint viszont ezek a beruházások - például uszoda, különböző sportpályák stb. - nem valósultak meg, ezért az önkormányzat 2023-ban felmondta a megállapodást. Ezután megpróbálták birtokba venni a sportcentrumot, de a bérlő megtagadta az átadást, ráadásul fizetni sem volt hajlandó. A kerület éppen ezért molinón buzdította a helyieket a sportcentrum bojkottjára. Az üzemeltető korábban a HVG-nek azt mondta, hogy csak az utolsó ütem nem valósult meg, és a cég szerint az is az önkormányzat hibájából.Őrsi Gergely tájékoztatása szerint összesen 226 millió forintot - 88 millió forintnyi bérleti díjat és annak jegybanki alapkamattal növelt összegét - követelik az üzemeltetőtől, szerinte ugyanis eddig a cég egyáltalán nem fizetett, viszont például a pályabérletből és a parkolóból származó bevételeket beszedte.Az ügyben korábban már pert indított a kerület, a helyi vezetés pedig további jogi lépéseket fontolgat. A polgármester azt mondta, hogy a sportcentrumról szóló egyeztetéseken azt közölte vele az üzemeltető képviselője, hogy egyáltalán nem akar fizetni a kerületnek, azaz az elmaradt bérleti díjakat sem akarják átutalni. (Az üzemeltető korábban a HVG-nek azt állította, hogy csak utólag, tehát 2027-ben kell fizetni bérleti díjat, de Őrsi Gergely szerint ez nem igaz.)A Marczibányi Sportközpont Kft. tulajdonosát a Magyar Nemzeti Bank alapítványához, a Pallas Athéné Domus Meritihez (PADME) kötik, amelynek egyszemélyes kurátora a Fidesz helyi képviselője, Gór Csaba.Őrsi Gergely azt mondta, hogy az eddigi üzemeltető azt szeretné, ha a kerület tovább vinné a meglévő szerződéseket (például pályabérleti megállapodások), de ebbe nem egyezett bele az önkormányzat, bővebb tájékoztatást ugyanis nem kaptak a szerződésekről. A polgármester tájékoztatása szerint a terület átvétele után a helyiek bevonásával döntenek majd a további hasznosításról, és azon lesznek, hogy azok az egyesületek, amelyekkel már megállapodott az üzemeltető, ne szenvedjenek kárt. Terveik szerint a működés nem áll le, csütörtökön már ismét nyitva lehet a sportcentrum.Az ügyben kerestük a Magyar Nemzeti Bankot is, ha válaszolnak, beszámolunk róla.
|
Őrsi Gergely: Szerdán visszaadhatja a Marczibányi téri sportcentrumot a jegybankhoz köthető cég, de fizetni egyelőre nem hajlandó
|
A II. kerületi önkormányzat peres eljárás útján próbálja meg behajtani az elmúlt csaknem húsz év bérleti díját, valamint a kamatokat, összesen 226 millió forintot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251014_marczibanyi-ter-sportcentrum-orsi-gergely-mnb-matolcsy-ebx
|
2025-10-14 18:12:47
| true
| null | null |
HVG360
|
Stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzett Waberer’s a GYSEV-vel és a GYSEV Cargóval, amely értelmében megvizsgálják a tavaly decemberben bejelentett adásvételi tranzakció végrehajtásának lehetőségeit - áll a 2023 óta a kormányfő veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s sajtóközleményében.A problémát az okozza, hogy bár tavaly december 23-án bejelentették a GYSEV Cargóban történő többségi tulajdonszerzést, a tervezett határidőig nem tudott lezárulni a szükséges eladói oldali finanszírozói jóváhagyás (EIB) elmaradása miatt. Mint azt júliusban a HVG megírta, a háttérben nem politikai vagy stratégiai vita áll, hanem az, hogy a többségében magyar állami tulajdonú, masszív adósságokat görgető GYSEV jelentős részben külföldi hitelekből vásárolta meg azokat a mozdonyokat és motorvonatokat, amelyeket fedezetként kötöttek le a hitelezők, akik egyelőre nem adtak engedélyt a tulajdonosváltásra.A Waberer’s, amelynek nagytulajdonosa Tiborcz István, Orbán Viktor veje, tavaly decemberben jelentette be, hogy adásvételi szerződést írt alá a GYSEV Cargo Zrt. 62,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról, illetve kötelezettséget vállalt, hogy a további, várhatóan nagyságrendileg 2 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a cégben a vasúti logisztikai infrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek eredményeképpen a Waberer’s részesedése 70 százalékosra nő - írtuk akkor.A vállalat megszerzése eleve a magyar állam trükközésén alapult, amely tavaly szerezte meg a Strabag tulajdonrészét a GYSEV-ben, majd az osztrák fél beleegyezése nélkül tőkeemelést hajtott végre, ezáltal egyedüli döntési helyzetbe került az osztrák állam ellenében. Ezzel egyidejűleg az osztrák fél tőkeemelését leszavazták. Az osztrák közlekedési minisztérium be is perelte emiatt márciusban a GYSEV-et, amelyet végül elvesztett.Az osztrák beadvány feltételezte, hogy a 75 százalék feletti magyar tulajdonszerzés értelme az, hogy "a GYSEV járműveit, illetve humánerőforrásait más célokra használja fel". Az aggodalom jogos volt, hiszen szinte azonnal, december 23-án bejelentették a GYSEV Cargo értékesítését.A Waberer’s most azt írta közleményében: "A szándéknyilatkozat illeszkedik a Waberer’s Csoport 2027-ig szóló stratégiájába, amely a fenntarthatóságot, az innovációt, valamint a szolgáltatások folyamatos bővítését és diverzifikálását helyezi előtérbe".
|
A Tiborcz-féle Waberer’s mentené a GYSEV-bizniszt
|
Stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a két cég. A Waberer’s eleve csak állami trükközéssel tudott lecsapni a vasúti cégre, de az akvizíciót akadályozzák a külföldi befektetők.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251016_Gysev-cargo-waberers-szandeknyilatkozat
|
2025-10-16 14:54:00
| true
| null | null |
HVG
|
Büszkén lobogtatott egy fehér papírlapot Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere (nyitóképünkön Matolcsy Györggyel együtt látható) az önkormányzat minapi ülésén – látható a HVG birtokába jutott videón. Állítása szerint nem akármilyen dokumentum ez: a jegybanki Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelő cége írta a helyi Neumann János egyetemi alapítvány felügyelőbizottságának.
Az áll benne, hogy a Pallas Athéné szakértők által feltár vagyoni helyzete alapján lehetséges, hogy a Kecskeméti Egyetem még a lejárat előtt visszakapja a kölcsönadott 127,5 milliárd forintját a kamatok nélkül.
Akár győzelmi jelentés is lehetne ez az ellenzéki képviselők leszerelésére, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy 2021-től a Neumann János egyetemi alapítvány hiteléből is „garázdálkodhatott” a Pallas Athéné alapítvány vagyonát forgató Optima Zrt., amely 2024-re gyakorlatilag fizetésképtelenné vált.
A hitelt ráadásul abból a mintegy 144 milliárd forintból adta az egyetem, amit az állam egy új campus és a tudásváros építésére juttatott neki. A fejlesztések megkezdésére maximum a kamatokból lett volna esély, hiszen a pénzt tízéves, 2031-ben lejáró kötvényekbe fektették, ami szakértők szerint teljességgel érthetetlen és észszerűtlen döntés volt.
Így találta az Állami Számvevőszék is, amely bár külön-külön vizsgálta az egymással személyi összefonódásban is álló, közpénzből kitömött Pallas Athéné és Neumann János alapítványok gazdálkodását, a tavasszal közzétett jelentéseiben mindkettőnél arra jutott:
a feltételezett vagyonvesztés részleteit büntetőeljárásban indokolt boncolgatni. A nyomozás meg is indult, hogy hol tart, titok.
A városvezető ugyanakkor felrótta a helyi ellenzéknek, hogy összemossa a két alapítvány dolgait. A videó alapján azt hangsúlyozta, hogy a Neumann János egyetemi alapítványnak semmi köze ahhoz, ha az Optima vagyonkezelő „eltőzsdézte” a pénzüket. Ők ugyanis egy tisztességes kölcsönügyletet kötöttek – kezdetben még a kamatkondíciók is előnyösnek tűntek –, amelyre maga a jegybanki Pallas Athéné alapítvány vállalt garanciát. Miért is kellett volna gyanakodniuk? Ebben annyiban igaza van, hogy a jegybankok normális körülmények között a feddhetetlenség biztosítékai.
Ám azon túl, hogy jogi szakértők szerint a Pallas Athéné alapítványnak már a létrehozása is törvényességi aggályokat vet fel (és már meg is kellett volna szűnnie), a kecskeméti sztorinak külön pikantériát ad, hogy az egyetemi alapítvány felügyelőbizottságában is tag polgármester a férje révén Matolcsy György rokona. Az alapítvány kuratóriumának pedig Gaál József alpolgármester a tagja, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségében is fellelhető, sőt a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Nem csoda, hogy amikor az ÁSZ-jelentés nyomán kitört a botrány Kecskeméten, az ellenzék tüntetett is a történtekért felelősnek tartott Fideszes városvezetés lemondásáért, a helyi közgyűlésben jelen lévő kormánypárt cserébe megszavazta saját fizetésemelését.
De lássuk, mire gondolhatott Szemereyné Pataki Klaudia, amikor arról beszélt, hogy az egyetem pénze – legalábbis a tőke – még a lejárat előtt visszaérkezhet. Arra nem tért ki, hogy az eredeti 2031-es határidőhöz képest mennyivel előbb.
A HVG értesülései szerint az egyetemi alapítvány belátható időn belül biztosan nem juthat pénzhez, hiszen az Optima vagyonkezelő likviditása változatlanul katasztrofális.
Információnk szerint a törlesztés első körben azon áll vagy bukik, sikerül-e az Optima tavasszal kinevezett – immár a Matolcsy-utód Varga Mihály jegybankelnök bizalmát élvező – menedzsmentjének átütemeznie az MBH Bankkal szembeni, december 20-án egy összegben esedékes, a kamatokkal együtt 255 millió eurós (forintban százmilliárdos) tartozását. A tárgyalásokra a polgármester is utalt, megemlítve, hogy az Optima vagyonára az MBH jelzálogjogot kötött ki. Arra már nem tért ki, hogy ez azt jelenti, ha baj van, elsőként a bankot kell kifizetni, utána jöhet a Kecskeméti Egyetem, a Pallas Athéné alapítvány 266 milliárdos törzsvagyona pedig az utolsó a visszafizetési sorrendben, bár kérdés, ha mindent kifizetnek a hitelezőknek, akkor mennyi pénz maradhat végül az alapítványnál.
Jelen állás szerint az Optima által kezelt vagyontömeg csak arra elegendő, hogy annak kényszer-értékesítéséből kifizessék az MBH-t – ha muszáj. Ebben az esetben a Kecskeméti Egyetem és a Pallas Athéné is bukná mindenét. Az MBH-s hitel fő fedezete ugyanis a varsói tőzsdén jegyzett GTC régiós ingatlanvállalat 62 százalékos részvénypakettje, ami a Pallas Athéné egyetlen érdemi, komoly értéket képviselő vagyona.
A több mint 60 százalékban Mészáros Lőrinc érdekszférájába tartozó, 20 százalékban közvetlenül az állam kezében álló MBH menedzsmentje aligha fog az ügyben a kormánytól független döntést hozni. Márpedig a kiélezett választások előtt különösen kényes kérdés Orbán Viktor számára: utasítsa-e a földijét, hogy az MBH karácsonyra döntse be a Pallas Athéné alapítványt, nyilvánvalóvá téve, hogy a vagyona elveszett? Vagy adjon időt az Optima új vezetésének a konszolidációra, abban a reményben, hogy a Matolcsy-érában elszenvedett veszteségek egy részét vissza tudják hozni, és akkor tényleg marad a Kecskeméti Egyetemnek, sőt, talán még a jegybankhoz is visszacsordogál valamennyi.
A HVG úgy tudja, az Optima három év türelmi időt kért a banktól, vagyis 2028 decemberében törlesztene. Abban bízik, hogy addigra úgy kipofozza a GTC-t, hogy tőzsdén kívüli ügyletben, jó áron talál neki egy új nagybefektetőt. A bank jóindulata nyilván pluszkamatba kerülne, ami most sem kevés, a tartozás nagyjából 30 százaléka.
A vagyonmentés első, biztató jele, hogy a GTC élére ültetett új vezetésnek a minap sikerült refinanszíroznia az ingatlancég 2026-ban lejáró kötvényadósságát, amit e nélkül aligha tudott volna visszafizetni, vagyis akut csődveszélybe került volna.
A varsói tőzsdén ennek ellenére a könyv szerinti értékükhöz képest fél áron, 4 złoty körül jegyzett, csak elvétve forgó GTC-részvények átvétele az MBH számára sem volna álomüzlet. Új nagytulajdonosként nyilvános felvásárlási ajánlatot kellene tennie a kisbefektetőknek, ami szakértők szerint többe kerülne, mint a hitelkövetelése. Mindezek miatt okkal számít a kecskeméti polgármester arra, hogy az MBH és az Optima megegyezik, ám tény, meglehetősen vékony jégen járnak, hiszen az Optima fizetőképességére továbbra sincs semmi garancia.
Befolyásolhatja az eseményeket még az az „apróság” is, vajon meddig akarja menteni a kormány Matolcsy Györgyöt és a Pallas Athéné vagyonkezelésébe a háttérből hathatósan beavatkozó fiát, Ádámot.
Úgy tűnik, egyelőre igen, sőt a fiatalember olyan magabiztos, hogy luxuséletmódjáról sem mond le, nemrég például Míkonoszon vett luxusvillát. A helyzet azonban a választásokhoz közeledve változhat, és ha épp abból remél politikai hasznot, Orbán beáldozhatja a Matolcsy-klánt: zöld utat adhat az ügyészségnek, hogy a büntetőeljárás ne kerülje meg őket. Végtére is négyszázmilliárdnyi közpénzt égettek el a Pallas Athéné alapítványon keresztül, jogos állampolgári igény a felelősségre vonás.
Megfontolandó a kormány számára az is, hogyan tehetné gyorsan szalonképessé az eddig házibankként kezelt MBH-t, hogy jobb paraméterekkel adhassa el az abban lévő állami részvénycsomagot.
Meglehet, ebből a szempontból jót tenne, ha a bank rövid úton lezárná a roppant kockázatos hitelügyletet, és eladná a fedezetként szolgáló GTC-részvényeket, viszik, amennyiért viszik, a pénz nagyjából visszajönne – latolgat a HVG egyik szakértője.
Ahhoz viszont, hogy a kecskemétiek is visszakapják a pénzüket, a jelenlegi árfolyam másfélszeresén, 6 złotyért kellene eladni a hatalmas részvénycsomagot, ami irreális.
Arról pedig ma még spekulálni sem érdemes, hogyan nyúlna hozzá mindezekhez az ügyekhez egy esetleges kormányváltás után a Tisza.
A Kecskeméti Egyetemnek azonban akkor sem kell teljesen lemondania a fejlesztésekről, ha a pénzére keresztet vethet. (Egy csekély részét, 16 milliárdot már visszakapott, miután az Optima nemrégiben átengedte a Neumann János alapítványnak azt a céget, amelynek fel kellett volna építenie az új campust, de nem tette.) A kormány ugyanis egy friss határozattal biankó csekket állított ki azzal, hogy ha a megkezdett campusprojektre lebonyolítják a szükséges közbeszerzéseket, gondoskodik a finanszírozásáról. Vagyis az adófizetők kárára még egyszer kifizeti azt a pénzt, amit egyszer már odaadott, s amit, ha nem is tőzsdézték el, felelősen sem bántak vele.
|
Lehet, hogy mégsem bukja el a Kecskeméti Egyetem a jegybanki alapítványnak adott több mint százmilliárdot
|
Kecskemét fideszes városvezetése jelenleg leginkább Mészáros Lőrinc bankjának „jóindulatában” bízhat – első körben ugyanis az MBH-tól függ, hogy a helyi egyetem visszakaphatja-e a jegybanki alapítványnak kölcsönzött százmilliárdját. A vagyonmentésnek vannak biztató jelei, de az biztos: a kormányzatnak is lesz szava a döntésben.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251014_kecskemet-egyetem-neuman-janos-szemereyne-polgarmester-mbh-pallas-athene-meszaros-lorinc-valasztas-jegybanki-alapitvany
|
2025-10-14 10:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte az AB Financial Team Zrt. felszámolását, amit a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) végez majd. A PSFN az AB végelszámolója 2023 óta. A két eljárás között az a különbség, hogy a végelszámolásról bármely cégvezető szabadon dönthet, ám ha vannak ki nem fizetett számlái és hitelei, vagy van adótartozása, akkor a vállalat nem szűnhet meg, hanem egy felszámolási eljárás keretében próbálják mérsékelni a hitelezők kárait.Ezek szerint a Vida József exbankárral bizalmi-üzleti kapcsolatban álló Gál Miklós érdekkörébe tartozó AB Financial (a korábbi Arthur Bergmann Pénzügyi Zrt.) nem tudja kifizetni a tartozásait. Holott Gál Miklós nem akárki, a közgazdász-bankár a kétezres években dolgozott a Budapest Banknál is, majd 2005-ben egy pénzügyi tanácsadócéget indított el néhány üzlettársával, ez volt az Arthur Bergmann Budapest Kft., amelynek a környezetében a következő évtizedben egy tekintélyes pénzügyi cégcsoport alakult ki, részben az Arthur Bergmann és az Isaac Goldmann név alatt.Közben pedig megtörtént a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása, amelyben a 3A Takarékszövetkezet elnökeként aktívan részt vett, és ezzel bekerült abba a körbe, amely Orbán Viktor kormányfő kívánságának megfelelően növelte a magyar tulajdonosi részarányt a bankok körében, illetve előkészítette Mészáros Lőrinc bankholdingjának az összerakását.A cég volt az egyik közvetítője az állami MFB 2018-ban indított 200 milliárd forintos KKV-hitelprogramjának, amiből 12 milliárd forintot nem tudott törleszteni, s ez végsősoron az adófizetők pénze. A végelszámoló mindössze 2,3 milliárd forintért adta el e követeléscsomagot, a HVG információi szerint az MFB saját követeléskezelőjének, amely jelzálogjoggal bír az adósok vagyonára.A PSFN a minap levélben tudatta az AB egyik hitelezőjével, a Belvárosi Pénzügyi Zrt.-vel, hogy az MFB-féle követelések „kifejezetten bizonytalanok”, s nincs elegendő fedezet rájuk. Hangsúlyozta: az MFB büntetőfeljelentést tett az ügyben, s „a nyomozóhatóság valamennyi, az eljárással érintett dokumentumot lefoglalta, a végelszámolót tanúként hallgatta ki”.Amint a HVG megírta, az MFB-től eredő pénzt az AB egymással, illetve Gállal és az ő köreivel összefonódásban lévő adósokhoz helyezte ki. Sajátos módon, kvázi privát tőkeként használta az állam által a kisvállalkozások boldogulására adott milliárdokat a Gál Miklós és társai érdekeltségébe tartozó cégcsoport. A HVG birtokában lévő iratok szerint a Hold utcai épületben öt cég vásárolt egy tucat, összesen 1200 négyzetméternyi irodát, egyenként 80–100 millió forintnyi hitelt véve fel. Az akkori Arthur Bergmann nevében az MFB felé Gál írta alá a refinanszírozási szerződéseket. Az adósok egymással is összefonódott cégek voltak, amelyeket menet közben átalakítottak, majd részben fantomizáltak. Az ingatlanbirtokláson kívül érdemi tevékenységet nem lehet felfedezni bennük, ráadásul fűnek-fának milliókkal tartoznak, például az adókkal is.
|
Bedőlt a kormányközeli cég, amely állami hiteleket közvetített vállalkozásoknak
|
A most felszámolás alá került AB Financial Team Zrt. tulajdonosa, Gál Miklós korábban részt vett Mészáros Lőrinc bankholdingjának az összerakásában is.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251017_ab-financial-team-gal-miklos-vida-jozsef-felszamolas-mfb-buntetofeljelentes
|
2025-10-17 07:32:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A sztrádák mintájára a vasutat is koncesszióba szervezheti az állam. A kormány rendelete a miniszteri hatáskörbe tartozó koncesszióköteles tevékenységek körének bővítését a ferihegyi reptér (hivatalosan a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) kötöttpályás kapcsolatának megteremtésével indokolja. Eddig öt ilyen tevékenység volt:szerencsejáték,helyközi közúti személyszállítás,hulladékgazdálkodás,elektronikus közszolgáltatás,autópályák.A tulajdonképpeni jogszabály-módosítás azonban nem korlátozódna erre az egy beruházásra, elvileg az illetékes miniszter akár az összes országos jelentőségű vasútvonalat koncesszióba adhatná.A kormány egy összességében 47 billió (47 ezermilliárd) forintos, Országépítési terv névre keresztelt infrastruktúra-fejlesztési programban gondolkozik 2035-ig, ebben mintegy 9,5 ezer milliárd forintot tennének ki a vasútfejlesztési beruházások. Az idén nyáron közzétett, a konkrét projekteket soroló határozat meglehetősen elnagyolt, az pedig egyáltalán nem látszik, hogy a magyar államnak a következő években lenne minderre szabad forrása. A költségvetés évek óta megszorító üzemmódban működik, ami a kiadási oldalon elsősorban a beruházások befagyasztásával jár. Bár a következő évek elvileg könnyebbnek ígérkeznek, 47 ezermilliárd forint hatalmas summa – összehasonlításul: az idei büdzsé teljes kiadási főösszege 43 ezermilliárd forint.A kormányzati tervekhez képest csepp a tengerben az Európai Beruházási Bank egymilliárd eurós hitele, amit várhatóan idén ősszel szentesítenek. A kölcsönhöz – Lázár János közlekedési miniszter ígérete szerint – az állam hozzátesz ugyanakkora önrészt, ám ez így még mindig csupán 800 milliárd forint. Ha a kormány komolyan gondolja a több tízezermilliárd forint elköltését, felmerülhet alternatív finanszírozási megoldások igénybevétele. A sztrádakoncesszió esetében például az első időszak fejlesztéseit a koncessziós társaság a költségvetési körön kívül, piaci hitelekből finanszírozza – a későbbi koncessziós díjak fejében.Egy kiterjedtebb vasútkoncesszió politikai előnye lehetne, hogy esetleges kormányváltás esetén a koncesszor kezében összpontosulnának a fejlesztések attól függetlenül, hogy egy új közlekedési kormányzat milyen fejlesztéseket kívánna megvalósítani, milyen ütemezéssel és milyen konstrukcióban.Biztonságot jelentene Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek – vagy akik a koncessziós megbízást elnyernék –, ha be volnának betonozva a vasúti beruházásokba. Vagy legalább egy nagyobb projektbe – különösen, hogy a Budapest–Belgrád vonal bővítése és felújítása a legutóbbi ígéretek szerint idén végre tényleg elkészül (az eredeti elképzelések szerint 2017-ben lett volna az átadás, a kivitelezési szerződés 2019-es aláírásakor pedig 2022-es befejezéssel kalkuláltak).A jogszabály indoklása alapján a vasútkoncesszió csak a ferihegyi szakaszra terjed ki. A jelenleg legvalószínűbb variáció szerint egy leágazást építenének a Nyugati pályaudvarról induló debreceni fővonalból Kőbánya-Kispest és Monor között. Így a repteret nem csak dedikált reptéri járatok érintenék, ráadásul nem csak a főváros valamelyik fejpályaudvara felől. Ebben a konstrukcióban azonban nehezen képzelhető el dedikált reptéri menetjegyek értékesítése, vagyis a koncesszor – ahogy az autópályák esetében – nem a pálya közvetlen bevételeiből részesül majd, hanem pályahasználati díjra lesz jogosult az építés és az üzemeltetés fejében. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter júniusban egymilliárd eurós beruházási értéket emlegetett, egy–másfél évnyi időigényt az előkészítésre és ugyanennyi időt a kivitelezésre. A tárcavezető nem zárta ki kínai beruházók megjelenését a légi forgalommal kapcsolatos bővítések kapcsán – még egy teherreptér kialakítása volna terítéken, egyelőre nem tudni, hol.Legutóbb 2019-ben merült fel, hogy kínaiak építsék meg a reptér kötöttpályás kapcsolatát. Tervek is készültek egy külön gyorsvasútról, amely a Keleti pályaudvart kötötte volna össze a reptérrel. Állítólag azért is különálló kapcsolatban gondolkoztak, mert a kínai vállalatnak – nem ugyanannak, mint amelyik a Budapest–Belgrád vonalon dolgozik – nem volt uniós tapasztalata és referenciája, így nem tudott volna a magyar vasúti hálózaton építkezni. Ez a probléma nyilvánvalóan nem áll fenn a Budapest–Belgrád projekten Mészáros Lőrincékkel dolgozó kínai konzorcium esetében. Az önálló kapcsolat terve pedig enyhén szólva nem aratott osztatlan sikert. A pályát hosszú szakaszokon magasvasútként kellett volna megépíteni, ami drága lett volna és csúnya, ráadásul a reptér utasain kívül a fővárosi, agglomerációs és országos közlekedés semmit sem nyert volna vele.A kormányrendelet arra utal, hogy a kabinet részéről komoly szándék van a projekt megvalósítására, illetve a jelek szerint konkrét elképzelés a kivitelezés mikéntjére. És alighanem némi nyomás is, a reptérrészesedés felvásárlása ugyanis 3,1 milliárd eurójába került a költségvetésnek, amit csak látványos fejlesztésekkel lehet utólag indokolni – még ha ezek a fejlesztések még több pénzt emésztenek is fel, és voltaképpen semmi közük ahhoz, hogy állami többségi tulajdonban áll-e a légikikötő, vagy sem.A kormány bármiféle fejlesztéstől függetlenül jelentős forgalombővülést vár: 2024-ben 17,6 millió utast regisztráltak a repülőtéren, 2030-ra pedig ez a szám Nagy Márton szerint a 20 millió főt is meghaladhatja. Ferihegy közösségi közlekedési kapcsolatának javítása kétségkívül érdeke a teljes hazai turizmusnak, márpedig a kormányfő legidősebb lánya turisztikai szakember, és nehéz elképzelni, hogy ezzel kapcsolatos álláspontját ne osztotta volna meg az apjával. „Egy reptérnek méltónak kell lennie arra, hogy ez legyen a kapu, ez legyen az első hely, ahova megérkeznek a turisták” – nyilatkozta Orbán Ráhel júliusban. Nem mellesleg a férje, Tiborcz István érdekeltségében álló BDPST-csoport több szállodát üzemeltet a fővárosban és vidéken, így az Orbán családnak közvetlen üzleti érdeke fűződik a reptér infrastruktúrájának fejlesztéséhez.Így elvileg még a NER gazdasági holdudvarának szintjén is minden adott ahhoz, hogy a Budapest Airport vasúti kapcsolata létrejöjjön. Ennek ellenére korai volna bármit biztosra venni, hiszen a kérdés több mint negyedszázada terítéken van – Demján Sándor nagyvállalkozó alig titkolt módon azért kötötte volna be Ferihegyet a Nyugati pályaudvarhoz, mert megszerezte a mellette levő területet, és oda építette fel a Westend bevásárlóközpontot. Azóta nem volt olyan kormány, amelyik ne futott volna neki a ferihegyi vasútnak, ám minden terv kisiklott. Kivéve az 1-es terminálhoz épített megállót, csakhogy annak megnyitása után öt évvel – a Malév 2012-es csődje után – leállították a terminált. A használatban lévő 2-es termináltól pedig több mint 6 kilométerre van az elárvult vasúti megálló.Közvetlenül egy országgyűlési választás – tehát potenciálisan kormányváltás – előtt nem volna elegáns lezavarni egy koncessziós eljárást és aláírni egy nagy értékű, több évtizedes kontraktust, akár csak a ferihegyi vonalra, ám a Fidesz-kormányoknak nem szoktak ilyesféle skrupulusaik lenni. A sztrádakoncessziós eljárást közvetlenül a 2022-es választás előtt bonyolították le, a győztes csoportosulás kilétére (Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei) a voksolás után egy hónappal derült fény.A sztrádakoncesszió miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A brüsszeli testület egyrészt a koncesszió túl hosszú időtartamát nehezményezi, másrészt úgy látja, hogy a kialakított struktúrában túl kevés kockázatot visel a koncesszor. Az EB szerint a konstrukció annyira nem felel meg a feltételeknek, hogy tulajdonképpen koncessziónak se lehet nevezni, inkább egyszerű közbeszerzésről van szó. Ráadásul bármiféle, sebtiben nyélbe ütött vasútkoncessziót zárójelbe tesz, hogy a közvélemény-kutatásokban győzelemre álló Tisza Párt a kormányra kerülése esetére az összes ilyen konstrukció felülvizsgálatára tett ígéretet.A kormány egy összességében 47 billió (47 ezermilliárd) forintos, Országépítési terv névre keresztelt infrastruktúra-fejlesztési programban gondolkozik 2035-ig, ebben mintegy 9,5 ezer milliárd forintot tennének ki a vasútfejlesztési beruházások. Az idén nyáron közzétett, a konkrét projekteket soroló határozat meglehetősen elnagyolt, az pedig egyáltalán nem látszik, hogy a magyar államnak a következő években lenne minderre szabad forrása. A költségvetés évek óta megszorító üzemmódban működik, ami a kiadási oldalon elsősorban a beruházások befagyasztásával jár. Bár a következő évek elvileg könnyebbnek ígérkeznek, 47 ezermilliárd forint hatalmas summa - összehasonlításul: az idei büdzsé teljes kiadási főösszege 43 ezermilliárd forint.A kormányzati tervekhez képest csepp a tengerben az Európai Beruházási Bank egymilliárd eurós hitele, amit várhatóan idén ősszel szentesítenek. A kölcsönhöz - Lázár János közlekedési miniszter ígérete szerint - az állam hozzátesz ugyanakkora önrészt, ám ez így még mindig csupán 800 milliárd forint. Ha a kormány komolyan gondolja a több tízezermilliárd forint elköltését, felmerülhet alternatív finanszírozási megoldások igénybevétele. A sztrádakoncesszió esetében például az első időszak fejlesztéseit a koncessziós társaság a költségvetési körön kívül, piaci hitelekből finanszírozza - a későbbi koncessziós díjak fejében.Egy kiterjedtebb vasútkoncesszió politikai előnye lehetne, hogy esetleges kormányváltás esetén a koncesszor kezében összpontosulnának a fejlesztések attól függetlenül, hogy egy új közlekedési kormányzat milyen fejlesztéseket kívánna megvalósítani, milyen ütemezéssel és milyen konstrukcióban.
|
A Nyugatiból zakatolhat Ferihegyre az új NER-biznisz
|
Megjelent a rendelet: a ferihegyi reptér vasúti kapcsolatának megteremtésére hivatkozva Nagy Márton portfóliója újabb koncesszióköteles tevékenységgel bővül, és akár az összes országos jelentőségű vonalat koncesszióba adhatnák. Ebből is könnyen egy hosszú távú NER-es üzlet lehet.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251018_hvg-vasuti-koncesszio-ferihegyi-vasut-ner-uzlet-infrastruktura-fejlesztes-nyergelt-vasparipa
|
2025-10-18 12:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A Szegedi Törvényszék 2025. október 17-én első fokon bűnösnek mondta ki D.M. első rendű vádlottat sikkasztás, hűtlen kezelés, és számvitel rend megsértése bűntettében - állt a törvényszék közleményében. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást is megállapítottak, emellett hamis magánokirat felhasználása, és a szerzői jog megsértése is szerepelt a bűnlajstromban. A bíróság ezért hat év börtönbüntetést, 800 ezer forintos pénzbírságot és 144 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt a vádlottal szemben.A vádlott egy oktatási célokra, általános és szakmai képzések lebonyolítására létrejött alapítványnak volt a kuratóriumi elnöke, amely egy gimnáziumot és több tagintézményt is működtetett. A bíróság álláspontja szerint a vádlott visszaélt az alapítványnak rendelt vagyonnal, illetve az állam által e tevékenységgel kapcsolatban nyújtott normatív támogatásokkal. Az alapítványi forrásokat felhasználva, az alapítványi célokkal összeegyeztethetetlen módonSzegeden bérelt ingatlant lányának, illetve fizette annak fenntartási költségeit, újította fel saját, albérletezésre szánt ingatlanát, de alapítványi pénzből vásárolt ruhákat, illetve külföldi, magáncélú utazásokon is részt vett.Emellett indokolatlanul magas áron értékesített vagyontárgyakat az alapítvány részére, és egyéb, ismeretlen célokra is használt fel a rábízott vagyonból, melyet utólagosan, valótlan tartalmú kifizetési pénztárbizonylatokkal, illetve kiküldetési rendelvények elszámolásával fedett el. Az ítélet szerint a vádlott az állami költségvetésnek 2011-2014 között összesen 315 millió forintos kárt okozott azzal, hogy az alapítvány részére olyan tanulók után igényelt jogosulatlanul normatív támogatásokat, akik vagy nem is léteztek, vagy nem jártak képzésre egyetlen tagintézményükben sem.Az ügy másodrendű vádlottját, a cég tulajdonosát júniusban ítélték el jogerősen, az elsőrendű vádlott azonban akkor nem ismerte el a bűnösségét, ezért volt szükség új tárgyalásra. Az üggyel korábbanaz Átlátszó foglalkozott részletesen, legutóbbi cikkükből az is kiderült, hogy a most elítélt vádlottnak nem ez volt az első ilyen ügye. A mostani ügyben az ítélet nem jogerős, az ügyészség, a vádlottak és a védőik is három napot tartottak fenn a nyilatkozataik megtételére.
|
Hat év börtönre ítélték a nőt, aki felújításra, utazásokra és lakásbérlésre is költötte a rábízott alapítvány pénzét
|
A bíróság nem jogerős ítéletében 800 ezer forintos pénzbírságot, és 144 millió forintos vagyonelkobzást is elrendelt.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/20/alapitvany-kuratorium-birosag-elso-foku-dontes-borton
|
2025-10-20 14:09:15
| true
| null | null |
Telex
|
A múlt héten új szintre jutott az MNB-ügy ajegybank ugyanis feljelentést tettaz egyik olyan sztoriban, ami a botrányt kirobbantó ÁSZ-jelentések egyikében is fontos helyet kapott: az MNB Szabadság téri székházának felújítása miatt.Október közepén több fontos hír is érkezett az MNB székházfelújításával kapcsolatban. Mint azt szerdán, a feljelentés előtt egy nappal megírtuk, az MNB lehívta a Szabadság téri székházának a felújítását végző fővállalkozó, a Raw Development Kft. bankgaranciáját.A jegybank közlése szerintazért kellett lehívnia a sok milliárd forintos bankgaranciát, mert a munkát közel 55 milliárd forintért elvállaló, majd végül 81 milliárd forintért befejező Raw Development határidőre nem végezte el azokat a garanciális javítási munkákat az épületen, amire még szükség lett volna. A Raw Development neve az MNB-ügyben nagyon sokszor felbukkant, egyrészt azért, mert ez az amúgy korábban nem túl nagy építőipari múlttal rendelkező vállalat kaphatott számos kivitelezői megbízást a Magyar Nemzeti Banktól és annak alapítványától, másrészt mivel a cég tulajdonosa Somlai Bálint, Matolcsy György volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak jó barátja és közeli üzlettársa.Az MNB a múlt heti feljelentést ismeretlen tettes ellen tette, de Varga Mihály azért annyitelárulthétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságában Tordai Bence képviselő kérdésére, hogy a hivatali visszaélés érintettje az ingatlanok kezeléséért felelős kft. Hogy melyek azok a posztok, ahol meghozták a döntéseket arról, hogy Matolcsy Ádám barátjának a cégére bízzák a székház felújítását is, azt az MNB felügyelőbizottságának dorgáló hangvételű nyári jelentéséből és szervezeti ábráiból is vissza lehet követni.A Szabadság téri székház felújításával persze nemcsak az volt a gond, hogy a Raw Development nem végzett el bizonyos garanciális munkákat. A probléma ott kezdődik, hogy miért pont Somlai cége nyerte el a megbízást, és ott folytatódik, hogy a munkát végül másfélszer olyan drágán végezték el, mint amennyiért elvállalták. Az Állami Számvevőszék utánaz MNB saját felügyelőbizottsága is jelentést adott kia jegybank gazdálkodásáról, ebben a székházfelújítással is foglalkoztak. Az MNB közleménye szerint részben a "felügyelőbizottságának felkérése alapján készített szakértői jelentés" megállapítások alapján tettek a héten feljelentést hűtlen- és hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanújával.Érdemes tehát megnézni, hogy a felügyelőbizottság (továbbiakban fb) milyen problémákat azonosított a felújításnál a nyáron megjelent jelentésében, és kiket tartott ezért felelősnek.Az fb jelentésében azt írja, hogy a székházfelújítás elemzésénél kifejezetten a beszerzésre fókuszált,ezen belül is elsősorban a nyertes ajánlattevő műszaki, gazdasági és pénzügyi megfelelőségét értékelte. Ebben a folyamatban az MNB részéről két szereplőt azonosítanak, akiknek köze volt a felújítással kapcsolatos döntésekhez.Az egyik az MNB-Ingatlan Kft., ami, ahogy a neve is utal rá, az MNB ingatlanjait kezelő cége. Ez az a cég, amely Varga Mihály szerint is érintett a hivatali visszaélésben.A jelentés szerint a székházfelújítást végző generáltervező- és kivitelező kiválasztását "majdnem teljességében" az MNB-Ingatlan Kft. végezte, hogy finoman fogalmazzunk, nem jól. Idézzünk a jelentésből: "Az MNB-Ingatlan Kft. által lefolytatott kiválasztási folyamat az elégtelen dokumentáció miatt értékelhetetlen. A józan ész alapján azonban megállapítható, hogy a pályáztatás nem felelt meg az elvárható gondosságnak a Raw Development Kft. és a T-Trans meghívása és a Raw Kft. kiválasztása miatt."Ugyanebben a bekezdésben az fb azt írja: "A közpénzből származó vagyonra vonatkozóan elvárás az áttekinthető, hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás, mely itt csorbát szenvedett." A jelentésben az is szerepel, hogy 2020-ban "legalább 14 másik olyan vállalkozás volt Magyarországon, amely számos vagy minden elemzett szempont szerint alkalmasabb lett volna a fővállalkozási feladatok ellátására", sőt, mivel "a nyertes cég műemléki védettség alatt álló ingatlanokhoz kapcsolódó referenciája nem elfogadható", Somlai Bálint cégét valójában ki kellett volna zárni a projektből.A felügyelőbizottság megjegyzi, hogy az egész vizsgálat komoly nehézségekbe ütközött, mert hiányos volt az MNB-Ingatlan Kft. "belső szabályozásának alapvető dokumentuma" a Gazdálkodási Kézikönyv. A cég ügyvezetőjének magyarázatát, hogy miért hiányoznak fontos dokumentációk, az fb nem találta megfelelőnek.Ez a bizonyos ügyvezető a kérdéses időszakban Bozó Péter Pál volt, aki 2020 januárjától idén márciusig vezette a céget, amikor is az MNB új vezetése leváltotta a posztjáról, bár Linkedin-profilja szerint azóta is tanácsadói minőségben dolgozik az MNB-nél.Bozó az MNB-Ingatlan előtt az MNB alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt.-nél dolgozott 2019-től, ahová az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank ingatlanfejlesztő cégétől érkezett. Bozó Péter Pált telefonon kerestük, hogy megkérdezzük, az MNB Ingatlan Kft. vezetőjeként ő hozott-e döntést a Raw Development kiválasztásával kapcsolatban, és hogy mit gondol arról, hogy Varga Mihály szerint a kérdéses időszakban általa vezetett cég volt érintett hivatali visszaélésben a székházügy kapcsán. Bozó azt mondta, nem kíván nyilatkozni a kérdésben és nem járul hozzá semmilyen megjelenéshez.A jelentés megjegyzi, hogy "az MNB vezetése nem a belső dokumentumaiban rögzítetteknek és a hivatkozott jogszabályok szellemének megfelelően járt el, amikor a döntési hatáskörök nagy részét átengedte leányvállalatának", mert többek között így a projekt nem volt eléggé átlátható, nem lehetett kontroll alatt tartani a költségeket, továbbá az MNB vezetése"súlyos és indokolatlan kockázatot vállalt a beruházás fővállalkozójával való szerződéskötéssel és annak alvállalkozóival kapcsolatban".A Telex által megkeresett jogászok szerint a csütörtökön nyilvánosságra hozott feljelentés leginkább a székházfelújítás kivitelezőjét kiválasztó cég, vagyis az MNB-Ingatlan Kft. és annak vezetője ellen irányulhat, hacsak nem igazolják majd, hogy ebben a kérdésben valamiért nem a cég vezetője hozott döntést, hanem valamilyen okból azt delegálta valaki másnak. Kérdeztük az MNB-t, hogy konkrétan kivel szemben tették a feljelentést, de eddig nem kaptunk választ.Az MNB felügyelőbizottságának nemcsak az MNB-Ingatlan Kft. döntéseivel voltak problémái, hanem egy másik jegybanki szervezet, a Központi beszerzési és üzemeltetési igazgatóság döntéseivel is. Ez az igazgatóság intézte a felújítással kapcsolatos előkészítő feladatokat, például rendelt meg 2019-ben egy szakértői tanulmányt arról, mennyibe kerülhet a megfelelő rekonstrukció. A szakértői anyag akkor nettó 41 milliárd forint, áfával és tartalékokkal együtt legfeljebb bruttó 55 milliárdban állapította meg a szükséges beruházásokat.A Raw Development viszont 2020 októberében nettó 54 498 356 000 forintos ajánlattal szerződhetett a megbízásra, több mint 13 milliárd forinttal drágábban, mint amit a szakértő becsült, ami az fb megfogalmazása szerint "egyszerűen megdöbbentő". "Különösen kirívó, hogy a drágulás ténye, indoka, magyarázata soha nem merült fel egyetlen ezt követő igazgatósági előterjesztésben vagy háttéranyagban" - olvasható a jelentésben.Központi beszerzési és üzemeltetési igazgatóságot már hiába kerestük az MNB szervezeti ábráján, az ugyanis a Varga Mihály jegybankelnök által kezdeményezett átszervezés során megszűnt, illetve más igazgatóságokkal összeolvadt. Amíg viszont létezett, akkor a Főigazgatóság nevű egység alá tartozott, sőt, a jegybank SZMSZ-e "a főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek" közé sorolja. Ma már a Főigazgatóság sem létezik, most Operatív Igazgatóság néven találni a szervezeti ábrában.A Főigazgatóságot Fömötör Barna irányította, aki MNB-s forrásaink szerint Matolcsy György lojális emberének számított az MNB-ben. Fömötör az MNB-Ingtalan Kft. felügyelőbizottságban is tag volt 2024-ig. Hogy a Központi beszerzési és üzemeltetési igazgatóságot ki vezette akkoriban, amikor az fb által számon kért döntések születtek, sajnos hiába kérdeztük az MNB-től, nem kaptunk rá választ. Fömötör Barna jelenleg a Közép-Európa Alfa Holding Zrt. igazgatósági tagja - ez a cég szintén az MNB-hez köthető, Matolcsyék távozása utánnehezen irányíthatóvá váltBudapesti Metropolitan Egyetem egyik legnagyobb tulajdonosa. Fömötört is kerestük az ügyben, ha érdemben reagál, hírt adunk róla.Hogy pontosan miről szól a feljelentés, azt egyelőre nem tudjuk. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője szerint arról is lehet szó, hogy a feljelentő szerint megtévesztő, hogy ez a munka ért-e annyit, amennyit a Raw Development elkért érte, vagyis túlárazott volt a szerződés, vagy a feljelentő ott vélhet csalást, hogy rossz minőségben végezte el a feladatot a kivitelező.Az ÁSZ mindenképpen túlárazást sejtett a székház projekt mögött. A szervezet sokat idézett jelentése megjegyzi, hogy a székház felújításának "bruttó átlagára a kezdeti 2,7 millió forint/négyzetméterről a 2023. évre 4 millió forint/négyzetméterre emelkedett, míg a nagyjából ugyanekkor felújított pénzügyminisztériumi épület hasonló rekonstrukciója csak 1,5 millió forint/négyzetméterről 1,7 millió forint/négyzetmétere emelkedett szintén a 2023. évre vonatkozóan". Somlai Bálint korábban kikérte magának, hogy túlárazásról lenne szó, a Telexnek azt mondta, az ÁSZ jelentése a "téves" és "szakmaiatlan" következtetésekkel van tele.Ligeti Miklós szerint nem biztos, hogy jó jogi eljárást választott az MNB: ha olyan eltökéltek, mint mutatják, polgári perben is támadhatták volna a feltűnően értékaránytalan szerződést vagy a rossz teljesítést. Ez az a ritka helyzet, ahol polgári peres eljárásban erősebben lehet érvényesíteni a sértett jogait.Maga a feljelentés Ligeti szerint nem elég bátor eszköz.A feljelentés nem kerül sokba, egy ügyvéd pár millió forintért pillanatok alatt összeállít egy feljelentést, onnantól csak a rendőrségnek van dolga. Egy polgári peres eljárásban viszont az MNB-nek kellene bizonyítania, hogy őt kárt érte.Jelen helyzetben a jegybank csak annyit állít, hogy úgy látja, nagyobb az esélye annak, hogy volt bűncselekmény, mint annak, hogy nem volt. A TI jogi vezetője szerint hasonló büntető feljelentést akkor szoktak indítani, ha a feljelentő maga nem tudja jól bizonyítani a hűtlen kezelést, csalást, lopást, egyéb bűncselekményt.Ha a rendőrség megállapítja a bűnösséget, az majd segíti a polgári bíróság döntését a kártérítésben, ahhoz viszont, hogy az MNB kártérítést kaphasson, a büntetőügy után külön polgári pert is kell indítani. Ligeti Miklós mindenesetre úgy látja, nem lesz könnyű az MNB-nek visszaszerezni a pénzét. Az ilyen ügyekben a bizonyítás nagyon nehéz, nem biztos ugyanis, hogy a rendőrségnek van ahhoz szakértelme, hogy egy építőipari munkában meg tudja ítélni, mi mennyire funkcionális, esztétikus, jó minőségű, mi lehet csalás vagy hanyag kezelés eredménye.És mi a helyzet a potenciálisan túlárazott megbízás kivitelezőjével? Somlai Bálintot, a felújítást fővállalkozóként végző Raw Development tulajdonosát a hűtlen kezeléssel kapcsolatos feljelentés biztos nem érinti (hiszen nem ő volt döntési pozícióban megrendelői oldalon), de ettől még nem lehet nyugodt: az MNB-ügyben zajló nyomozás részleteiről ugyan a rendőrség részleteket nem árul el (a legutóbbi információ szerint már zajlanak a tanúkihallgatások), a Telex korábban megtudta, hogy Somlainak egy pontonzárolták a számláját.
|
MNB-feljelentés: saját ingatlanos cégében gyanít visszaélést a jegybank a székházügyben
|
Varga Mihály a parlamentben hétfőn arról beszélt, hogy a hivatali visszaélés érintettje az ingatlanok kezeléséért felelős kft. Az MNB belső jelentései alapján is úgy tűnik, az MNB ingatlanos cégénél keresik a felelőst azért, hogy hogyan landolhatott Somlai Bálint cégénél a székházfelújítási projekt, ami 55 milliárd helyett végül 81 milliárd forintba került.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/20/mnb-szekhaz-felujitas-mnb-ingatlan-kft-feljelentes-raw-development
|
2025-10-20 13:57:32
| true
| null | null |
Telex
|
A nemzetközi bűnszervezet 1,5 milliárd forinttal károsította meg a költségvetést, derítette ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A nemzetközi akcióban, az Európai Ügyészség 14 tagállamot érintő nyomozásakor derült ki, hogy a bűnszervezet hatalmas mennyiségű textilt, cipőt, elektromos rollert, e-kerékpárt és egyéb árut importált illegálisan Kínából, összesen körülbelül 700 millió euró kárt okozva.A NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának győri nyomozói csatlakoztak a nemzetközi akcióhoz és 41 magyarországi helyszínen csaptak le egyidejűleg a csoport tagjaira.A vizsgálat szerint az elkövetők 2023-tól kifinomultabb módszerekkel dolgoztak. Kezdetben a Kínából származó árut Magyarországon vámkezeltették, majd azt a látszatot keltették, hogy a termékeket más uniós tagországokban értékesítik. A szállítmányok azonban csak papíron utaztak, valójában soha nem hagyták el az országot.Amikor a magyar vámhatósági ellenőrzések szigorodtak, és egyre gyakoribbá váltak a tételes áruvizsgálatok, az elkövetők váltottak. Az árut már nem magyar társaságok nevére érkeztették, hanem Görögországban vámkezeltették.A vámkezelés után a szállítmányokat egy szlovákiai telephelyre szállították, ahol az árut kisteherautókra rakodták át. Hamis fuvarokmányokkal vagy okmányok nélkül juttatták vissza Magyarországra a termékeket, amelyeket végül a Kőbányai úti Ganz-piac üzleteiben értékesítettek számla kiállítása nélkül.A szervezet hierarchikusan épült fel és évekig konspiráltan működött. A legfelső vezetője egy kínai állampolgár volt, aki összefogta a szervezet tevékenységét, tartotta a kapcsolatot az ázsiai beszállítókkal és felügyelte az árumozgásokat. A kínai, mongol és magyar állampolgárságú irányítók egymás között osztották meg a feladatokat.A jogellenes tevékenységhez speditőröket, vámügyintéző társaságokat, stróman ügyvezetőket és sofőröket is igénybe vettek.A NAV nyomozói a MERKUR bevetési egység, informatikus szakemberek, revizorok, valamint bankjegy- és kábítószerkereső kutyák segítségével hajtották végre az akciót. Összesen 178 pénzügyőr vett részt az egyidejű razziákban.A csoport vezetőinek elfogása után 9 ingatlant vettek zár alá, összesen 901 millió forint értékben. Emellett 26 millió forint értékben járműveket, valamint 130 millió forint készpénzt foglaltak le, amelyet nagyrészt külföldi valutában tartottak. Így több mint 1 milliárd forintnyi kár térült meg a központi költségvetés számára.A nyomozás során 12 gyanúsítottat hallgattak ki a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt. A hatóságok a csoport 6 tagját őrizetbe vették, a Győri Járásbíróság elrendelte a letartóztatásukat. Elmarasztaló ítélet esetén az elkövetők akár 15 év szabadságvesztésre is számíthatnak.Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf
|
Másfél milliárdos áfacsalást lepleztek le, a józsefvárosi kínai piac is érintett
|
A kínai–mongol–magyar szervezet illegálisan hozta be az árut és a Kőbányai úti Ganz-piac üzleteiben számlák nélkül értékesítette.
| null | 1
|
https://jozsefvarosujsag.hu/masfel-milliardos-afacsalast-lepleztek-le-a-jozsefvarosi-kinai-piac-is-erintett/
|
2025-10-24 15:30:00
| true
| null | null |
Józsefváros újság
|
Van, amiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új vezetése ott folytatta, ahol az előző abbahagyta. Például a jegybank 97 millió forint támogatást adott az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítványnak, derül ki az MNB 2025. III. negyedéves kimutatásából. A jegybank és az ökumenikusok között régóta gyümölcsöző a kapcsolat.Ennek ékes példája, hogy még 2023. augusztus 29-én adták át a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium új épületét, amit a Mészáros Lőrinc és gyerekei tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. épített 6 milliárd forint közpénzből. Az iskola fenntartója a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a megnyitón pedig felszólalt Járai Zsigmond volt jegybankelnök, az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány akkori kuratóriumi elnöke is, aki az iskolának a polgári keresztény értékek, és a minőség iránti elkötelezettségéről beszélt.Az ünnepségen imát mondott és áldást osztott Balog Zoltán református püspök az Ökumenikus Segélyszervezet három alapító tagegyházának nevében, aki akkor is és jelenleg is kuratóriumi tag az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítványban, amely most 97 millió forintot kapott a Varga Mihály féle jegybanktól.Ez már egy régi kapcsolat. Az MNB-botrányban érintett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) 2023 óta támogatta az ökumenikusokat.A PADME Alapítvány az egyik legfontosabb missziójaként tekint az innovatív oktatás előmozdítására. Ennek részeként az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvánnyal együttműködve három éven keresztül támogatja a PADME az intézményt az előremutató oktatási szemléletének kialakításában. Bánkuty Tamás, a PADME igazgatója a nemrégiben átadott Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnáziumban tett látogatást, hogy betekintést nyerjen az ország egyik legmodernebb középiskolájának életébe- szólt a PADME 2023. októberi Facebook-bejegyzése. Tehát hároméves partnerségben állapodtak meg 2023-ban. A PADME 2023-ban 75 millió forinttal támogatta az alapítvány innovatív oktatásfejlesztési programját. Emlékezetes, hogy az Állami Számvevőszék a márciusban publikált jelentésében azt állapította meg többek között, hogy a PADME körül létrehozott összetett cégstruktúra nem támogatta a vagyon megőrzését és nem biztosította az átláthatóságot.Az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány feladata, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet bővülő hazai képzési tevékenységeit összefogja, valamint szilárd értékrendű, szektorokon átívelő szakmai közösséget, hátteret nyújtson a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium számára - olvasható a bemutatkozásában.Az alapítvány kuratóriumát alkotó neves vezető szakemberek garanciát jelentenek a meghirdetett célkitűzések magas színvonalon történő megvalósulására- szerepel az alapítvány oldalán. A szervezet 2020-as megalakulása óta kuratóriumi tag határozatlan ideig például Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója és Balog Zoltán református püspök, korábbi emberi erőforrások miniszter, tehát a PADME-pénzek 2023-as érkezésekor is bent ültek a testületben.Balog Zoltán tavaly február közepén lemondott ugyan a Magyar Református Egyház zsinati elnöki tisztségéről, mert tanácsadóként támogatta, hogy Novák Katalin államfő kegyelmet adjon a bicskei gyermekotthon egykori, pedofil igazgatójának falazó volt igazgatóhelyettesének, de számos pozícióját megtartotta, például ezt is. Lapunk írta meg, hogy kuratóriumi tag az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványban, de távozott a Terror Háza alapítványának kuratóriumából.Az 1991-ben alapított Ökumenikus Segélyszervezet Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezete. Rendkívül szoros a kapcsolata az Orbán-kormánnyal és a kormányközeli cégekkel. A kormányfő felesége, Lévai Anikó például 1998 óta segíti jószolgálati nagykövetként a segélyszervezetet, amelynek olyan támogatói vannak, mint a Porsche Hungária vagy a 4iG Csoport.
|
Balog Zoltán MNB-s tízmilliókról is dönthetett ökumenikus kurátorként
|
Találtunk még egy alapítványt, ahol még mindig a pedofilbotrányba belebukott Balog Zoltán a kurátor. Ide utalt a jegybank 97 millió forintot.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/balog-zoltan-mnb-s-tizmilliokrol-is-donthetett-okumenikus-kuratorkent.html
|
2025-10-22 05:46:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Újabb titkos pénzgyárat azonosítottunk Tiborcz István közelébenAkad egy kormányzati terület, amelyre biztosan hatással van a miniszterelnök lánya: ez az idegenforgalom, az országmárkaépítés, a divat- és kreatívipar. Nem tudhatjuk, Orbán Ráhel informális szerepe érinti-e a pénzosztásokat, ám korábban igazoltuk, hogy a központi szállodafejlesztési százmilliárdok minden ötödik-hatodik forintja a Tiborcz család közelébe gurult. Most pedig azt vettük észre, hogy az állam külsős turisztikai kommunikációs ügynökségeként működő Mediator Group Kft.-ből is "kicsavart" közel 10 milliárd forintot egy olyan részvénytársaság, amely rejtegeti tényleges haszonhúzóját, de minden egyéb adata erősen Tiborcz-gyanús. A Mediator a BDPST Csoport marketingjében is részt vett, majd a kft.-t nemrég egy Nagy Márton köreihez sorolt, állami pénzzel telepumpált magántőkealap vette magához - ezzel újabb pénzkötegekhez juttatva a titkos haszonhúzót.Minden egy "elszólással" kezdődött. Hét éve maga Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) első embere árulta el, hogy a hazai országmárkázás és idegenforgalom nagy stratégiaalkotói között ott sürgölődik a miniszterelnök lánya is. Orbán Ráhel nem a semmiből mozdult rá a területre: dolgozott a Kempinski szállóban és a vendéglátással foglalkozó Zsidai Groupnál, tanult az Ecole Hôtelière de Lausanne-on, 2016-ban pedig a férje nevén levő, a szállodaiparban is aktív BDPST Csoport kreatív igazgatójaként folytatta pályáját. Aztán "valahogy" úgy alakult, hogy a 2018 és 2022 között szállás- és attrakciófejlesztésre kiszórt MTÜ-pénzek minden ötödik-hatodik forintja (316,8 milliárdból 56,4 milliárd) a Tiborcz család közelébe gurult - ezt három éve tételről tételre igazoltuk. Közben Orbán Ráhel legismertebb bizalmasa, Jakab Zsófia a Magyar Divat & Design Ügynökség vezére lett - hogy a hazai "kreatívipari potenciál" bemutatásával hozzájárulhasson az országimázs hatékony építéséhez. Jakabot később igazgatósági tagsághoz juttatták az MTÜ-ben, tavaly pedig a nemzetgazdasági tárcát irányító Nagy Márton fogadta miniszteri biztossá - segítendő a kreatívipar fejlesztését és ágazati koordinációját.Orbán Ráhel tehát nagy idegenforgalmi stratégiaalkotó, akinek vannak kormányzati-igazgatási "énjei" (Jakab Zsófia, Guller Zoltán), illetve fejlesztésipénz-leszívó holdudvara is (Tiborcz István köre). A következő bekezdésekben azt igazoljuk, hogy a miniszterelnöki családhoz kapcsolható üzleti klub az állam egyik legnagyobb turisztikai beszállítójából, az országmárkaépítést, a divat- és kreatívipari kommunikációt szinte egyeduralkodóként végző Mediator Group Kft.-ből szintén "kicsavart" 10 milliárd forintnyi tiszta pénzt.Ahogy írtuk, a 2018-as év komoly pillanatként vonult be a magyar turizmustörténetbe. Egyrészt kiderült, hogy a miniszterelnök lánya az állam oldalán is megjelent - valamiféle tanácsadói pozícióban -, másrészt megindult a vissza nem térítendő fejlesztési források áramlása a NER nagyberuházóihoz. (Konkrétabban: az MTÜ az igénylők fél százalékának adta a turisztikai támogatások kétharmadát.) Ugyanebben az évben alapítottak egy zártkörű részvénytársaságot Completus Service Zrt. néven, melynek első látható tulajdonosa a Gundel-MészárSteak-vonalról érkező vendéglátós, Dallos Ferenc volt, majd átvette tőle a stafétát - először ügyvezetőként, majd cégbirtokosként is - a reklámügynökségi múltú Biró László. A Completus a létrehozása után néhány nappal résztulajdonos lett a közepesen ismert, akkor évi 1,5 milliárd forintos forgalmat bonyolító Mediator Group Kft.-ben, ahol az említett Biró már 2013 óta dolgozott. A sajtó egy évvel később kezdte észlelni, hogy a nagy kormányzati kommunikációs közbeszerzéseken a híres-hírhedt Balásy Gyula mellett egyetlen szereplő rúg labdába: az MTÜ-t, a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezetet, a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t és a Jakab Zsófia-féle Magyar Divat & Design Ügynökséget kiszolgáló Mediator Group.Utóbbi éves árbevétele 2020-ban 9,5 milliárdra, majd 2022-ben közel 28 milliárd forintra ugrott, tehát négy év alatt majd’ húszszorosára nőtt, és közben a fent említett Completus Service Zrt. lett a kft. 100 százalékos tulajdonosa. A Mediator jelenleg úgy él a reklámpiaci szereplők tudatában, mint az állami turisztikai szervezetrendszer udvari beszállítója. Sőt, néhány hónapja a Telex azt is világossá tette, hogy részben ugyanez a Mediator Group öntötte a pénzt az "ellen-Partizánként" beharangozott Köztér-csatorna kiadójába, a Fidelitas egykori budapesti főnökének projektjébe, a digitális "honfoglalás" egyik - besülni látszó - intézményébe.Van tehát egy, ma már a holdról is látszó reklámügynökségünk, a Mediator Group, amely az utóbbi hét évben a megrendeléseinek tetemes részét az államtól kapta (ez annak ellenére így van, hogy honlapján és közösségi felületein inkább autós partnerekkel és az Aldival büszkélkedik). Ennek lett a tulajdonosa 2018-ban az a Completus Service Zrt., amelyet eleinte egy vendéglátós frontolt, majd Biró László. Az érdemi osztalékfizetés 2021 tavaszán indult a Completusnál, és idén áprilisig mindösszesen 9,8 milliárd forintnyi tiszta pénzt vett ki "Biró László" a részvénytársaságból.Miért tettük idézőjelbe "Biró Lászlót"? Mert a hivatalos gazdasági társasági nyilvántartásokban azt látjuk, hogy Biró nem egyedüli, csak "minősített többségű befolyású" tulajdonos a Completus Service Zrt.-ben. A cégbíróságon iktatott közgyűlési dokumentumok szintén arról tanúskodnak, hogy Biró László 38 darab törzsrészvény és 1 darab vétójogot biztosító részvény birtokában az összes papír 78 százalékával rendelkezik a társaságban. Van azonban további 11 darab elsőbbségi részvény, amely a vállalatból kivehető osztalék 99 százalékára jogosít valakit. A dokumentálható tények alapján tehát nem Biró László a végső haszonhúzója a Completusnak. Ő csak egy stróman, akihez látszólag befutnak a nagy pénzek, ám landolás előtt 99 százalékban elterelődnek egy másik entitáshoz.Láttunk már ilyet: a G7 gazdasági portál két éve mesteri logikával mutatta ki, hogy ugyanilyen osztalékelsőbbségi technikával vándorolt 27 milliárd forint a Tiborcz István fémjelezte BDPST Csoporthoz. A Mediator-Completus-Biró László-ügyben ugyanerre a forgatókönyvre gyanakodtunk. Úgy gondoltuk, azzal megyünk a legtöbbre, ha - élve a Polgári Törvénykönyv biztosította lehetőséggel - betekintést kérünk Biró Lászlótól a Completus Service Zrt. részvénykönyvébe. Ennek ugyanis elvileg naprakészen tartalmaznia kell a társaság tényleges haszonhúzóit - azokat is, akik "törpetulajdonosok", de az osztalékelsőbbségi részvények birtokában ők viszik haza a mindenkori profit majd’ 100 százalékát.A betekintés megtörtént, de a Completus jogi képviselője felhívta figyelmünket "a megismert személyes adatok és értékpapírtitkok kezelése során a jogszabályi kötelezettségek megtartására, figyelemmel arra, hogy az érintettek semmilyen formában nem járultak hozzá azok nyilvánosságra hozatalához". Az ügyvéd szerint tehát semmit nem publikálhatunk abból, amit a saját szemünkkel - az ő jóvoltából is - láttunk. Ezt mi természetesen vitatjuk. Pláne, hogy az elénk tárt részvénykönyv és a fent idézett hivatalos dokumentumok között ordító ellentmondás van. A részvénykönyvben szerepelt egy név az osztalékelsőbbségi részvények mellett, amely nem különbözött Biró Lászlóétól - miközben a cégbíróságra leadott hivatalos cégpapírok szerint ott egy tőle független aktort kellett volna látnunk. Egy olyan nevet, aki a Completusból a 2021 é 2025 között kivett 9,8 milliárd forintnyi osztalék 99 százalékát eltette. Most tehát csak annyit tudunk teljes bizonyossággal állítani, hogy a Mediatorból néhány év alatt osztalékelsőbbségi technikával emeltek ki közel 10 milliárd forintot, ám a tényleges haszonhúzó személye ügyében újságírói eszközökkel - egyelőre - nem lehet igazságot tenni.Akadnak viszont olyan másodlagos adatok, amelyek egyértelműen a Tiborcz-körhöz sorolják a Completus Service Zrt.-t. A társaság cégjogi ügyeit az alapítás óta felváltva viszi két olyan ügyvéd (Nagy Zsuzsa Klaudia, M. Szabó Nóra), akit számtalanszor megtaláltunk már Tiborcz környéki magántőkelapos vagy egyéb üzletekben. A fent idézett G7-cikkből világossá vált, hogy a 27 milliárdos pénzutaztatásnál a BDPST és a többi közreműködő vállalat éves beszámolóit egy székesfehérvári könyvelőiroda Sukorón élő könyvelője készítette egységes sablon alapján - nos, az állami turisztikai kampányokból gazdagodó Completus Service esetében éppen ugyanez a könyvelő éppen ugyanezeket a sablonokat használta. Mi több, a Mediator-Completus-kör volt a Kopaszi-gáti BudaPart Downtown irodaház első beköltözője - márpedig az újbudai fejlesztési terület legmeghatározóbb tulajdonosa egy Tiborcz-féle magántőkealap, és ugyanebbe az épületbe időközben a BDPST alapkezelői portfoliójába tartozó Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. is behurcolkodott. Mindezek után szinte magától értetődik, hogy a közpénzzel kibélelt Mediator-Completus-csapat nemcsak az állam, hanem a BDPST Csoport marketingjében is részt vesz. És valóban: a kormányfő vejéhez tartozó Gránit Bank arculatmegújítását - Orbán Ráhel kreatívkodása mellett - médiaügynökségként a Mediator Group segítette, és hasonló volt a leosztás a Gránit Biztosító tavalyi kampánya esetében is.Ezzel még nem értünk a történet végére. Régóta írjuk, hogy a Tiborcz-kör máig nem állt le a vagyonhalmozással és a trófeagyűjtéssel, ám közben igyekszik megszabadulni azoktól az érdekeltségektől, amelyeknél egy gyors eladással nagy hasznot lehet realizálni a 2026-os választások előtt. Eddig irodaházakat és naperőműveket sóztak rá az államra, most nyáron pedig hirtelen a Mediator Groupot is magához vette egy Nagy Márton köreihez sorolt, kormánypénzzel telepumpált magántőkealap. A tényszerűség kedvéért a részleteket is ideírjuk: 2025 júniusában a Completus eladta a Mediator Group Kft.-t egy frissen alapított cégnek, a Win Online Média Zrt.-nek. Utóbbiban a többségi részesedés egy magánszemélyé (Bagyinszki Gábor), ám a társaság kisebbségi tulajdonosa és hitelezője az a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap, amelyet néhány hete a Nagyon Nagy Márton-sorozatban rajzoltunk körül.Miként megírtuk, a GloCap I.-ben lévő tízmilliárdokat az állami MFB Csoport biztosította - és ez a tőkealap rendre feltűnik társbefektetőként, üzleti "előkóstolóként" a Nagy családhoz kapcsolható magánprojektekben. Még pontosabban: a GloCap I. szinte csak olyan beruházásokhoz csatlakozott eddig, amelyekben Nagy Márton környezete is jelen van. Továbbá a kormányfő vejével szövetséges NER-üstökös, Balázs Attila épülő lakótelepei (Epres Liget, Kincsem) mögött találtunk némi GloCap-forrást, és ezzel a cikkel a Mediator Group is beíródott a magántőkealap futó projektjei közé. Szó szerint ez történt: még a múlt héten emailben érdeklődtünk a GloCap I.-et irányító Global Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél, hogy mennyi (állami eredetű) pénzt költöttek a Mediator-felvásárlásra, illetve miért nem szerepeltetik honlapjukon ezt a dealt az új befektetések között, ám válasz nem kaptunk - viszont hirtelen feltűnt a weboldal büszkeségfalán a Mediator Group Kft., mint "Magyarország egyik vezető, független, full-service reklámügynöksége".Maradt még egy csattanónk a végére - amely újabb bizonyíték arra, hogy mennyire összehangolta magát az állam, valamint a Tiborcz Istvánnal és Nagy Mártonnal rokonítható üzleti csoport. A GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap nemcsak a Mediatorba fektetett be most nyáron (a Win Online Média Zrt.-n keresztül), hanem az impozáns ügyfélkörrel (például BDPST) rendelkező Goodwill Communications Tanácsadó Kft.-be is. Lássunk csodát, ebben a cégben is egy olyan tulajdonos helyét vette át a GloCap I., amelyet korábbi írásainkban már odakötöttünk a Tiborcz-társasághoz: a Közép-Európai I. Magántőkealapét. Ezt a lecserélt alapot a kormányfő vejének legbejáratottabb barátja, Szécsényi Bálint kezeli; ő egyebek mellett arról híres, hogy tavaly megvette Tiborczék budai házát a Zalai úton, majd kitűzte ott a szingapúri zászlót, illetve kiragasztotta a kapura az oroszlános-tigrises címert. Azért kerültek ki a díszek az ingatlanra, mert Szécsényi a Szingapúri Köztársaság tiszteletbeli konzulja Magyarországon.És akkor még egy csavar: abban a Goodwill Communications Kft.-ben, amelyben a Szécsényi Bálint által kezelt egységet nemrég felváltotta a GloCap I., az alapító nem más, mint egy újdonsült közszereplő, Kondor Anna. Őt azért tűzte tollhegyre a sajtó, mert nemrég mindenféle diplomáciai és politikusi előélet nélkül kapott jelölést a szingapúri nagyköveti székbe.A belterjesség tehát a tetőfokára hágott: egy Nagy Márton-körbe tartozó, állami pénzeket kezelő magántőkealap nyáron "kimenekítette" a Tiborcz-térfélről a kormányzat külső turisztikai reklámügynökségét, a közmilliárdokkal jócskán megtámasztott Mediator Groupot, valamint a Goodwill Communications Kft.-t. Hogy a Nagy-klub mennyit fizetett a pénzgyárakért a Tiborcz-stábnak, titkolja a vevői oldal, de a 2026-os választások előtt praktikusnak tűnhetett valamelyest eltávolítani a cégeket a miniszterelnöki családtól. Pláne, hogy így az eddig kibányászott közel 10 milliárd forinton felül további gigapénzek állhattak a házhoz - vételár jogcímen. És mindeközben a Goodwill egyik birtokosát szingapúri nagykövetté lényegíti át a hatalom, a kommunikációs kft. volt közreműködője pedig "véletlenül" Szingapúr konzulja idehaza - aki a Tiborcz család volt villájánál is felhúzta az ázsiai kistigris zászlaját.A magyar állami kasszák, a miniszterelnöki családhoz köthető pénztárcák és a diplomáciai tisztségek közötti határok tehát 2025 őszére végképp elmosódtak.*A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Újabb titkos pénzgyárat azonosítottunk Tiborcz István közelében - Válasz Online
|
Újabb titkos pénzgyárat azonosítottunk Tiborcz István közelében
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/10/22/tiborcz-orban-turizmus-mediator-bdpst-tenyfeltaras/
|
2025-10-22 07:57:59
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
Az ítélőtábla ma véglegesen elutasította Ádám Zoltán keresetét, és az általa indított munkajogi perben a Corvinus Egyetemnek adott igazat - közölte az intézmény. A Corvinus eddig is kitartott azon álláspontja mellett, hogy a felmondás jogszerű és arányos volt, így elégedetten fogadja a bíróság megerősítő döntését. Az ítélet jogerős.Ahogy a Magyar Nemzet korában beszámolt róla, a Budapesti Corvinus Egyetem két munkatársa ellen azután indult etikai eljárás , hogy Ádám Zoltán azt állította, az egyik hallgatóval kivételeztek egy vizsgán. A közgazdasági intézet docense szerint a diák családja érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik, és a szülők személyesen és írásban is megpróbáltak nyomást gyakorolni az egyetem vezetőinél, hogy gyerekük lehetőséget kaphasson a vizsgára.Hónapokkal a botrány kivizsgálása után Szabó Lajos megbízott rektor arról beszélt, hogyÁdám Zoltán az egyéni ambíciója érdekében eszkalálta az ügyet,így nehezen mosható le a politikai szál.Ezek után elbocsátották Ádám Zoltánt, aki nem maradt sokáig munka nélkül, ugyanis tavaly januárban csatlakozott Baranyi Krisztina csapatához.További játékainkhoz kattintson ide!Borítókép: Illusztráció (
|
Jogosan rúgták ki a Corvinus volt docensét
|
Az egyetem még 2023-ban vált meg az alkalmazottjától, mert politikai szempontok motiválták a döntéseit.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/10/corvinus-egyetem-elbocsatas-kirugas-adam-zoltan
|
2025-10-21 13:02:32
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Buján zöldell a vadkenderbokor az Úri utcai műemlék ház udvarán, mintegy az élet diadalát hirdetve a mozdulatlanság felett. A több mint tízezer négyzetméteres budavári épületegyüttes csak a gyomnak és néhány kóbor macskának ad otthont, amióta az állam kilenc éve megvásárolta korábbi tulajdonosától, a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA).Az Úri és az Országház utca között elterülő hatalmas, kétszintes ingatlankomplexum immár hosszú évek óta pusztul. Homlokzatát repedések pókhálója futja be, amit inkább kihangsúlyoz, mint elrejt a szépségtapaszként felkent szürke malter. A földszinti ablakpárkányok mállanak - a poros ablaküvegekre turisták firkantanak szívecskét, monogramot -, és persze a vizesedés is ott hagyja nyomát a falakon.Pedig a műemlék házat még a Belügyminisztériumnak (BM) szánta a budai Vár központját kormányzati negyeddé alakító Orbán-kabinet. Ez nem is volt légből kapott ötlet, hiszen a XVII. században eredetileg a klarissza apácarendnek emelt épületet 1848-tól kormányzati szervek használták, az 1867-es kiegyezés és 1944 között pedig szintén a belügyi tárca működött itt. A kormány jelentős összeget fordított a műemlékegyüttes visszaszerzésére: mint az MTA sajtóosztályától megtudtuk, 2016-ban 9,4 milliárdért adták el az államnak az addig a Társadalomkutató Központ székhelyéül szolgáló komplexumot. Ehhez hozzájárult a Belügyminisztérium áthelyezését előkészítő engedélyezési és kivitelezési dokumentáció is, amit a Közterülettervező Zrt. (Közti) bruttó mintegy 800 millió forintért teljesített – azaz, az állam több mint 10 milliárdot költött a beruházásra.Minden jobb annál, hogy hagyják összedőlniA tervezett költözés jó eséllyel már nem fog megtörténni. – Alig van itt mozgás. Havonta egyszer behajt ide egy autó, néha megjelenik a biztonsági őr, és ennyi – mondja egy Országház utcai üzlet alkalmazottja. A férfi már hat éve dolgozik a volt MTA-épület közelében; ez idő alatt felújításnak, nagyobb karbantartásnak nyomát sem látta. Mint mondja, örülne, ha valami minisztérium vagy hivatal végre áttelepülne ide, mert minden jobb annál, mint hogy egy műemlék ház végül az enyészeté legyen. – Nem értem, hogy minek hagyják ezt lerohadni, miközben az utca végében meg új palotát rittyentenek – mutat az Országház utca végén álló, a Szentháromság térre néző neogótikus, tornyos-kőcsipkés csodára.Nyilatkozónk palota alatt Magyar Királyi Pénzügyminisztérium frissen újjáépített, Zsolnay tetőcserepekkel borított tömbjét értette, amelynek költségei egyre csak nőttek a beruházás kezdete, 2021 óta: az Átlátszó értesülése szerint közel 70 milliárd forintért fejezték be a kivitelezést. Az épületbe azonban mégsem pénzügyi, hanem a belügyi tárca költözött be, elhagyva korábbi, V. kerületi székházát. Pintér Sándor minisztériuma így most alig 40 méterre üzemel attól a műemléktömbből, amelyet eredetileg nekik szántak, s ami azóta is kong az ürességtől.Hogy ez a furcsa helyzet miért alakulhatott ki, arról igyekeztünk minden érintett felet megkérdezni. Az MTA az eladás utáni állapotról értelemszerűen nem nyilatkozhatott, de az ügy többi szereplője sem adott részletes választ: a belügyi tárca Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV Zrt.) irányított minket, a vagyonkezelő pedig „kormányzati döntéssel” magyarázta, hogy az épülettömb végül mégsem a BM-hez került. Lapunk hiába kért bejárást a volt akadémiai épületbe, az MNV nem reagált kérésünkre – annyi azonban kiderült, hogy az állami cég még nem döntött az ingatlan értékesítéséről.Így egyelőre azt sem tudjuk, hogy a vagyonkezelő mennyiért válna meg a budavári tömbtől, amely így, leromlott állapotában is értékesnek számít. A lapunknak névtelenül nyilatkozó szakértő és az Ingatlan.com becslése alapján az épületegyüttes – méretét, elhelyezkedését és műemlék jellegét tekintve – jelenleg 14–15 milliárd forintot is érhet. Ha az MNV később ennél olcsóbban ad túl az ingatlanon (aminek hasznosítására eleve tízmilliárdos állami forrást szántak), az kérdéseket vethet fel az állami vagyon tisztességes kezelésével kapcsolatban.Tiborcz szólt: nem ő a titokzatos vásárlóGazdát talált ugyanakkor a Belügyminisztérium előző épülete, amire szeptember utolsó hetében csapott le valaki; a vagyonkezelő ingatlanárverésén bruttó 50,7 milliárd forintot fizettek az V. kerületi József Attila utca 2–4. alatti irodaházért. Hogy ki a vásárló, az MNV lapunk kérdésére nem árulta el – érvényes adásvételi szerződés ugyanis még nem született, a cég pedig addig nem adhat tájékoztatást az információs önrendelkezési jogról szóló törvény előírásai miatt. Egyelőre nem szerepel új tulajdonos az eladott V. kerületi székház tulajdoni lapján sem.A szállodaövezetben található műemlék épület kedvező adottságai miatt többen Tiborcz Istvánt sejtették a vétel mögött, hiszen a Tiborcz irányítása alatt álló BDPST Group mára számos értékes fővárosi hotelt vásárolt fel részben vagy egészben, beleértve a Marriottot vagy a Gellért Szállót is. A Magyar Hang kérdésére azonban a cégcsoport kategorikusan cáfolta, hogy ők lennének a volt BM-központ új tulajdonosai. „A BDPST Group eddig sem indult, és a jövőben sem fog indulni az MNV belvárosi ingatlanokra vonatkozó tenderein (…). Hangsúlyozzuk, hogy a BDPST Group az elmúlt 10 évben is magánbefektetőktől, és nem az államtól vásárolta az ingatlanjait.” – írták. Hamarosan azonban fény derülhet rá, hogy ki az új Nádori utcai tulajdonos. Lapunk pedig annak is utánajár, hogy miért volt egyáltalán szükség a belügy Várba költöztetésére.
|
Kárban tartás: évek óta üresen áll a Pintér Sándoréknak szánt budavári műemlék ház
|
Milliárdokat költött az állam az MTA várbeli központjára, hogy aztán semmire se használják.
| null | 1
|
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/karban-tartas-evek-ota-uresen-all-a-pinter-sandoreknak-szant-budavari-muemlek-haz-181358
|
2025-10-16 06:00:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
Arra kérheti Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy vizsgálja ki saját prémium-kifizetési gyakorlatát, miután visszaélésekre bukkant ezzel kapcsolatban a Budapest Brand működésére felállított eseti vizsgálóbizottság - erről beszélt Gál József, a testület elnöke, a Podmaniczky Mozgalom frakciójának képviselője a Magyar Hang kérdésére. A bizottság mandátuma októberig tart, így hamarosan végső jelentést is tesznek munkájukról, amelyet az e havi közgyűlési ülésre visznek be.A Budapest Brand a főváros márka és turizmus stratégiájáért felelt, de például fesztiválok, vásárok szervezését is intézte. Ám működése alatt több kritikát is kapott, miszerint nem bánt felelősen a közpénzekkel. A Brand fővárosi támogatását Vitézy Dávid javaslatára szinte lenullázták a 2025. évi költségvetésben, hogy átcsoportosítsák a pénzt állatvédelemre és BKK-rendészetre, és bár a cégnek maradtak saját bevételei is, pár hónapra rá Karácsony Gergely kezdeményezte a vállalat felszámolását, amely még jelenleg is tart. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója ezt akkor úgy indokolta: az elmúlt hónapok közgyűlési vitáit követően a Budapest Brand Zrt. "de facto megsemmisült". A Brand működését ért kritikákra viszont a Tisza javaslatára vizsgálóbizottság állt fel februártól. Ez végül nemcsak a Brandet, de a DK módosítására a 2020 novemberétől működő cég még Tarlós-éra alatti jogelődjeit is vizsgálta (Budapest Fesztivál- és Turisztikai Központ, illetve Budapesti Városarculati Nonprofit Kft), míg a Fidesz kérésére a főváros reklámszerződéseit is átnézték 2014-ig visszamenőleg.A vizsgálóbizottság tagjai közül öten egy-egy területért feleltek, de az összes bizottsági tag bármelyik területen vizsgálódhatott. Bár külön terület nem tartozott hozzá, Gál József kifejezetten a Budapest Brandet vizsgálta. Szúrópróbaszerűen 140 üggyel kapcsolatban kért ki információkat a cég működésével kapcsolatban, ezek egy részét elektronikusan kapta meg, más dokumentumokat pedig személyesen, adatszobában tudott megtekinteni. Mint mondta, eleinte nehézkesen kapták meg az adatokat, illetve Faix Csabát, a Brand volt, idén április elsején felmondott vezérigazgatóját is hiába hívta meg két alkalommal is a testület az ülésére, ő nem kívánt elmenni, és legitimnek sem tekintette a működésüket. Utóbbi miatt végül Karácsony Gergely fel is szólította őt, hogy működjön együtt a bizottsággal. Faix bár később nem ment el a bizottság üléseire, a főpolgármester jelzése után még a vizsgálat elején, egy alkalommal megbeszélést folytatott a tagokkal a bizottság által kért iratanyag kiadásának folyamatáról.Gál József szerint a legaggályosabb a Brand ügyében Karácsony Gergely prémium-kifizetési gyakorlata volt. A Brand javadalmazási szabályzata szerint az érintett vezetőnek az éves bruttó munkabér 40 százaléka fizethető ki prémiumként akkor, ha a vállalat éves beszámolóját elfogadták és bizonyos előre meghatározott célkitűzéseket teljesített. Az elnök szerint ezeket a célkitűzéseket év elején vagy legalább azok megvalósításának megkezdése előtt kéne megállapítani, ehhez képest a főpolgármester ezt a Brand működése alatt mindig csak év végén (egyszer novemberben, a többi esetben decemberben) tette meg visszamenőlegesen, utólag meghatározott célok után, amit addigra már teljesített is az érintett vezető - ez szerinte akár a Munka Törvénykönyvét is sértheti. - Probléma, ha nem előzetesen állapítanak meg célokat a vezető tisztségviselőknek, hiszen így nem lesz motivált a vállalatvezető a jobb teljesítményre, ez pedig leszivárog a munkavállalókhoz is - mondta. Az elnök felhívta a figyelmet: ha kiszámoljuk a nyilvánosan hozzáférhető adatokból, Faixnak 2021-23 között több mint bruttó 20 millió forintot fizetett ki a főváros prémiumként, helyettesének, Bakó Ágnesnek pedig ezek alapján hozzávetőlegesen ugyanennyit. (Karácsony Gergely egyébként tavaly nyilvánossá tette a 2023-as évre vonatkozó prémiumokat, a lista ezen a linken érhető el). Gál József szerint pedig több alkalommal előfordult azt is, hogy az üzleti tervet nem teljesítette a Brand, például éveken át csúszott az abban megígért, általuk fejlesztett applikáció bevezetése - ennek ellenére mégis jóváhagyták a vezetésnek a prémium 100 százalékos kifizetését. Emiatt Gál József kezdeményezni fogja, hogy a közgyűlés szavazza meg, hogy Karácsony Gergely vizsgáltassa ki saját prémium-kifizetési gyakorlatát.Indítványozza Gál József azt is, hogy a 2024. évre vonatkozóan ne fizessenek prémiumot Faix Csabának, illetve egykori helyettesének, Bakó Ágnesnek se, ugyanis a cég működésével kapcsolatban több megkérdőjelezhető gyakorlatot is talált. Például bár nem törvénytelen, de Gál József sokallta, hogy három vezető autóhasználatára (lízingre, üzemanyagra, eseti parkolásra, kocsimosásra) 2020 és 2024 között összesen 35 millió forint ment el. Ugyan az érintettek legálisan használhatták magáncélokra is a járműveket, de az elnök szerint ezt a gyakorlatot is érdemes lenne felülvizsgálni. Felvetettük neki, hogy ha magáncélokra se lehetne autót használni, az tovább csökkentené a fővárosi vállalatok vonzerejét, hiszen pénzhiányos állapotban, kiélezett politikai helyzetben kell eleve dolgozniuk. Gál szerint ez egy jogos felvetés, de az is elvárható, hogy a cégvezetők példát mutassanak és például a közösségi közlekedéssel járjanak be munkahelyükre. A Brand székhelye ugyanis a Városházán volt, amely a Budapest egyik közösségi közlekedéssel legjobban megközelíthető csomópontja, a Deák Ferenc tér közelében található. Utóbbi miatt sérelmezte a cég vezetőinek parkolási gyakorlatát is. A Városháza udvarán 2024 áprilisáig, a Pop Up Park megnyitásáig számtalan parkolóhely volt igénybe vehető a dolgozóknak, azt követően viszont ezek száma lecsökkent. A Brand vezetés ennek ellenére már korábban is bérelt parkolókat a környéken, ám az új park megnyitása után a Kempinski Hotel Corvinus Budapest ötcsillagos luxusszálloda parkolójában béreltek két helyet, ahol egy darab parkoló havi 120-125 ezer forintjába került a budapestieknek. Gál szerint nem tudni, hogy a Brand vezetése tett-e erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az immár kevesebb, de még létező városházi parkolóhelyeket igénybe vegyék, ahogy az sem világos, hogy ha már a környéken bérelnek, miért nem olcsóbban tették azt, ugyanis erre parkolóhelyenként havi 70-80 ezer forintért is lett volna lehetőség. Összesen egyébként egy év alatt 3,3 milliót parkolt el a Brand két vezetője a Kempinski garázsában. - Tudom, hogy nem milliárdokról van szó, de bicskanyitogatónak tartom, hogy mikor csődközelben a főváros, ilyet engednek meg maguknak cégvezetők. Ez jól mutatja a hozzáállásukat a rájuk bízott közpénzhez is - mondta.A bizottsági elnök bírálta azt is, hogy az egyik, Budapest Brand által lebonyolított kampány hasonló szlogennel és grafikával futott, mint Karácsony Gergelyé a tavalyi önkormányzati választás előtt. A Brand Egészséges Budapest szűrőbusz-programot bonyolított le 71,5 millió forintért, ebből 17 millió forint ment hirdetésre. Ám nemcsak a program időtartama mutatott átfedést az önkormányzati választás kampányáéval (mindkettő 2024 áprilisa és júniusa között zajlott), de a program szlogenje és a főpolgármester választási szlogenje is megegyezett, mindkettő "+5 évet" ígért a budapestieknek, ráadásul grafikailag is hasonló volt. Emiatt Gál József úgy gondolja, szorosabban kéne felügyelni a fővárosi cégek kommunikációját, hogy ne lehessen az erőforrásaikkal visszaélni a kampányok alatt. Például elképzelhetőnek tartaná, hogy a fővárosi cégek - indokolt közcélú és közérdekű tájékoztatási eseteket leszámítva - ne költhessenek kommunikációra kampányidőszakban. Szükségesnek tartaná egy olyan online adatbázis létrehozását is, ahol látni lehetne, hogy a fővárosi cégek mit és mennyiért kommunikálnak.Gál József kezdeményezni fogja azt is, hogy a főváros tulajdonában lévő gazdasági társaságok, intézmények és alapítványok vezetői számára kötelező legyen az együttműködés a vizsgálóbizottságokkal, miután ez nem ment gördülékenyen Faix Csabával. Ennek érdekében módosíttatná az érintettek munkaszerződését is, hogy lehessen jogkövetkezménye annak, ha nem segítik a vezetők a vizsgálatokat, akár fel is lehessen mondani nekik. A vizsgálóbizottság teljes jelentését hétfőn hozzák nyilvánosságra.
|
Budapest Brand-vizsgálóbizottság: sérelmezik Karácsony Gergely prémium-kifizetési gyakorlatát
|
Gál József elnök több ponton is kritizálta a ma már felszámolás alatt lévő cég egykori működését.
| null | 1
|
https://hang.hu/belfold/budapest-brand-vizsgalobizottsag-serelmezik-karacsony-gergely-premium-kifizetesi-gyakorlatat-181417
|
2025-10-13 12:08:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
Nyolc cég jelentkezett a Belügyminisztérium rendezvényszervezésre kiírt tenderére, amit - szemben a megszokottakkal - nem a kormányközeli vállalkozó Balásy Gyula egyik cége nyert el. Sőt: a Lounge Event Kft. az egyik legkevesebb pontszámot kapta az értékelés során. Igaz, őket legalább nem zárták ki a versenyből, mint a borászati kormánybiztos érdekeltségébe tartozó Roxer Kommunikációs Ügynökséget. A 26 milliós keretszerződést a Globál Konferencia Kft.-vel írja alá a minisztérium.Nemzetközi projektek rendezvényszervezési feladataira írt ki közbeszerzési eljárást a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium június végén. Mint írták, a minisztérium számos nemzetközi, illetve európai uniós forrásból finanszírozott projektet hajt végre, amelyek keretében rendezvényeket is megvalósít. Ezek lebonyolítására kerestek szolgáltatót.Adta volna magát, hogy a tavaly 75 milliárdos keretmegállapodást elnyerő Balásy-cégek végezhetik a rendezvényszervezést, ahogy a legtöbb állami szervezet esetében is teszik. A Belügyminisztérium azonban saját tendert írt ki, és még az elvárt referenciákat sem vitte túlzásba.Az ajánlattételi felhívás szerint bárki jelentkezhetett, aki az előző években lebonyolított 1 db, legalább 40 fő részvételével megvalósuló rendezvényt, ahol biztosított catering és szállás szolgáltatást is. Emellett rendelkezik 1 fő olyan szakemberrel, aki legalább felsőfokú végzettségű, és legalább 36 hónap rendezvényszervezési szakmai tapasztalattal rendelkezik.Ennek megfelelően volt is verseny a megbízásért: a felhívásra 8 cég jelentkezett. Az ajánlatok értékelése az ajánlati ár alapján történt, amelynek összesített súlyszáma 900 volt. Ezen belül a szinkrontolmácsolás 23, a rendezvényhelyszín 38, a rendezvénytechnika 53, a catering 485, míg a szállás biztosítása 301 súlyszámmal szerepelt az értékelésben. Így alakult ki a következő sorrend:Globál Konferencia Kft. - 9651,54 pont;"PROJMEN" Projektmenedzselő, Pályázatíró és Tanácsadó Kft. - 8570,79 pont;AXIA Group Szolgáltató Zrt. - 7761,10 pont;Bács-Szakma Non-profit Közhasznú Zrt. - 7373,12 pont;Lounge Event Kft.- 6311,39 pont;Medius Első Győri Közvélemény- és Piackutató Bt. - 6226,69 pont;PLANB Magyarország Kft. - 4390,37 pont;Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. - érvénytelen ajánlat.Vagyis a tendert a Globál Konferencia Kft. nyerte a legmagasabb pontszámmal. A többi cég ajánlatát nem bírálták el érdemben (mivel drágábbak lettek volna), viszont a Rókusfalvy Pál borászati kormánybiztos érdekeltségi körébe tartozó Roxer Kommunikációs Ügynökséget kizárták, mert nem nyújtott be árindokolást.A kormányközeli Balásy-cég, a Lounge Event Kft. pedig az egyik legdrágább ajánlatot adta.Ez abból a szempontból figyelemre méltó, hogy Balásy Gyula cégei évek óta gond nélkül nyerik a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) kommunikációs és rendezvényszervezési tendereit, miközben többször is felmerült velük szemben a túlárazás gyanúja.A Belügyminisztérium tenderén mindenesetre biztosan nem voltak elég olcsók, így nem velük, hanem a Globál Konferencia Kft.-vel kötik meg a 26 millió forintos keretszerződést. A budapesti székhelyű, mindössze 2 fős társaság feladata lesz a "Magyar, szlovák minőségbiztosítási mechanizmus kidolgozása a határigazgatás területén", az "Együttműködések rendszerének területi és országos fejlesztése", "Az Európai Migrációs Hálózat Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontjának 2023-2025. évi munkaprogramja", és "Az áldozattá válás megelőzését célzó tevékenységek megvalósítása" című projektek kapcsán megrendezésre kerülő események lebonyolítása.A Globál Konferencia egyébként nem először kap megbízást a Belügyminisztériumtól: már 2016-ban is dolgoztak nekik. Emellett nyertek tendert a Pénzügyminisztériumtól és az Oktatási Hivataltól is.Katus Eszter
|
Túl drága volt a Belügyminisztériumnak Balásy cége, más kapja a megbízást
|
A Belügyminisztérium rendezvényszervezésre kiírt tenderén nagy volt a verseny, a Lounge Event Kft. csak az ötödik lett a rangsorban.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/10/15/tul-draga-volt-a-belugyminiszteriumnak-balasy-cege-mas-kapja-a-megbizast
|
2025-10-15 12:48:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Mesterséges intelligenciától várta a kormány, hogy gyorsabb lesz a hivatali ügyintézés, de úgy tűnik, az eszközök nem működnek. Legalábbis Csongrád-Csanád megye kormányhivatalaiban ezt tapasztaltuk, amikor megnéztük az úgynevezett MIA Pontokat. Ráadásul a projektben résztvevő hat szervezet egyike sem tudta megmondani, mennyi ügyet intéztek eddig az állampolgárok az uniós támogatásból felállított gépeken.Szomorúan áll a sarokban, mintha új lenne, de a felirat szerint nem működik - így várják Csongrád-Csanád megyében az úgynevezett MIA Pontok az ügyfeleket. Pedig ezekre azért költött az állam uniós pénzt, hogy könnyebb legyen az állampolgárok élete. A jelek szerint ez nem sikerült.2,6 milliárd forint EU-s támogatás"Új, mesterséges intelligenciával támogatott, érintőképernyős önkiszolgáló ügyintézési pontokon is lehet már ügyet intézni a kormányablakokban. Az ún. MIA Pontokon elhelyezett eszközöket (Mesterséges Intelligencia Asszisztens) mindenki kipróbálhatja, országszerte közel 200 helyszínen. A projekt 2,6 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2020-00058 "Adminisztratív terhek csökkentése" című konstrukció keretében.A kormányablakokban kialakított MIA Pontok érintőképernyős eszközein könnyen, gyorsan, ügyintézői beavatkozás és sorban állás nélkül lehet meghatározott ügyeket elektronikusan intézni. Különlegesség, hogy az eszközökön a magyarorszag.hu központi e-ügyintézési portálon megszokott ügytípusok egy részével már most találkozhatunk: például vezetői engedély és személyi igazolvány pótlása, gépjármű ügyek, anyakönyvi kivonat- és erkölcsi bizonyítvány igénylése" - írta a kormanyhivatalok.hu 2022 novemberében.A magyarorszag.hu-n a helyszíneket is el lehet érni. Az ott megjelent hírben kiemelték, hogy"A MIA Pontok bevezetése újabb mérföldkő és egyben fontos kormányzati lépés a jól működő, költséghatékony és mindenekelőtt ügyfélbarát e-közigazgatás kialakítása felé."Emellett azt is jelezték, hogy "a projektet a Széchenyi 2020 program keretében a Belügyminisztérium, a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Digitális Magyarország Ügynökség alá tartozó szervezetek (IdomSoft Zrt., Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) valósítják meg."Csongrád megyében egy sem üzemelElvileg a Csongrád-Csanád megyei kormányhivatalokban is működnek ilyen önkiszolgáló ügyintézési pontok, ám mindet felkerestük, és egyik sem üzemel. A legtöbb kihúzva várja sorsát.Közérdekű adatigénylésben ezért megkérdeztük a projekt honlapján szereplő hat szervezetet, hogy a MIA Pontokon 2022-es bevezetésük óta mennyi ügyet intéztek.Mind a hat szervezet - Belügyminisztérium, Budapest Főváros Kormányhivatala és a Digitális Magyarország Ügynökség alá tartozó szervezetek (IdomSoft Zrt., Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a NISZ Zrt. - azt válaszolta, hogy "az igényelt adat nincs Társaságunk kezelésében" vagy, hogy az adott szervezet "nem minősül adatkezelő szervnek".A Csongrád-Csanád megyei Kormányhivatalt ezért email-ben is kerestük, és némi noszogatás után ők azt válaszolták, hogy:"Az eszközök nem a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal tulajdonát képezik, üzemeltetésük nem a kormányhivatal hatásköre."Vagyis a jelek szerint úgy költött el az állam 2,6 milliárd forint uniós támogatást, hogy annak haszna erősen megkérdőjelezhető. A gépek egy része egészen biztosan nem üzemel, az illetékesnek megjelölt állami szervek és cégek nem rendelkeznek információkkal a hatékonyságukról, és arról sem, hogy miért állnak a gépek kihúzva a sarokban.Segesvári CsabaCímlapkép: MIA Pont az egyik kormányhivatalban (a szerző felvétele)
|
Nem működnek a 2,6 milliárd forint EU-s pénzből létrehozott önkiszolgáló pontok a Csongrád megyei kormányhivatalokban
|
MIA, vagyis Mesterséges Intelligencia Asszisztens. Jól hangzik, de senki sem tudja, hogy használták-e a gépeket valaha.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/15/nem-mukodnek-a-26-milliard-forint-eu-s-penzbol-letrehozott-onkiszolgalo-pontok-a-csongrad-megyei-kormanyhivatalokban
|
2025-10-15 14:31:11
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Augusztus végén írtuk meg, hogy a köztársasági elnök hivatala maximum 3 éves és 120 millió forint értékű keretszerződést kötne egy autójavító céggel, amely elvégezné a Sándor-palota 49 autójának javítási és karbantartási feladatait. Most feltöltötték az EKR-be a tender bírálati összegzését, amely szerint a megbízást nem más, mint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. kapta. Rajtuk kívül mindössze egy cég adott be ajánlatot, de ez nem is meglepő annak fényében, hogy a felhívásban meghatározott referenciák az átlagos autószervizeket eleve kizárták a versenyből.Úgy tűnik, megvan a nyertese annak a közbeszerzési eljárásnak, amit gépjármű-javítási és karbantartási szolgáltatásokra írt ki a Sándor-palota nyár végén. Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatala ugyanis nyilvánosságra hozta a tender bírálati összegzését, amelyben az áll, hogy a legkedvezőbb ajánlatot a felcsúti Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. adta. Rajtuk kívül mindössze egy cég, az alig 1 éves, nyíradonyi Varga Vasúti és Közúti Járműjavító és -gyártó Kft. jelentkezett, de mivel drágábbak lettek volna, az ő ajánlatukat már el sem bírálták. (A tulajdonos Varga József egyéni vállalkozóként dolgozott már többek között a rendőrségnek és a NAV-nak is.)A Mészáros M1 Szerviz Kft. feladata lesz a javításon és karbantartáson túl a teljes körű karambolos javítások és az ehhez tartozó biztosítási ügyintézések végrehajtása, a műszaki vizsgára felkészítés és vizsgáztatás, 24 órás rendelkezésre állás, autómentési lehetőség biztosítása Magyarország és az Európai Unió területén, illetve a gumizási feladatok ellátása is.A céggel 120 000 000 forint értékű keretszerződést kötnek, amelynek időtartama 24 + 12 hónap.A Sándor-palota a keretösszeg 50 százalékára vállal lehívási kötelezettséget. A kiírásban hangsúlyozták azt is, hogy a megadott mennyiség csak tájékoztató jellegű, tekintettel arra, hogy az érintett gépjármű állomány mennyisége és összetétele is változhat a keretszerződés teljesítése alatt. Ennek megfelelően az ajánlatkérő fenntartja azon jogát, hogy a szerződés hatálya alatt a tényleges szükségleteknek megfelelően + 20 százalékkal eltérjen a felhívásban megjelölt mennyiségtől.Az EKR-be feltöltött dokumentumok szerint a Sándor-palotának jelenleg 49 autója van, ezekre vonatkoznának a feladatok:7 db Volkswagen Multivan/Carawelle,5 db Volkswagen ID4,4 db Volkswagen T-Roc,1 db Volkswagen Caddy,3 db Volkswagen eGolf,1 db Volkswagen Tiguan,2 db AUDI,17 db Skoda SuperB,7 db Skoda Octavia,1 db Skoda Kodiaq,1 db Skoda Yeti.A felhívásra egyébként nem volt egyszerű jelentkezni. Az ajánlattevőknek rendelkezniük kell(ett) többek között legalább 10 db hidegpadlós, szerelőaknás (vagy emelős) műhelyi állással, legalább 2 darab hidegpadlós, a fényezési munka előkészítésére, és további 2 darab hidegpadlós, pormentes, festékszórásra szolgáló helyiséggel, illetve legalább 15 db gépjármű tárolására alkalmas zárt fedett telephellyel is.Ezek a feltételek együtt inkább egy nagy, integrált komplexumra vonatkoznak, mint egy átlagos szervizre.Emiatt a kisebb független szervizek, valamint azok a márkaszervizek, amelyek csak mechanikai javítást végeznek, illetve minden olyan szolgáltató, amely nem tart fenn saját fényezőüzemet, már nem ment át a rostán. Ennek fényében talán nem olyan meglepő, hogy mindössze két cég tett ajánlatot.Hogy megfeleljen az alkalmassági feltételeknek, még a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt.-nek is be kell(ett) vonnia a teljesítésbe a Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-t és a Mészáros M1 Szerviz Kft.-t is.A miniszterelnök barátjának cégei dolgozhatnak a köztársasági elnök autóinA nyertes cégek Orbán Viktor miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségébe tartoznak. Mindegyik társaságról többször írtunk már.A Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt.-vel kapcsolatban éppen pár napja számoltunk be arról, hogy megkapták az Országos Mentőszolgálat 4 évre szóló, összesen 10 milliárd forint értékű megbízását járművek javítására. De ugyanők szerelhetik a MÁV több mint 400 gépjárművét is 1,2 milliárd forintért.A Mészáros M1 Szerviz Kft. az Állatorvostudományi Egyetemnek biztosít öt autót, de a HUN-REN Központ is tőlük és a Mészáros M1 Autókereskedő Kft-től bérel full extrás autókat. Emellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is a Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-t választotta flottaszolgáltatás biztosítására, akárcsak a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. Arról, hogy a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. bevétele hogyan nőtt 18,4 milliárd forintra irányítottnak látszó flottatenderek árnyékában, itt írtunk. A Mészáros-cégeket is érintő tenderekkel kapcsolatos nyomozásról pedig ebben a cikkben számoltunk be.Az egyik legérdekesebb friss hír a cég(ekkel) kapcsolatban talán mégis az, hogy Mészáros Lőrinc budaörsi autókereskedésében már kormányablak is nyílt, az 1,1 millió forintos bérleti díjat pedig az állam fizeti. Az interneten elérhető információk alapján az országban működő 9 Gépjármű Ügyintézési Pont közül ez az egyetlen olyan, amely nem állami/önkormányzati épületben, hanem egy magáncég telephelyén található.Katus Eszter
|
Mészáros Lőrincék cégei szervizelhetik a Sándor-palota 49 autóját 120 millióért
|
A közbeszerzési eljárásra a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt.-n kívül mindössze egy cég jelentkezett, de ez nem is meglepő az elvárt referenciák fényében.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/10/17/meszaros-lorincek-cegei-szervizelhetik-a-sandor-palota-49-autojat-120-millioert
|
2025-10-17 08:56:03
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A kormány sportcélú kiemelt beruházássá nyilvánította az Újpest új stadionjának megépítését - az Építési és Közlekedési Minisztérium csütörtökig várta az észrevételeket, a péntek esti Magyar Közlönyben meg is jelent a rendelet.Nem a régi helyén, hanem egy volt gyártelepen húznák fel, Újpest-kertváros kellős közepén, egy jelenleg még szennyezett területen.A helyi civilek aláírást gyűjtenek a stadionépítés ellen, és nehezményezik, hogy az önkormányzat nem áll melléjük.Az önkormányzat szerint nekik nem osztanak lapot egy kiemelt beruházásnál, de tárgyalásokon képviselik a kertvárosiak érdekeit a Mol-csoporttal szemben."Orbán Viktor: - És a pályákat nem lehet ide-oda huzigálni, mert a pálya, most nem ezért jöttünk össze, ez nem a Nemzeti Sport podcastja, de a dolog lényege a játék lelke. A játék lelke helyhez kötött. Ahol a pálya, ott a lelke. Futballpályákat nem lehet tologatni jobbra-balra. Persze néha kell újakat építeni, de a lényeg, hogyha megvan a régi, azt...Dopeman: - Akkor legyen ott.Orbán Viktor: - A Puskás Stadionban, ott azért van minden úgy, mert Öcsi bácsi pontosan ott végezte el a kezdőrúgást, ahol ma a középkör van. Abból én nem engedtem, mert az a lelke a dolognak. Most Felcsúton is az volt, hogy ott volt a futballpálya, ahol én fölnőttem. Hiába volt az én házam legközelebb, nem tolhattam odébb a pályát, megöltem volna száz év lelkét."Az 1922. szeptember 17-én átadott, mai nevén Szusza Ferenc Stadion több mint száz éve az Újpesti futballcsapat otthona. (A nyitómeccsen 2:1 a Ferencváros ellen.) Ha elfogadjuk Orbán Viktor érvelését az idézett, augusztus elején adott interjúból, akkor a Mol, az újpesti focisták új tulajdonosa arra készül, hogy megöli száz év lelkét. Az már csak hab a tortán, hogy az Újpest Orbán gyerekkori kedvenc csapata, amit amúgy lázadásból választott, apja és nagyapja ugyanis fradista volt.Ledarálták a gyáratEhhez képest az Újpest új stadiont akar építeni, méghozzá nem a régi helyén, hanem attól 2,6 kilométerre, a Fóti út 141. szám alatt. A 2020-as évek elején felszámolt Tungsramnak voltak itt gépgyárai. Az ingatlan az épületekkel együtt Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató érdekeltségébe került, miközben az Újpest FC a Mol Vagyonkezelő Zrt.-é lett. Ezek után döntöttek úgy Újpesten, hogy nem maradnak a régi, az első Orbán kormány alatt teljesen felújított stadionban, hanem újat építenek. És a szóba jöhető helyszínek közül pont a Hernádi érdekeltségébe tartozó nyerte el a tetszésüket.Az egykori Tungsram gyárépületeit január és április között már le is bontották, a törmelékeket ledarálták, ennyi látszik most a kerítésen benézve.Először tavaly novemberben jártunk a helyszínen, akkor még álltak az épületek, a helyeik pedig arról vitatkoztak, mi lenne a jobb: stadion vagy lakópark, döntés ugyanis nem volt az ügyben, de már akkor minden jel arra utalt, hogy stadion. A bontás után, idén júniusban a Mol-csoport közleményben tudatta: a Fóti úton akarja megépíteni a 18 ezres, 22 ezresre bővíthető stadiont. Pár hétre rá Ratatics Péter, az Újpest FC elnöke, egyben a Mol egyik felsővezetője tartott lakossági fórumot, és nem hagyott kétséget afelől, hogy a stadiont meg akarják építeni, legyen bármekkora is a lakossági tiltakozás.Ha ellenkeztek, rosszabb leszA fórum legérdekesebb mozzanata az volt, hogy kiderült: a Mol két verzióval számolt. Az egyikbe bevonnák az önkormányzatot, a másikba nem. Az A-verzió szerint az önkormányzat partner lenne abban, hogy eladja az önkormányzati tulajdonú környező telkeit, így nem kellene a kertvárosi utcákat érintve megközelíteni a stadiont a villamosról, vonatról leszálló drukkereknek, és még közpark is lenne. A B-verzió - és ezt nem lehet másként, csak zsarolásként értelmezni - az önkormányzat ellenkezése esetén nem lenne közpark, önkormányzattól se vennének telket, így a stadion forgalma a kertvárosi utcákra zúdulna. Mindezt megtehetik, hiszen sportcélú kiemelt beruházássá nyilvánították a stadionépítést. A NER-re jellemző módon az Építési és Közlekedési Minisztérium csütörtökig várta az észrevételeket, péntek este pedig meg is jelent a Magyar Közlönyben. (Eddig ipari létesítményekre volt kiemelésük, ezt kihasználva tudtak az önkormányzatot megkerülve bontani az év elején.)Megkérdeztük az újpesti önkormányzatot, ők hogyan értelmezik a nyári fórumon elhangzottakat, történt-e bármilyen előrelépés az ügyben? Azt írták, hogy a hatályos szabályozási tervük kizárja a stadionépítést és a tömeges lakásépítést is. (Korábban lakópark építése is felmerült ezen a területen.) Ha rajtuk múlna, kereskedelmi, kutatási, intézményi, irodai célra hasznosítanák a területet. Csakhogy nem rajtuk múlik. A kormányzati kiemeléssel "az önkormányzatnak jogilag semmilyen beleszólása nincsen, azaz csak egy lehetősége marad, tárgyalásokat folytatni".Vita a talajvíz-szennyezettségrőlA kertvárosi civilek az egyik nyári lakossági fórumon értesültek arról, hogy létezik egy környezetvédelmi tényfeltáró dokumentáció. Ezt a Tungsram megbízásából készítették 2021-ben, és nemcsak a gyárterület szennyezéseit vizsgálták, hanem a környékbeli utcákét is. A kertvárosi civil szervezet közérdekű adatigényléssel fordult az önkormányzathoz, mert tudomásukra jutott, hogy bizonyos házaknál a víz a mai napig alkalmatlan fogyasztásra, fürdésre és haszonnövények locsolására, számos felsorolt anyag értékhatára a megengedett határ felett van jóval és súlyos egészségkárosító hatással rendelkezik. (Hasonló szennyezésre derült fény Rákospalotán is az egykori Budapesti Finomkötöttárugyárral szomszédos utcákban, itt egy óvodát be is kellett zárni.)A kertvárosi civilek azt is kérték az önkormányzattól, hogy bármilyen építkezés csak akkor kezdődhessen, ha a talaj és a talajvíz szennyezettségét felszámolják, a kemikáliák határértéke tartósan az egészségügyi határérték alatt marad, mindezt független szakértő is megerősíti.A kertvárosi civileket az újpesti jegyző ezután átirányította a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályához, ahonnan azt a választ kapták, hogy a dokumentumot már 2021-ben megküldték az önkormányzatnak.A kertvárosi civilek nem értik, hogyan nem volt erről tudomásuk. Már csak azért is, mert elég súlyos állítások vannak a környezetvédelmi tényfeltáró anyagban, amit azóta az újpesti önkormányzat is kirakott az oldalára.A szennyezés csakugyan nem állt meg a gyárkapunál, hanem attól északra és nyugatra is kimutathatók egyes szennyezőanyagok a talajvízben, amik "kockázatot jelenthetnek az itt élők számára"."A szennyezés terjedésének modelljével kapott eredmények azt mutatták, hogy beavatkozás nélkül a szennyezés a térségben a következő 20 évben a területen megmarad - áll az anyagban. - Az alacsony szivárgási sebességek miatt a szennyező anyagok gyakorlatilag helyben maradnak, a koncentrációcsökkenés ugyanakkor nem olyan mértékű, hogy a komponensek által elszennyezett terület nagysága érdemben lecsökkenjen. Ez azt jelenti, hogy a gyár területét elhagyó talajvíz szennyezettségéből adódó humánegészségügyi kockázat mértéke sem csökken érdemben, az továbbra is meghaladja az elviselhető mértéket. Emiatt mindenképpen indokolt a beavatkozás, a beavatkozás nélküli változat további vizsgálat vagy értékelés nélkül elvethető."A civilek félnek attól, hogy az építkezéssel, a betoncölöpök leverésével a szennyezett talajvíz olyan területek felé is elmozdulna, ahol most még nincs ott.Ezen az ábrán jól látni, hogy a szennyezett terület mennyire túlnyúlik az egykori gyár határán:2027-ig kármentesíteni kellAz újpesti önkormányzat nem ért egyet a lakókkal. Az előző és a mostani ciklus közé, noha mindkétszer ellenzéki vezetése volt a kerületnek, éles határvonalat húznak, vagyis nem érzik felelősnek magukat azért, hogy 2021-ben nem lett nyilvános a környezetvédelmi tényfeltáró dokumentáció. "A 2024-es önkormányzati választások után az újonnan megválasztott polgármester [Trippon Norbert] 2024 októberében tette le az esküjét és lépett hivatalba" - írták.Visszautasítják, hogy nem jártak volna el transzparensen a talajvíz-szennyezettség ügyében, és azt is, hogy a lakókat nem tájékoztatták. Azt írják, Trippon már tavaly őszi hivatalba lépése után egyeztetett a lakókkal. A talajvíz-szennyezettség szerintük már a tavaly decemberi közmeghallgatáson is téma volt, a beruházás fejleményeiről a képviselő-testület ülésein is beszámolt.Az önkormányzatnak nincs hatásköre környezetvédelmi hatóságként eljárni, ezért a Pest Megyei Kormányhivatal 2023-ban kötelezte az egykori Tungsram területének tulajdonosát, a 2A Ingatlant, hogy az előírt technológiával a talajvizet szűrje át, mindaddig, amíg annak minősége az előírt értékeket eléri. A kármentesítés a magántulajdonú ingatlan tulajdonosának a kötelezettsége, 2027-ig kell elvégeznie. (Az első hírek arról szóltak, hogy az Újpest a 2027-28-as szezontól már a Fóti úti stadionban játszana.) Az önkormányzat szerint ez örvendetes hír, mivel egy több évtizedes probléma oldódna meg.Szállt a porA dokumentáció megszületésének pillanatában (2021) még évekkel voltunk a gyár majdani bontástól, ami ugye idén év elején történt. Azt írták, hogy meg kell vizsgálni, milyen kockázattal jár ez a munka. A kertvárosi civilek szerint a bontás idején a porszennyezés elviselhetetlen volt, és a környezetvédelmi dokumentáció utólagos ismeretében attól félnek, az egészségüket is károsította.A stadiont ellenző civilek szerint botrányos körülmények között történt mindez. Állítják, a munkásokon nem volt védőruha. A szálló por a környéket szürkére színezte, és nem tudják, milyen egészségügyi következménye lehet mindennek. A törmeléket, állítják, csak ritkán locsolták.A kertvárosi civilek úgy érzik, az önkormányzat magukra hagyta őket, egy 29 méter magas stadionmonstrumot akarnak építeni egy családi házas övezetbe ékelve. (Az újpesti víztorony 27 méter magas, egy tízemeletes ház 32 méteres.) A meglévő tömegközlekedési kapacitással ennyi embert biztonságosan szerintük nem lehet szállítani, a 2x1 sávos környező utcák pedig szűkek meccsnapokon a környék megközelítéséhez, jelentős torlódásoktól, balesetveszélytől tartanak.Féltik a nyugalmukatTovábbi probléma lehet a zaj- és fényszennyezés. Úgy számolnak, hogy évente 20-25 meccs, 10-12 koncert lehet, de a hétköznapi edzések is jelentős fényhatással járhatnak majd egy-másfél kilométeres körzetben, mivel a stadionnak kinéző telek Újpest egyik legmagasabb pontján fekszik. "A zaj, a forgalom, a vandalizmus és a fényszennyezés hosszú távon rontják a lakókörnyezet nyugalmát, ami csökkenti az ingatlanok értékét és a 150 éves múltra visszatekintő környék vonzerejét" - írták online petíciójukban, amit a miniszterelnök fentebb már idézett soraival nyitnak: "A pályákat nem lehet ide-oda huzigálni. A dolog lényege az a játék lelke, a játék lelke helyhez kötött. Ahol a pálya, ott a lelke, futballpályákat nem lehet tologatni jobbra-balra, a lényeg, ha megvan a régi, akkor legyen ott, az a lelke a dolognak."Az aláírásokat nemcsak online, hanem a helyszínen is gyűjtik. A kertvárosi civilek szerint az önkormányzat az oka annak, hogy sok lakónak még a volt Tungsram-telek közvetlen közelében sincs fogalma arról, mit terveznek ide építeni. Úgy érzik, az önkormányzat semleges pozíciót vett fel, nem a lakosságot képviselik, hanem széttárják a karjukat: mivel kiemelt beruházás lesz [azóta az is lett], így nem tehetnek semmit. Jelképesnek érzik, hogy az önkormányzat a beruházással kapcsolatos kérdéseket az [email protected] email-címre várja, belenyugodva a helyzetbe.Stadion is, nyugalom is?Az önkormányzat azt állítja, a kormányzati kiemelésnek ugyan nem tudnak keresztbe tenni, de az nem igaz, hogy nem tehetnek semmit. A Mol-csoport nyitott a tárgyalásokra és a településrendezési szerződés megkötésére is. Mindez akkor indulhat meg, ha a kormányzati kiemelő határozat megszületik, ekkor tárgyalhatnak a beruházóval a zaj- és fényszennyezésről, a parkolásról, a tömegközlekedésről.Azt írták, hogy az újpesti futballtradíciók miatt jelentős számú újpesti támogatója is van a Mol-csoport stadionépítésének, ezzel együtt azt akarják: Újpest-kertváros megőrizze a nyugalmát, ne legyen szurkolói átjáróház, sem parkolóövezet, és meccsnapi gépjárműforgalom áldozata sem.Kérdés, sikerül-e kielégíteni mindkét csoport igényeit.
|
Hiába kiabálnak a helyiek, izomból tolnák a kertvárosba az Újpest stadionját
|
A helyi civilek aláírást gyűjtenek a stadionépítés ellen, és nehezményezik, hogy az önkormányzat nem áll melléjük. Ráadásul a talaj ma még szennyezett a volt gyár miatt, a lakók pedig attól tartanak, hogy hiába a kármentesítés a leendő stadion alatt, a kicsivel arrébb lévő szennyezést megbolygatja majd az építkezés.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/18/hiaba-kiabalnak-a-helyiek-a-kertvarosba-tolnak-az-ujpest-stadionjat
|
2025-10-18 11:05:15
| true
| null | null |
444
|
Orbán Viktornak idén nyáron volt egy olyan útja magánrepülővel, amiről eddig nem tudtunk és amely különbözik az eddig bemutatott repülős útjaitól. Ez alkalommal ugyanis nem Schmidt Máriáék, Csányi Sándor, Garancsi István, vagy valamelyik másik oligarcha "kölcsöngépéről" van szó, hanem egy privát jetek bérlésére szakosodott külföldi cég 17 millió dolláros repülőjéről, amelyet a jelek szerint kimondottan a magyar miniszterelnöknek béreltek ki. Több jel is utal arra, hogy ezt az utat nagyon nem akarták nagydobra verni, ehhez pedig szokatlan trükköket is bevetett a miniszterelnök.Emlékezetes, hogy furcsa magyarázkodásokra késztetett több kormányzati politikust, amikor kiderült, Orbán Viktor egy Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó magángéppel repült Brač szigetére augusztus 21-én. Abban az esetben egy "VIP" kialakítású, turbópropelleres gépről volt szó, aminek kapcsán Szijjártó Péter azt mondta, hogy mivel a miniszterelnök "egy füves placcról felszállni képes propelleres kisgéppel utazott el", így az nem luxusgép, hisz "nagy luxusjetek nem tudnak fűről felszállni". Gulyás Gergelytől pedig megtudtuk, hogy erre az útra Orbánt a stábja önszántából kísérte el és maguk fizették a költségeket.Augusztus 21-én azonban Orbán Viktor valójában visszarepült Bračra. Két nappal korábban, augusztus 19-én ugyanis a horvát szigetről tért haza egy Bombardier Challenger típusú repülővel.Néhány hete kaptunk egy fotót, amely Orbánt ábrázolja egy drága magángép lépcsőjén. Ezt a képet nem tudjuk megmutatni forrásvédelmi okok miatt. Tartozott mellé egy leírás, amely megjelölte az útvonalat (Brač-Budapest), a repülő típusát (Bombardier Challenger), a kép elkészültének helyszínét, és azt az információt, hogy minderre augusztus 19-én került sor.Először meggyőződtünk a forrás hitelességéről: a nyilvánosan elérhető szakmai előélete és közös ismerősünk beszámolói alapján nincs okunk kételkedni abban, hogy hozzáférhetett egy ilyen fotóhoz. Azt is meg tudtuk állapítani, hogy a fotó valóban ott készült, ahol a forrás állította.A Flightradar adatai szerint aznap valóban utazott Brač és Budapest között egy pontosan ugyanilyen gép, a NetJets nevű, magángépbérléssel foglalkozó portugál cég CS-CLA lajstromjelű Bombardier Challenger típusú repülője. Ez már a privát jetek felső kategóriája, nem tud például fel- és leszállni füves pályán, így kimeríti Szijjártó Péter luxus fogalmait is. Az Aircraft Cost Calculator adatai szerint 17 millió dollárba (5,8 milliárd forint) kerül. A NetJets társaság oldalán nem derül ki a bérlés költsége náluk, de más társaságok adatai alapján nagyjából 16 ezer dollár (5,4 millió forint) az óradíja.A társaság oldalán ezzel a szöveggel hirdetik: „A tágas, gazdagon felszerelt kabin fényűző élményt kínál, amelyet tovább fokoz a NetJets légiutas-kísérő személyre szabott kiszolgálása. Ez a lenyűgöző, nagy hatótávolságú repülőgép akár 540 mérföld/óra sebességű utazósebességre is képes, és a legmodernebb avionikai rendszerekkel van felszerelve. A prémium anyagok és a kifinomult részletmegoldások időtlen stílust kölcsönöznek neki.”Érdekes körülmény, hogy a reptér, ahonnan a miniszterelnököt szállító gép felszállt, azaz a Brač Airport nagyobb részt egy Sunce Hotels nevű cég tulajdonában van. A Sunce Hotels az Eagle Hills Real Estate nevű cégé, végső soron Mohamed Alabbaré.Azé a dubaji befektetőé, akivel az út előtt nem sokkal együtt sétálgatott Orbán lánya és veje a Parlamentnél, azé a befektetőé, aki a mini-Dubajt építette volna Rákosrendezőn, aki irodát nyitott a részben Lázár János érdekeltségébe tartozó Divatcsarnokban és aki stratégiai partnere a 4iG-nek.Alibi?A kérdés, hogy Orbán hogy lehetett a repülőn ugyanaznap, amikor részt vett az EU-vezetők videókonferenciáján, amelyet az előző napon megtartott alaszkai Trump-Putyin találkozó miatt szervezett meg Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke. Orbán ugyanis arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy ez a virtuális találkozó volt a napi programja augusztus 19-én. A találkozó délután egy órakor kezdődött, három perccel azután, hogy a Bračról érkezett gép az elérhető adatok szerint leszállt Budapesten. Orbán posztján márpedig látszik, hogy – bár a szokásosnál lazábban, farmerben, pöttyös ingben – ott áll a Karmelita egyik termében a kamera előtt és a monitoron vele szemben Európa vezetői beszélgetnek.Három perc alatt nem érhetett Ferihegyről a Budai Várba, ilyesmire még a megszokott konvoja és annak képzett sofőrjei sem képesek. Halandó embereknek a közlekedési szabályokat betartva nem három, hanem nagyjából 30 percre van szüksége, hogy a reptér kisgépes termináljából a Várba jussanak. Orbán Viktornak azonban jár a megkülönböztető fény- és hangjelzés. Azzal, a kereszteződéseken áthajtva, az előírt sebesség kétszeresével vagy esetenként még többel, ez az idő jelentősen csökkenthető, előfordulhat, hogy mindössze húsz perc alatt megteszik az utat. Ráadásul, ahogy azt mindenki tudja, aki ült már repülőn, a gépből kiszállni nem egyszerű és ennek folyamata bár jelentősen gyorsabb a kisgépek esetén, a magángépes terminálra parkolás, a kiszolgáló eszközök csatlakozása, a csomagok kipakolása ezeknél is sok időt vesz el. Csak hogy a Bračról érkező Bombardier nem a terminálra ment landolás után.ParavánA Flightradar térképén jól látszik, hogy a CS-CLA miután földet ért, nem a kisgépes terminálhoz fordult, ami egy éles jobb fordulóval történt volna, hanem elment egészen a futópálya végéig, ahol 12:56-kor eltűnt a radarról.Meghallgattuk a földi irányítás kommunikációját rögzítő csatornát, amelyen hallani is lehet, ahogy a pilóták értetlenül fogadják, hogy azt az utasítást kapják, ne hajtsanak le a terminál felé vezető útra, hanem kövessék a futópálya végén várakozó autót. Éppen ott, ahol aztán a gép radarjele véget ér, egy úgynevezett hajtóművező van.A „hajtóművező” egy olyan beállóhely a repülőgépeknek, amelyet azért alakítottak ki, hogy a hajtóművüket nagyobb erővel – és így nagyobb hanghatással – tesztelő gépek ott tudják elvégezni ezt a műveletet és így kevésbé zavarják a környék lakóit. Gyakorlatilag egy három oldalról körbevett fém építményről van szó, ami az elsődleges funkcióján túl arra is alkalmas, hogy kitakarja az oda beálló gép utasait a kíváncsiskodó tekintetek elől.Az oda parkoló Bombardier Challenger CL650-esnek pedig – ahogy az a hozzánk eljuttatott képen is látszik – van saját, beépített lépcsője, ami a kezelési útmutatója szerint mindössze legfeljebb 20 másodperc alatt kinyílik. Így a gép utasa 12:57-kor már egy oda leparkolt autóban ülhet. Ráadásul Orbánért ezúttal nem a három autóból álló konvoja, hanem egy darab fekete, megkülönböztető fényjelzéssel ellátott BMW ment, azzal – bár villogóval, de a megszokott konvojnál diszkrétebben – a Karmelita felé vették az irányt, ahova a fentiek alapján legkorábban 13:17-kor érkezhetett meg. Akkor már viszont 17 perce tartott az EU-s vezetők videókonferenciája. Vagy mégsem?Üres zászlókOrbán Viktor tehát beszámolt az EU-s online csúcstalálkozóról. Látszik a képeken, ahogy Bóka János eu-s ügyekért felelős miniszter papírokat mutat neki, míg Szijjártó Péter ülve figyeli a képernyőt rajta a kontinens vezetőivel.De nem csak a magyar miniszterelnök számolt be erről az eseményről, hanem az Európai Tanács hivatalos sajtó osztálya is. Képeket is közöltek, amelyeken látszik, hogy előbb még rajta sincs a képernyőn a budapesti helyszín, majd egyszer csak megjelenik a trikolóros háttér, de azokon nincs rajta Orbán Viktor. Majd feltűnik egy kép, ahol a számítógépen látható időt is látni: 13:23. Ez viszont már egy sietős 5-6 perccel azután is lehetett, hogy a konvoj leparkolt a Karmelita előtt.Orbán Viktor tehát a rendelkezésre álló adatok szerint Brač szigetéről sietősen, egy luxusgéppel érkezhetett haza és kis késéssel részt tudott venni az uniós vezetők videókonferenciáján, hogy aztán a másnapi nemzeti ünnep után szintén repülővel visszatérjen a pihenéshez a horvát szigeten.Haszán Zoltán kollégánknak már 19-én feltűnt, hogy Orbán, aki az MCC feszten két héttel előtte még azt mondta, „irány a tenger”, egyszer csak Budapesten tűnt fel ezen a videókonferencián, ezért megkérdezte a Kormányzati Tájékoztatási Központtól: A miniszterelnök megszakította a nyaralását és erre az alkalomra hazatért vagy letelt a szabadsága vagy még csak most kezdi majd meg a szabadságot? Ha megszakította a szabadságát, visszatér-e a tengerhez? Válasz azonban eddig sem érkezett ezekre a kérdéseire. Ahogy az augusztus 19-i útról hetekkel ezelőtt feltett kérdéseinkre sem, így nem tudjuk az sem, vajon ezt az utat is saját zsebből fizette-e Orbán Viktor.Orbán augusztusi programjairól tehát ezeket az információkat tudjuk:-Augusztus 12-én fapados járattal utazott a felesége társaságában Bilbaóig. Hogy onnan hogyan jutott a horvátországi Brač szigetére, még nem tudjuk, de 19-én onnan jött haza Budapestre egy Bombardier Challenger típusú luxusjettel.-Másnap, augusztus 20-án részt vett az állami ünnepségen és 21-én visszatért a szigetre Schmidt Máriáék gépével.-Augusztus 28. volt már, amikor Mészáros Lőrinc is meglátogatta, aki természetesen szintén egy privát jettel, a saját Bombardier Global 6500-asával ment oda (ezúttal sem gyalog).-Azt sem tudjuk pontosan, hogy Orbán Viktor hogy hagyta el Brač szigetét, de – ahogy azt a 24 megírta – szeptember 5-én egy másik luxusgép repült onnan Dublinba, ahol másnap az Írország - Magyarország VB-selejtezőt tartották, amin természetesen a miniszterelnök is részt vett.-Dublinból egy újabb géppel, az OTP repülőjével érkezett végül haza a kötcsei beszéd hajnalára, szeptember 7-ére.A hivatalos kormányzati magyarázat ezekkel az utazásokkal kapcsolatban az lett, hogy a miniszterelnök megengedheti magának, hogy kifizesse a bérlést, Lázár János pedig egyenesen arról beszélt, a magánrepülőzés nem életforma kérdésre Orbán Viktornál, hanem csak így tudja megoldani az utazást.
|
Orbán repülőútja, amelyről eddig nem hallottunk
|
A miniszterelnöknek volt egy olyan útja magánrepülővel a nyáron, amely különbözik az eddig bemutatott repülős útjaitól. Furcsa trükökket vetettek be azért, hogy ki ne tudódjon ez az út.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/21/orban-repuloutja-amelyrol-eddig-nem-hallottunk
|
2025-10-21 06:00:05
| true
| null | null |
444
|
Május 29-én a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen hat év hat hónap letöltendő börtönre és 25 millió forint pénzbüntetésre ítélte Fürst Györgyöt, volt szocialista politikust a 2016 óta zajló centrumos "parkolási maffia" perben.Fürstnek hatvan napon belül be kellett volna vonulnia a börtönben, de parkolós körökben már terjedt a hír, hogy Fürst nem vonult be a számára kijelölt büntetés-végrehajtási intézménybe, helyette Izraelbe szökött. Nyár óta számos levelet írtunk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, a rendőrségnek, az Igazságügy Minisztériumnak, az izraeli nagykövetségnek. Azt akartuk megtudni, hogy az egykori politikus megkezdte-e büntetését, de senkitől nem kaptunk érdemi választ, ami jelezte, hogy Fürst bebörtönzése körül lehetnek gondok.Alija-engedélyInformációink szerint Fürst jelenleg Izraelben bujkál. Illetve annyira nem kell bujkálnia, mert azt hitközségi forrásokból tudjuk, hogy a jogerős, másodfokú ítélet előtt pár nappal megkapta az alija-jogot, tehát az izraeli letelepedési engedélyt.Az alija-engedélyhez Izrael belügyminisztériuma kereste meg a magyar hitközség egy rabbiját, hogy igazolja Fürst zsidó hátterét. Tehát, hogy legalább valamelyik nagyszülője zsidó származású, zsidóként született, zsidóként élt és úgy is halt meg. Ezt az igazolást június 21-én, nyolc nappal a másodfokú ítélet előtt adta ki az erre felkért rabbi. De ez önmagában nem elég. Fürst Györgynek érvényes útlevelet és egy tiszta erkölcsi bizonyítványt kellett bemutatnia az izraeli belügyminisztériumnak az alija-kérelem elfogadásához. Az még kérdés, hogy Fürst a Belügyminisztériumtól hogyan kaphatott hatósági erkölcsi bizonyítványt miután több súlyos ügyben is elítélték, és hogy Izrael állam miért engedett be egy többszörösen elítélt politikust a területére. A hitközségi információink szerint Fürst családja már korábban kiköltözött Izraelbe.Fürst ellen a rendőrség most elfogatóparancsot adott ki.Büntetett előéletFürstöt már a parkolós balhé előtt, 2018-ban egy másik ügyben felfüggesztett börtönre ítélték. Még 2004-ben Terézvárosban Fürst MSZP-s alpolgármesterként beadott egy előterjesztést az akkori MSZP–SZDSZ többségű képviselő-testületnek az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlan eladásáról versenyeztetés nélkül.Fürst hűtlen kezelés miatt kétéves börtönbüntetést kapott öt évre felfüggesztve, míg az ügyleteket megszavazó MSZP-s, SZDSZ-es egykori képviselők hanyag kezelés miatt megrovást kaptak.A jogerős ítélet megszületése után a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt terjesztett elő, ami szerint a két Andrássy úti ingatlanon kívül voltak más ingatlaneladások is, melyek ugyan nem képezték az alapeljárás tárgyát, de különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének a megállapítására lehetnek alkalmasak.Szoci polgármesterből parkolási szakiFürst politikai pályája a szocialista ifjúsági szervezetben, a Baloldali Ifjúsági Társulásban indult. 1994-től a Terézvárosi Önkormányzatnál kezdett el dolgozni, 2002-től Verók István szocialista polgármester alatt alpolgármesterként felelt a vagyongazdálkodásért. 2006-ban kiszállt a politikából és átült a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetői székébe. Ezt követően többekkel együtt létre hozta az EME Zrt.-t; ez a cég a mobilparkolási piacon vezető pozíciót töltött be, ami miatt a kormánnyal több mint tíz éve háborúban áll. A kormány gyakorlatilag államosította a mobilfizetési piacot, amire 2018-ban az Európai Bíróság kimondta, hogy ellentétes az uniós joggal.A Centrum birodalom 2010 előtt a legjelentősebb parkolási cég volt a fővárosban (a cégbirodalom azóta is fontos szereplő Budapesten), ők üzemeltették a fizetős parkolást az I., II., VI., VII., VIII., XI. és XII. kerületben. Tehát a fizetős övezet nagyobb részén.Fürstöt és majd két tucat társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt ítélték el.Leegyszerűsítve: a vád az volt a 24 parkolási vállalkozóval szemben, hogy átláthatatlan, szövevényes alvállalkozói láncot hoztak létre. Minden részfeladatra, illetve fiktív feladatokra cégeket hoztak létre, a cégek felesleges költségeket termeltek, számláztak, igazolták a költségeket, és kiszívták a Centrumból a milliárdokat. Információink szerinta bíróság azt állapította meg, hogy az okozott összkár, ideértve az elcsalt adót is, meghaladja a tízmilliárd forintot.A bíróság szerint a kiszervezett tevékenységek, megrendelt szolgáltatások gazdaságilag indokolatlanok, hátrányosak voltak. Alvállalkozókat bíztak meg például magas áron a parkolóőrök képzésére, a parkolóőrök írásmintáit elemző grafológiai tanulmányokra, adatfeldolgozásra, különböző tanácsadási munkákra. Ezek a munkák vagy teljesen feleslegesek voltak, vagy a fővállalkozó alkalmazottai valójában maguk elvégezték. Egyes vádlottak ezen kívül a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek felfestésére adott vállalkozói szerződéseknél fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki, hogy jogosulatlanul csökkentsék az adóalapot.Az alvállalkozó cégek cégjogilag függetlenek voltak, de a tulajdonosaik, ügyvezetők gyakran rokoni kapcsolatban álltak egymással, és hierarchikus felépítésbe rendeződtek.Mivel nem vonult be a börtönbe, Fürst biztosan elveszti a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményét, és a teljes kiszabott büntetését ki kell töltenie a börtönben akkor is, ha a továbbiakban kifogástalanul viselkedik, és az előállításának költségeit is meg kell térítenie. Feltéve, ha elfogják.
|
Megszökött Fürst György a börtön elől
|
A rendőrség elfogatóparancsot adott ki Fürst György ellen, akit május végén ítélt el a bíróság parkolással kapcsolatos bűncselekmények miatt. A volt szocialista politikus információink szerint Izraelbe menekült.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/22/megszokott-furst-gyorgy-a-borton-elol
|
2025-10-22 17:56:34
| true
| null | null |
444
|
Idén januártól változtak az áfaszabályok, a módosításra épp a gázkereskedelemmel nagy tételben áfát csaló cégláncolat miatt lehetett szükség. Ez arra utal, hogy az akkor Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumban több mint egy éve tudtak a gázmaffia működéséről.A körhintacsalások tipikus esete lehetett az, ahogyan a gázmaffia adót csalt, de a tízmilliárdos nagyságrend feltűnően nagy, rengeteg tranzakció mögé kellett rejteni az ügyeskedést - mondják adószakértők. Az is lehet, hogy volt belső emberük vagy a NAV-tól, PM-ből nem sokkal korábban távozott "szakértőjük".Az ilyen adócsalás nem nagy tudomány, csak alapos szervezést igényel. Ha az ember nem az Utolsó vacsorára vagy a Mona Lisára igényel vissza áfát, egy ideig el tud halászni a zavarosban, hiába van számos gyanús jel, strómannak tűnő cégtulajdonosoktól szokatlan székhelyeken át kirobbanó árbevételig.Több, a gázmaffiában érintett, általunk korábban azonosított cégnél felszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult az utolsó hónapokban, míg az ügyben előzetesbe került két üzletember egyike információink szerint idén tavasszal lemondott az ügyvezetőségről az általa kisebbségi részesedéssel tulajdonolt, szintén energetikai cégben."Az, hogy 3 milliós cégek elkezdenek nagy tételben gázzal kereskedni, az nem életszerű, ezt látni kellett volna bárkinek, hogy ennyi pénzből az ember lángossütőt csinál, nem a csővezetékes szállításba vagy gáztőzsdei kereskedésbe vág bele"- mondta neve elhallgatását kérve egy adószakértő arról a hatalmas adócsaló céghálózatról, amelyről az elmúlt hónapokban számos cikket írtunk. A pénzügyi kormányzatban korábban magas pozíciót betöltő szakértő véleményét arról kértük ki, hogyan lehetett ekkora céghálózatot felépítve ennyi adót elcsalni."Rejtély, hogy ekkora tételnél miért nem jelzett a NAV rendszere. Ez nemhogy nem életszerű, hanem arra utal, hogy valaki a háttérben úgy csinálta meg ezt a struktúrát, hogy pontosan tudta, mire figyel az adóhivatal, és így mire kell nekik figyelni" - mondta. Tehát lehetett olyan belső vagy a NAV-tól frissen távozott ember, aki megsúgta, hogy mi az az adott összeghatár - például 50 vagy 100 millió forint -, ahol nem "riaszt" az adóhivatal online rendszere, és ez alatt kellett nagyon-nagyon sok tranzakciót lebonyolítani. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a hálózat "központi" cégei futottak néhány szabályos, "fehér kört", vagyis időnként végeztek tényleges kereskedelmi tevékenységet, ami némileg fedte a számos szabálytalan, fiktív tranzakciót.Több mint egy éve tudtak rólaEgy idén januártól hatályos, de már tavaly októberben a parlament elé került törvénymódosítás arra utal, hogy a NAV-nál és így a Pénzügyminisztériumban már több mint egy éve látták: valakik olyan módszeresen és nagyságrendben csalják el az áfát - az adóhivatal idén januári közleménye szerint is tízmilliárd forintos nagyságrendben -, hogy az már törvénymódosítást igényel.Az akkor még önálló Pénzügyminisztérium tavaly október végén nyújtott be az Országgyűlésnek egy terjedelmes, 133 oldalas törvényjavaslatot Egyes adótörvények módosításáról címmel. A tervezet pontosan arról szólt, amiről a neve árulkodik: számos adószabályt írt át kisebb-nagyobb mértékben. A törvényjavaslat egyik passzusa, annak indokolása, illetve Tállai András pénzügyi államtitkár expozéjának egy mondata árulja el, hogy az akkor Varga Mihály vezette minisztériumban tudtak a gázmaffia működéséről, arról, hogy egy szervezett céghálózat földgáz-kereskedelmi tevékenység álcájával nagyban csalja az áfát.„A földgáz-kereskedelemben az adóalany kereskedők közötti ügyletek 2025-től fordított adózás alá kerülnek.Az intézkedés célja, hogy megtörténjen az adócsalások további visszaszorítása”– mondta Tállai államtitkár november 5-én, a javaslat általános vitájának kezdetén, az úgynevezett előterjesztői nyitóbeszédben. A törvényjavaslat indokolásában pedig ez állt: „A földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítése 2025. január 1-jétől a fordított adózás hatálya alá kerül, ezáltal ezen ügyletek tekintetében az adófizetésre kötelezett személlyé a földgázt beszerző adóalany-kereskedő válik.Az intézkedés célja az áfacsalások visszaszorítása.”Az áfatörvény módosítását, ahogyan az egész adócsomagot, november végén el is fogadta a parlament, november 28-án meg is jelent a Magyar Közlönyben. A földgáz-kereskedelmet érintő szabályok – sok mással együtt – idén január 1-jén léptek hatályba. Ez az intézkedés azonban már csak arra volt jó, hogy mérsékelje a károkat, pontosabban elérje azt, hogy ez az ipari méretű adócsalás ne folytatódhasson. Hogy a minisztériumba mikor jutott el a gigantikus áfacsalás híre, és ki döntött arról, hogy ennek törvénymódosítással vessenek gátat, szerettük volna megtudni, de a PM-utód nemzetgazdasági tárca az írásos kérdéseinkre egy hét alatt sem válaszolt.Ekkor már az adóhivatal is rajta volt a gázmaffián. Az első hivatalos tájékoztatást január végén adta az ügyről a NAV a már említett közleményében, illetve a Fővárosi Törvényszék. Igaz, mi már ennél korábban, január elején rábukkantunk az egyik olyan cégre, amellyel egy, az eredetileg hittnél is rejtélyesebb lengyel férfi összehozott bő egy év alatt annyi adótartozást, hogy pótlékokkal és bírságokkal együtt már 5,8 milliárd forintot követelt tőle a magyar állam. Később megtudtuk, hogy ez a cég, a Hetzig Trade Kft. egyike volt annak a több mint száz gazdasági társaságnak, amelyek üzemszerűen csalták az áfát a fiktív gázkereskedelemmel, illetve később ennek farvizén elektronikai termékek fiktív kereskedelmével is.Nem atomfizika„Nincs ebben hihetetlen ördöngösség és szofisztikáltság, nem egy tudományosan megszerkesztett dolog.Néhány ügyes, egyszerű, praktikus dologra szoktak figyelni, így történhetett ez most is” – mondta egy másik szakértő, egy kifejezetten az áfa területére specializálódott jogász, aki szintén kérte a neve elhallgatását. Az ilyen típusú áfacsalások azon a nem túl bonyolult ötleten alapulnak, hogy cégként számlázok, de nem fizetem be az áfát, az a cég viszont, akinek a számlát kiállítottam, visszaigényli azt. Lehet teljesen fiktív az ügylet, de azért arra vigyázni kell, hogy ha valaki mondjuk 50 ezer laptop vagy mondjuk a Mona Lisa vagy az Utolsó vacsora megvásárlása után igényli vissza az áfát – utóbbit az egykori akasztói juhász és focipápa, Stadler József tényleg megtette –, akkor van arra esély, hogy a NAV-revizorok kijönnek, és keresni kezdik a festményt vagy a gépeket.Ezért két termékcsoporttal érdemes ügyeskedni. Az egyik a kis méretű, könnyen szállítható, de nagy értékű árucikkek típusa, ilyenek voltak jó pár éve a laptopok, okostelefonok. A másik csoport pedig a nagy volumenben forgalmazható, nehezen beazonosítható, homogén termékeké – ilyen volt korábban a cukor vagy a liszt, és ilyen ebben az esetben a földgáz.A szakértő szerint az történik, hogy a lánc első magyarországi cége, az A Kft. megvásárolja külföldről, áfamentesen az adott terméket – az áfamentesség miatt fontos, hogy az első magyarországi cég előtt már legyen legalább egy külföldi –, majd azt már áfával értékesíti egy B Kft.-nek. Ez a B Kft. visszaigényli az általa kifizetett áfát, és mondjuk továbbadja a terméket C Kft.-nek, amely szintén visszaigényli az áfát – befizetni viszont sem az A, sem a B Kft. nem fizeti be.A szakértő szerint az ilyen körhintacsalásoknak nevezett ügyeskedéseknél az is megeshet, hogy a terméket aztán ismét külföldre viszik, majd ismét behozzák, és ugyanarra a néhány tonna lisztre vagy néhány köbméter papíron, csak a gáztőzsdén adott-vett gázra újra és újra visszaigénylik az áfát. Az is lehet, hogy a végén egy valódi piaci szereplőnek értékesítik, ahogyan az elején is lehet, hogy egy valódi piaci szereplőtől vásároltak. (Régebben ez történt a cukros és lisztes áfacsalásoknál is, a termékek a láncolat végén nagyon sokszor hipermarketekben vagy más áruházláncok boltjaiban kötöttek ki.)Egy-két hónap intenzív csalásaA trükk az, hogy baromi sok tranzakciót kell nagyon rövid idő alatt lebonyolítani, ért egyet a másik adótanácsadóval ez a szakértő. Ahhoz, hogy ez igazán jól működjön, nem két-három céget használnak, hanem húsz-negyvenet, vagy mint ebben az esetben, több mint százat. Ilyenkor a cégek kapcsolatrendszerét már nem is láncszerűen, hanem hurkok és karikák hálózatában lehet elképzelni, amiben nem mindig ugyanannak adnak és nem mindig ugyanattól vesznek, különböző partnerekkel különböző volumenekben üzletelnek.A szakértő szerint ebben az esetben is ez történt, úgy tippel, hogy„ezek harminc-hatvan nap alatt összehozott irtózatos volumenek, a hálózat szereplői hirtelen rengeteg üzletkötést generáltak, piacra léptek gyorsan, és próbáltak a lehető leggyorsabban eltűnni”.Arra a felvetésre, hogy ehhez rengeteg pénzt kellett megmozgatni, átutalni, azt felelte: erre is vannak különféle pénzügyi technikák, „például hosszabb fizetési határidőt írnak a számlára, vagy beszámítással, engedményezéssel, más kreatívabb pénzügyi rendezésekkel oldják meg”. A NAV ellenőreinek dolgát, vagyis a cégek tevékenységének átláthatóságát ráadásul tovább nehezíthetik, ha nem egy terméktípusra, hanem többféle termékre igénylik vissza az áfát – ahogy ez ebben az esetben is történhetett.A láncolat szereplői ugyanis az adóhivatal év eleji tájékoztatása szerint nemcsak a földgáz-kereskedelem után fizetendő áfát csalták el, hanem „ugyanilyen értékű elektronikai termékekkel [is] fiktíven kereskedtek”. Magyarán két szálon mozgott az adócsalás. Az áfa a „körutazás” során keletkezett, a szabályosan működő, energiahivatali gázkereskedelmi engedéllyel és Keler-tagsággal rendelkező, a magyar gáztőzsdén, a CEEGEX-en működő devizakülföldi cég a gázt még áfamentesen vette, majd egy újabb, szintén energiahivatali engedéllyel rendelkező, de nem Keler-tag devizakülföldi és több devizabelföldi vállalkozás szerződéseiben vált az áfa nélküli ár áfássá. Ezt úgy tüntették el, hogy különböző elektronikai termékeket, laptopokat, mobilokat, nyomtatókat vettek nagy tételben. Természetesen csak papíron, valójában nem költöttek el ezekre egy fillért sem, de a számlagyári megoldásokkal így meg tudtak szabadulni az áfa jelentős részétől.Felszámolások, kényszertörlések, strómannak tűnő személyekAz elmúlt hónapokban számos olyan gazdasági társaságot találtunk, amelyeket egy kaptafára, hasonló modell szerint hoztak létre, jellemzően 2023-ban (vagy vettek meg abban az évben korábban alapított „alvó cégeket”): 3 milliós alaptőke, 2023 végéig jelentéktelen vagy ténylegesen nulla, majd hirtelen milliárdos nagyságrendű bevétel, esetleg el sem készített bevallások és beszámolók, székhelyváltás – gyakran más megyébe, más régióba, vagyis más NAV-illetékesség címére költözés –, vagyis fantomizálódás.További jellemzőjük volt ezeknek a cégeknek, hogy az alapító-tulajdonos legtöbbször strómannak tűnő figura volt. Olyan személy, akinek sem a gázos szakmában, sem az üzleti élet más területén nem volt múltja, kapcsolata, az interneten alig lehet találni róla valamit, a lakcíme alapján nagyon sokszor mélyszegénységben érkezett millió forinttal egy, az otthonától távoli ügyvédhez céget alapítani, majd az otthonától és az ügyvédi irodától is távoli cím volt a társaság székhelye, de még a bankszámlanyitás körülményei is furcsák volt (egy ózdi lakos például egy IX. kerületi ügyvédnél alapított egy debreceni székhelyű céget, amely egy csepeli bankfiókban nyitott bankszámlát). A hálózat működtetői egészen bizonyosan nem ezek a cégtulajdonosok voltak. Erre utal az is, hogy az ügyben eddig letartóztatott két személy egyikének sem volt cégjogilag semmilyen köze az általunk azonosított vállalkozásokhoz.Az elmúlt hónapokban az általunk fellelt cégek közül számos társaság vagy a NAV feketelistájára került fel, vagy törölte a gázkereskedelmi engedélyét az energiahivatal. A visszavont engedélyesek MEKH-listáján 127 társaság szerepel, ebből több mint ötven engedélyét tavaly függesztették fel, illetve vonták vissza, bár nem minden ilyen döntés függött össze a gázmaffiával.Az általunk beazonosított, a gázmaffiában minden bizonnyal érintett gazdasági társaságok közül többnél jelentős cégjogi változás történt az elmúlt hónapokban.-Hetzig Trade – felszámolás indult április 29-én egy, az év elején benyújtott kérelem nyomán (a cégközlönyben olvasható végzés szerint „a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontja: 2025. január 7. napja”).-Strada Energia Kft. – március 4-én indult a felszámolási eljárása, de az erre irányuló kérelmet már tavaly augusztus 22-én benyújtották.-Gasky Kft. – a társaságot a Cgt.13-24-004151/5 számú végzéssel már április 15-én jogerősen megszűntnek nyilvánították, de aztán egy másik bírósági végzéssel ezt felülírták: az Fpk.959/2025 számú végzésével 2025 szeptemberében úgy döntött, hogy „a bíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását”.-Gus Trade Hungary Kft. – áprilisban egy kényszertörlési eljárás végén megszűntnek nyilvánították.-Wiggle Pump Kft. – a cég ellen május 2-án hivatalból törlési eljárás indult, és egy szeptember 3-án közzétett végzés szerint május 17-én jogerősen megszűnt a cég.Az év elején indult büntetőeljárás állásáról a Fővárosi Főügyészség néhány napja azt közölte: „a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozásnak összesen 34 fő gyanúsítottja van, akik közül 2 fő január óta letartóztatásban van”. Információink szerint a két letartóztatott egyike még idén tavasszal lemondott az ügyvezetőségről az általa kisebbségi részesedéssel tulajdonolt, szintén energetikai cégben (amely földgáz-kereskedelmi engedélyét tavaly ősszel szintén felfüggesztették).
|
A gázmaffia annyi adót csalt el, hogy az már több mint egy éve feltűnt a kormánynak, ősszel törvényt is módosítottak miatta
|
De mire idén január elsején az átírt áfaszabályok életbe léptek, az egyszerű trükkre épített bonyolult cégháló tízmilliárdos nagyságrendű kárt okozott a költségvetésnek. Elmagyarázzuk, hogyan működött a láncolat, amely több, általunk beazonosított tagja ellen felszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/27/gazmaffia-afacsalas-penzugyminiszterium-nav-afatorveny-torvenymodositas
|
2025-10-27 05:58:31
| true
| null | null |
444
|
Harmincmillió forintos sikkasztást leplezett le a Magyar Triatlonszövetség (MTSZ), a pénz a feljelentést követően megtérült - számolt be a Magyar Távirati Iroda.Az MTSZ hétfői sajtóközleménye szerint a pénzügyi beszámolók rendszeres felülvizsgálata során szabálytalanságok gyanúja vetődött fel. Kindl Gábor elnök soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy a szövetséggel szerződésben álló külső pénzügyi megbízott - a gyanú szerint - mintegy 30 millió forintot sikkasztott el a szervezettől.A belső vizsgálat lezárulása után Kindl haladéktalanul megtette a rendőrségi feljelentést. A határozott fellépés és a jogi lépések hatására a gyanúsított a teljes, 30 millió forintos kárt megtérítette a szövetség részére. Ennek ellenére a nyomozás sikkasztás gyanúja miatt továbbra is folyik.Mélyen felháborító, hogy valaki megpróbált visszaélni a bizalmunkkal, de a legfontosabb, hogy a gyors és szakszerű fellépés eredményeként a teljes kár megtérült, a pénz visszakerült a szövetséghez.Ez az eset is bizonyítja, hogy az MTSZ-nél bevezetett kontrollmechanizmusok működnek"- nyilatkozta Kindl Gábor.Az ügy az MTSZ operatív működését, a sportágfejlesztést, a versenyek szervezését és a sportolók felkészülését nem befolyásolja. Az elnökség hétfőre (mára) rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze, ahol a tagságot is tájékoztatta a történtekről.
|
Itt az év magyar sportbotránya: több tízmillió forintot sikkasztottak a szövetségnél
|
„Mélyen felháborító, hogy valaki megpróbált visszaélni a bizalmunkkal.”
| null | 1
|
https://mandiner.hu/sport/2025/10/forint-harmincmillios-sikkasztas-triatlon
|
2025-10-28 07:49:07
| true
| null | null |
Mandiner
|
Öt év alatt 562 millió forintos bevételt jelentettek a hegyvidéki önkormányzatnak a parkolási bírságok, amelyeket követeléskezelőn keresztül kaptak meg, a végeredmény mégis 150 milliós mínusz volt az önkormányzat számára. A végrehajtás díja ugyanis 712 millió forint volt 2020-2024 között a XII. kerület polgármestere szerint.Öt év alatt 150 millió forintot bukott a XII. kerület a kiszabott parkolási bírságok miatt - közölte Kovács Gergely polgármester. Mint részletezte, 2020-2024 között összesen 562 millió forint követelést érvényesített a kerület, de a követekések kezelési költsége 712 millió forint volt.Kovács beszámolója szerint a kerület előző vezetése a Firneisz ügyvédi irodával kötött szerződést, akiknek 565 milliót fizettek ki, amiből388 millió forint ügyvédi munkadíj,36 millió ügyvédi sikerdíj,141 millió pedig költségtérítésként szerepel (ez a fizetési meghagyások eljárási és a végrehajtási lapok kiállítási díjai),a végrehajtási szakaszban az önkormányzat további 147 millió forintot fizetett ki- bontotta le a költségeket a polgármester Facebook-bejegyzésében.Az MKKP-s polgármester hozzátette, hogy a szerződést felmondták, és vizsgálják az esetleges jogérvényesítési lehetőségeket.parkolási bírság
|
Parkolási bírságokon úszott el 150 millió a Hegyvidéken
|
Öt év alatt 562 millió forintos bevételt jelentettek a hegyvidéki önkormányzatnak a parkolási bírságok, amelyeket követeléskezelőn keresztül kaptak meg, a végeredmény mégis 150 milliós mínusz volt az önkormányzat számára. A végrehajtás díja ugyanis 712 millió forint volt 2020-2024 között a XII. kerület polgármestere szerint.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/parkolasi-birsag-hegyvidek-kar/8p4l439
|
2025-10-27 18:01:48
| true
| null | null |
Blikk
|
A kormányközeli Alapjogokért Központ 300 millió forintért valósítja meg azt a migrációellenes kampányát, amely részeként szeptember végén a tíz évvel ezelőtti menekültválságról vetítettek kormánypropagandát a Keleti pályaudvar épületére. Ez abból akommunikációs szerződésbőlderült ki, ami a napokban került fel a központi közbeszerzési rendszer felületére és amelyről aK-Monitor számolt be.A műszaki leírás a "Határvédelem" munkacímű projekten túl tartalmazza lehetőségként rendezvényszervezés, catering, illetve a "szállásszolgáltatás biztosítását is, tervezetten az EU-n belül, külföldi helyszínen" névre keresztelt elemet is - a korrupcióellenes civil szervezet szerint ez utóbbi alapján "a megrendelésből csoroghatott arra a lisszaboni konferenciára is, amit a Patrióták európai pártszövetség alapítványa és az Alapjogokért Központ közösen (!) szervezett a múlt héten, kicsit karcolgatva a pártfinanszírozás szabályait."A szerződésből az is kiderül, hogy alvállalkozóként a Balásy Gyula-féle, New Land Media és Lounge Design Kft. alkotta konzorcium nyerte el a megbízást. Ez a K-Monitor szerint azért nem meglepő, mert az ajánlatkérés egy Balásyék által elnyert, még 2022-ben kötött keretmegállapodás alapján történt, az időzítésben viszont vannak érdekességek. A korábbi, eredetileg egy évre szóló szerződést ugyanis azóta háromszor meghosszabbították, legutóbb idén májusban, szeptember 11-ig - mindeközben ehhez az eljáráshoz szeptember 10. volt a határidő, a szerződés pedig Balásy másnapi, vagyis szeptember 11-i aláírásával vált hatályossá.A CPAC-et is szervező Alapjogokért Központot a Kabinetiroda és a Batthyányi Lajos Alapítványon keresztül, közpénzből finanszírozza az állam. "Szerintem a migráció rossz dolog, a multikulturális társadalmak kialakulása pedig kifejezetten nemkívánatos - csak vessenek egy pillantást a nyugat-európai nagyvárosokra: nekik már kampó, elestek" -mondta a Telexnek Szánthó Miklós, a szervezet vezetője a Keleti pályaudvarnál történt vetítéssel kapcsolatban. Az ügyben akkor megkerestük a MÁV-ot is, onnan azt a választ kaptuk, hogy a fényfestés nem az ő rendezvényük volt, így annak tartalmáért nem vállalnak felelősséget.
|
300 millió forintból valósítja meg migrációellenes kampányát az Alapjogokért Központ, a Keletinél történt vetítésre is ebből jutott
|
Alvállalkozóként Balásy Gyula cégei nyerték el a megbízást.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/21/300-millio-migracio-propaganda-alapjogokert-kozpont-kampany-vetites-keleti-palyaudvar
|
2025-10-21 16:06:40
| true
| null | null |
Telex
|
Meglepő vendég tűnt fel a kormányközeli Bayer Construct Zrt. új Bosnyák téri beruházásának,a Zenit Corso pláza október 16-i átadóján. A kerület polgármesterét, Rózsa Andrást nem hívták meg, de az elődjét, Horváth Csabát igen. A volt MSZP-s politikus Tiborcz Istvánkorábbi üzlettársával, Balázs Attilávalés Borbély Ádámmal, a Fidesz volt zuglói polgármesterjelöltjével együtt vágta át a szalagot, és a megnyitón beszédet mondott Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke is.Horváth a Telexnek azt mondta, hogy mint volt polgármestert hívták meg, de információink szerint ennél szorosabb a kapcsolataa nagy lakossági tiltakozást kiváltó zuglói gigaberuházásépítőjével. Több forrásunk is arról számolt be, hogyHorváth Csaba az elmúlt hónapokban a Bayer Construct Zrt. hivatalos tárgyalódelegációjának tagjaként járt a XIII. és a XV. kerületi önkormányzatok vezetésénél a cég helyi beruházásairól egyeztetni.Ezt megerősítette lapunknak Ladányi Zsolt, a XIII. kerületi önkormányzat sajtó- és kommunikációs referense, valamint Gyurkó Dániel XV. kerületi alpolgármester is. Utóbbi részt vett az egyik tárgyaláson, az azonban nem derült ki számára, hogy pontosan mi volt Horváth szerepe a Bayer csapatában.Talán az lehetett a korábbi polgármester feladata, hogy közvetítsen a két kerületben beruházó NER-közeli cég és az ellenzéki vezetésű önkormányzatok között. A XIII. kerület polgármestere Horváth régi párttársa, Tóth József, a Zuglóval szomszédos XV. kerületet pedig a DK-s Cserdiné Németh Angéla vezeti, aki korábban szintén az MSZP-ben politizált.A volt zuglói polgármester megkeresésünkre azt mondta: nem alkalmazottja a Bayer Construct Zrt.-nek vagy a cégcsoport más egységének, arra a kérdésre azonban nem kívánt válaszolni, hogy más formában szerződésben áll-e a céggel. Szerinte nem tartozik senkire, hogy mivel foglalkozik,a közéleti tevékenységét tavaly szeptemberben lezárta, és már nem tekint magára közszereplőként. Kerestük Balázs Attilát, a Bayer Construct Zrt. tulajdonosát és igazgatóját is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált a levelünkre.Horváth új szerepe azért is érdekes, mert korábban többen azzal vádolták, hogyzuglói polgármesterként az önkormányzattal vitában álló Bayer érdekeitképviselte a kerületi beruházásnál.A cég évekkel ezelőtt kezdett nagy építkezésbe a Bosnyák tér mellett: irodaházakat, lakóépületeket és plázát terveztek. A projektet az államnemzetgazdaságilag kiemelt beruházássáminősítette, és alig több mint két év alatthét olyan kormányhatározatot hoztak, amelyekkel igyekeztek jobb helyzetbe hozni a Bayert, és mentesíteni a helyi építési szabályok alól. Az építkezést az elejétől fogva nagy tiltakozás fogadta: a kerületiek a megnövekedett forgalomtól, a környezeti terheléstől és a környék jellegének radikális átalakulásától tartottak.A Bayer későbbváltoztatott a koncepción, és az eredeti terveknél jóval kevesebb lakást, és sokkal több irodát akartak. Mint kiderült, nem véletlenül döntöttek így, nem sokkal később ugyanis az állam244 milliárd forintért megvetteaz épülő irodaházakat a cégtől, ahova a tervek szerint állami intézményeket, minisztériumokat költöztetnek majd. Az adásvételi szerződést Hadházy Ákos perelte ki, ésebből az derült ki,hogy az állam csak akkor fizet a Bayernek, ha megkötik a településrendezési szerződést a kerületi önkormányzattal. Ez a kötelem azótaállítólag kikerült a szerződésből.A településrendezési szerződés tárgyalása hosszú évek óta tart, és máig nem sikerült megállapodni. Horváth korábbi képviselőtársai a tárgyalások során úgy érezték, hogy a polgármester a kerület számára előnytelen szerződést kötne a beruházóval. Dienes János, Zugló volt főépítésze a kezdetektől fogva ellenezte a Bayer gigaberuházását, és többször is negatív szakvéleményt írt róla. Szerinte emiattmenesztették Horváth Csaba parancsára, és elbocsátása miatt munkajogi pert indított. Későbba Válasz Online-on megjelent cikkébenúgy fogalmazott, hogy az MSZP-s polgármester "egy törvénytelen szerződéstervezetet akart folyamatosan áterőltetni a testületen úgy, hogy az kizárólag a beruházónak lett volna előnyös, az önkormányzatnak pedig súlyosan hátrányos".Az elmúlt években több összeget is emlegettek, amit a Bayer fizetne az önkormányzatnak az eredeti szerződésben vállalt városközpont és szakrendelő építése helyett. A testület egyik verzióról sem szavazott, Horváth ugyanis az ülés kezdete előtt inkább visszavonta a javaslatát, miután felmérte, hogy azt a koalíciós partnerei nem támogatnák. A Bayer Construct utolsó ajánlata 2023 nyarán nettó 2,95 milliárd forintról szólt, miközben aNépszava cikke szerinta hatósági értékbecslő nettó 8,2 milliárdra becsülte az önkormányzatnak korábban ígért közösségi fejlesztések bruttó összértékét. Horváth a 2,95 milliárd forintos összeget valamiért nem vitte be a testületnek szavazásra, hanem saját hatáskörben visszautasította.A24.hu cikke szerinta zuglói képviselő-testület 2022 nyarán egy határozatban felszólította a polgármestert és a jegyzőt, hogy készítsenek beszámolót arról, hogy a Bayer zuglói projektcége maradéktalanul eleget tett-e a szerződésben foglaltaknak, és készítsék elő az ügyben a bírósági eljárás megindítását. A határozat szerint a szükséges dokumentumokat legkésőbb 2022. szeptember 30-ig kellett volna a közgyűlés elé terjeszteni, ám Horváth ezta 2024-es távozásáig nem tette meg.Az MSZP politikusa tavaly júniusban kikapott a polgármester-választáson a momentumos Rózsa Andrástól, aki lapunknak arról beszélt: az októberi hivatalba lépése után pár héttel leült tárgyalni Balázs Attilával a településrendezési szerződésről. Hamar kiderült, hogy nagyon eltérnek az álláspontjaik, az új kerületvezetés jóval több pénzt kért volna a Bayertől. Rózsa szerint Balázs Attila a tárgyalások egy pontján közölte, hogy ő lezártnak tekinti a projektet, és nem fog fizetni az önkormányzatnak. A kerületvezetés ezért hamarosan kártérítési pert indít a cég ellen.
|
A NER-közeli Bayer Constructnál kötött ki az MSZP-s Horváth Csaba
|
A tavaly leváltott zuglói polgármester az építési cég megbízásából tárgyalt két ellenzéki vezetésű önkormányzatnál. Két hete Tiborcz István volt üzlettársával és a Fidesz zuglói politikusával együtt adta át az új Bosnyák téri plázát.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/28/horvath-csaba-mszp-bayer-construct-zuglo-balazs-attila-polgarmester
|
2025-10-28 04:49:04
| true
| null | null |
Telex
|
Egyetlen negyedév alatt közel 20 milliárd forintnyi kommunikációs szerződést kötöttek különböző állami szervezeteka piacot lényegében monopolizálókormányközeli csoporttal.Ezzel az alig több , mint három éve aláírt szerződés mindent egybevetve nettó 225 milliárd forintos keretösszege ki is merült. Sőt, a negyedév utolsó plakátkampánya miatt meg kellett nyitni az új, hasonló értékű keretszerződést is.Számokban : közzétette a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, hogy az idei harmadik negyedévben milyen kommunikációs kampányokat rendeletek meg a különböző minisztériumok, állami cégek és egyéb szervezetek.Július és szeptember között összesen 39 megbízás érkezett az állami kommunikációt egyedüliként végző cégcsoporthoz (opciókkal együtt) 19,45 milliárd forint értékben.A legnagyobb megrendelő Rogán Antal minisztériuma volt, amely a hazai köztereket elárasztó plakátokról ismert kampányokra több mint 11 milliárd forintot szánt. Ez egyébként mostanában nem kiemelkedő: a belpolitikai verseny kiélesedése óta minden negyedévben 10 milliárd felett költ ilyen célra a Miniszterelnöki Kabinetiroda.A kormánykommunikáción kívül az MVM 1,3 milliárdos, aMÁV vállalásait népszerűsítő 948 milliós, aSzuverenitásvédelmi Hivatal 865 milliósés a Magyar Posta 662 milliós megállapodásai voltak a legnagyobb értékű szerződések ebben a negyedévben.Felülnézet : ezek a pénzek kivétel nélkül egy cégcsoporthoz, Balásy Gyula kormányközeli vállalkozó cégeihez áramlanak. Az állami kommunikációt összefogó NKOH 2018 óta csak ezekkel a társaságokkal köt szerződést. Sőt, most már évek óta ugyanez az üzleti kör végzi monopóliumként az állami szervek számáraa rendezvényszervezési feladatokat is.Az állami megrendelésekkel pedig nagyon jól lehet keresni. A piaci átlagnál messze magasabb nyereségrátával működő cégcsoportnál nyolc év alatt nagyjából50 milliárd forint extraprofit keletkezett.Mi várható? Mivel a közelmúltban az NKOHújabb hatalmas összegű keretszerződést írt aláBalásy Gyula cégeivel, a következő 2-3 évben továbbra is ez a kör kaphatja az állami kommunikációs megbízásokat.Az aktuális politikai helyzet fényében pedig igencsak meglepő lenne, ha a kormány a közeljövőben visszafogná a kommunikációs költéseket. Inkább az tűnik valószínűbbnek, hogy a választásokhoz közeledve még inkább felpörgetik ezt a tevékenységet, komoly bevételekhez juttatva a kedvezményezett üzleti kört.
|
Három hónap alatt 11 milliárdot bábozott el Rogán Antal minisztériuma
|
Július és szeptember között közel 20 milliárd forint ment el állami kommunikációra, ennek több mint fele a köztereket elárasztó plakátokat magukban foglaló kampányokra.
| null | 1
|
https://telex.hu/vallalat/2025/10/28/allami-kommunikacio-rogan-plakatkampany-balasy
|
2025-10-28 10:09:11
| true
| null | null |
Telex
|
2026. január 1-től új üzemeltetője lesz a Papp László Arénának. A Telex úgy értesült, hogy a Tiborcz István környezetéhez sorolt Rampart-csoport egy cége veszi át a létesítmény üzemeltetését és ezt kérdéseinkre mind az állami Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), mind maga a Rampart Kft. megerősítette.Kezdjük az előzményekkel: milyen piacról is van szó? Ha dióhéjban áttekintjük a csarnok történetét, a szocializmus utolsó éveiben, 1982-ben megnyitott, 12 500 fős arénát (a befogadóképesség attól függően eltérő, hogy az adott sport- vagy koncerteseményre mennyi álló- és ülőhelyet alakítanak ki) eleinte Budapest Sportcsarnoknak hívták.A Budapest Sportcsarnok aztán 1999. december 15-én alig három óra alatt teljesen leégett. Az állam megbízásából a kor globálisan is vezető építőipari cége, a francia Bouygues újjáépítette, az új csarnok a Budapest Sportaréna nevet kapta. Az újabb megnyitó 2003 márciusában volt, az arénát 2004-ben Papp László Arénának keresztelték át és akkor Közép-Európa legmodernebb ilyen jellegű létesítményének számított, a külső formája miatt "kavicsnak" is becézett épület Budapest egyik meghatározó látványeleme lett.Az első két évben az állam maga próbálta üzemeltetni a házat, de az állami Rendezvénycsarnok Zrt. nem volt ebben túl sikeres, így az állam 2005-ben pályázatot írt ki, amely licitet a ma már Gránit Pólus néven működő, egykor Demján Sándor érdekeltségébe tartozó csoport nyerte 1,27 milliárd forintos ajánlatával. A szerződés szerint az egyszeri díj mellett a cég éves bérleti díjat is fizetett az államnak, viszont utána ő gazdálkodhatott, vagyis ő adhatta bérbe a sportcsarnokot.A 20 éves szerződés tehát 2025. december 31-én jár le. A Telex úgy értesült, hogy az üzemeltető Gránit Pólus csoport a jövőben már nem vesz részt az üzemeltetésben, levonul. A munka a csoporton belül két céget érinthetett az Opten-keresésünk alapján az üzemeltetéssel egy konkrét cég, a Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető Kft. foglalkozott, amely nagyjából évi 2,5 milliárd forintos forgalmat és olyan 10 százalékos jövedelmezőséget ért el az utóbbi években. De vélhetően a ház működtetéséből élt az azonos vezetésű és székhelyű Aréna Catering Kft. nevű társaság is, amely szintén százmillió forint feletti nyereséget ért el évente.Az érintett cégek a Gránit Pólus csoporthoz tartoznak, annak vezetője, Gyertyánfy Miklós a Telex kérdésére megerősítette, hogy az év végével megszűnik az üzemeltetési szerződés, és mint mondta, összességében elégedettek az arénaüzlettel.Bár a két évtized alatt sok volt a veszteséges év (az első tíz év mínuszos volt és a koncertpiacot agyonvágó Covid, illetve az orosz-ukrán háború környékén bekövetkező energiaár-robbanás is okozott rossz éveket), összességében sikerült eredményes időszakot zárni, mondta.Gyertyánfy összefoglalója szerint az elmúlt két évtizedben az Arénában számos sporteseményt (például atlétikai, kézilabda, jégkorong, cselgáncs és birkózó eseményeket, világbajnokságokat), valamint több száz pop és klasszikus zenei koncertet (például Depeche Mode, Ozzy Osbourne, Metallica, Elton John, Paul Mccartney, Lenny Kravitz, Lady Gaga) rendeztek meg, de persze az arénát megtölteni képes hazai előadók is gyakran itt koncerteztek.A cégvezető szerint bár ritka az olyan konstrukció, ahol mind a piaci, mind az állami szereplő jól jár, azonban a Gránit Pólus és az állam együttműködésében mindkét fél pozitív mérleggel zárt. A Gránit Pólus arról nem sokat árult el, hogy a felszabaduló embereit és energiáit hogyan kötné le, vagyis merre folytatná a jövőben, de úgy tudjuk, hogy vannak energetikai, gasztronómiai és más tervei. A cég természetesen most is sok mindent üzemeltet: ilyen a Westend, a Művészetek Palotája, a Sóház, a Crowne Plaza Hotel, de a csoportnak van érdekeltsége a tököli reptérben, illetve az etyeki Korda Stúdióban is. Mi azt hallottuk, hogy bár a cég ingatlanos múltja megmarad, de vannak új tervek is, vagyis a cégcsoport általános vagyonkezelővé alakulhat.Bár azt hallottuk, hogy a korábbi szerződő felek beszéltek a potenciális folytatásról, végül a Gránit Pólus tényleg visszaadja a kulcsokat. A csarnok tulajdonosa a magyar állam. Maga a sport a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium alá tartozik, a közvetlen felelős Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, illetve az NSÜ Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt., vélhetően utóbbi írja ki majd az új pályázatot.2025. októberében hivatalosan még nem lehetett tudni, hogy január 1-jétől ki fogja az arénát üzemeltetni, pedig a honlapon látszik, hogy az épület tele van programokkal a váltás idején is. Egy ilyen átadás-átvétel biztosan nem egyszerű, de jelen esetben azért is különleges, mert december 30-ánDemjén Ferenckoncertezik, majd január 1-én márMága Zoltánadja szokásos, immár 18.-ik alkalommal megrendezendő újévi koncertjét. Vagyis befelé már egészen biztosan tudniuk kell, hogy december 31-én kinek az üzemeltetésében kell színpadot építeni, majd másnap kinek az üzemeltetésében kell koncertet rendezni.A Telex először a rendezvényszervező piacon érdeklődött forrásoknál, akiktől azt a híresztelést hallottuk, hogy az NSÜ egyelőre nem írt ki tendert és vagy közbeszerzés nélkül, vagy legalábbis ideiglenesen a Tiborcz István érdekkörébe soroltRampart-csoportkaphatja meg az üzemeltetést. Miután sok potenciális érintettnek írtunk, végül megerősítést nyert a hír, maga a Rampart válaszolt a kérdéseinkre:"A Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetését, valamint a létesítmény kulturális és sportcélú hasznosítását a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) Nonprofit Zrt.-vel megkötött bérleti szerződés keretében a RaMpART csoport látja el a 2026. január 1. és 2026. december 31. közötti időszakban. Célunk, hogy több évtizedes rendezvényszervezési és rendezvénycatering tapasztalatunkra építve a 2026-os évben is sikeres sport- és kulturális eseményeknek adjon otthont az Aréna. A létesítmény hosszú távú, 2026-on túli üzemeltetési koncepciójának és konstrukciójának kialakítása a tulajdonosi jogköröket gyakorló NSÜ kompetenciája, arról társaságunknak nincs információja."Az NSÜ is válaszolt, és arról tájékoztatta a Telexet, hogy az érintett létesítmény jelenleg hatályos hosszútávú bérleti szerződése 2025. december 31-én valóban megszűnik. Az NSÜ Zrt. a Rampart Arena Kft.-vel kötött bérleti szerződést a 2026. év vonatkozásában. "A rendezvények szervezői normál üzletmenet szerint ismerik az új bérlő értékesítéssel foglalkozó munkatársait, a meghirdetett események vonatkozásában az igények befogadása és a szerződések megkötése ez alapján folyamatos. A létesítmény tulajdonosi joggyakorlója továbbra is az NSÜ Zrt."A Rampart csoport zászlóshajója a Rampart Gasztronómia Kft. tavaly 5,7 milliárd forintos forgalom mellett 1,1 milliárd forintos nyereséget ért el. A konkrét üzemeltető a Rampart Aréna Kft. idén szeptember 16-án alakult, vélhetően az új feladatra létrehozott céltársaság, amely cégalapítás a piac szereplőiben azt a feltételezést erősítette, hogy a csoport vélhetően nem egy évre, hanem hosszabb időtávra tervez, vagyis ha lesz majd közbeszerzés, azon is elindul.A cég tulajdonosi struktúrájában Tiborcz István közvetlenül nem bukkan fel, de a legnagyobb tulajdonos az ő állandó harcostársa, Sájer Gábor. Őt Tiborcz környezetében nekünk úgy jellemeztek, hogy amíg a miniszterelnök veje az Egyesült Államokban van, a napi belföldi ügyekben Sájer az egyik legfontosabb helyettesítője. A többi tulajdonos a Valton-Sec-ből ismert Varga Lajos, a gasztronómiai cégekben tulajdonos Kárpáti Péter, illetve Kertész József nagykanizsai ügyvéd, akinek sokszor találkozhatunk a nevével Mészáros Lőrinc ügyeinél.A Rampartreferenciáiközött felbukkan a Puskás Aréna, a BOK Csarnok, illetve a Magyar Zene Háza, de egyFacebook-bejegyzésbőlaz is kiderül, hogy a Nemzeti Atlétikai Központban az atlétikai vb-n is ez a cég végezte a cateringet. A legnagyobb hazai sportlétesítményeket ezzel nagyjából fel is soroltuk, igaz aGroupama Arénaés az MVM Dome kivételt képez, mert ott egy nagy globális multi, aSportfivehazai cége az üzemeltető és így a Fradi partnere.Mint a szakmabeliektől hallottuk, Magyarországon valójában probléma, hogy amikor megszerezzük egy nagy világverseny rendezését, akkor a sportimádó Orbán Viktor előszeretettel támogatja egy új létesítmény felépítését, de azokat később gazdaságosan üzemeltetni már egyáltalán nem könnyű. Vagyis végeredményben az arénák egymást is kiszorítják a rendezvénypiacról.A 2017-es vizes vb-re 43 milliárd forintért elkészült a Dagály, vagyis hivatalosan a Duna Aréna,a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra 116 milliárd forintból az MVM Dome,a 2023-as atlétikai vb-re 246 milliárd forintból a Nemzeti Atlétikai Központ.A Papp László Aréna üzemeltetését elsősorban az MVM Dome befolyásolja, amely jégkorong, darts, kézilabda és más sporteseményeket, de nagy koncerteket is "elhalászhat" a háztól.Maga az üzemeltetési biznisz nagyjából úgy néz ki, hogy az üzemeltető egy bérleti szerződés alapján fizet az államnak, de azután már ő adhatja ki a csarnokot a különböző sporteseményeket vagy koncerteket szervező cégeknek hasznosításra.Az üzemeltető állandó stábja ugyanakkor részt vesz az események lebonyolításában, technikát működtet, biztonságot garantál. Az ágazat talán legfontosabb mutatója az eseményszám, vagyis az, hogy egy évben hány este van kihasználva az adott csarnok. A Papp László Arénában a rosszabb évek 40-60 eseményt jelentettek, a jobbak 80-120-at (eddig a legjobb évek a Covid előtti pár év volt, azóta a szegmens visszaépült, de még nem teljesen érte el a korábbi csúcsot).Az évi 120 este amúgy szinte az elméleti maximum, mert a legtöbb eseményhez építési és bontási nap is tartozik, noha természetesen van olyan, hogy egy sportesemény több napig tart, vagy egy népszerű előadó több, egymást követő napon is koncertet ad.
|
Tiborcz Istvánhoz köthető cég üzemelteti a jövőben a Papp László Arénát
|
Két évtizedig a Gránit Pólus csoport volt az üzemeltető, az év végével azonban változás várható, aztán hamarosan közbeszerzés következhet.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/27/tiborcz-istvan-papp-laszlo-arena-sport-nsu-hm-sportcsarnok
|
2025-10-27 17:15:12
| true
| null | null |
Telex
|
Első fokon a Telex javára döntött a Fővárosi Törvényszék az MNB-hez tartozó Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvánnyal szemben indított perünkben. A nem jogerős ítélet értelmében az alapítványnak 15 napon belül ki kell adni az alapítása óta megtartott összes kuratóriumi és felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyveit, azok előterjesztéseit és az azokon hozott határozatokat.Az elsőfokú ítélet értelmében a PADME-nak a perköltséget is ki kell fizetnie a Telexnek. A fellebbezésre 15 nap van, mivel úgy tudjuk, hogy a PADME ezt tervezi, a per várhatóan a másodfokon folytatódik majd.A Magyar Nemzeti Bank korábbi vezetése által alapított, és azóta is az MNB felügyelete alatt álló Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány főszerepet játszott az MNB-botrányként elhíresült ügyben. Az alapítvány több százmilliárd forintnyi, eredetileg az MNB-től származó közpénz felett diszponál, amelynek nagy részétegy rendkívül bonyolult céghálón keresztül kétes befektetésekbe tették. Az Állami Számvevőszék szerint az ügyben több bűncselekmény gyanúja felmerül, ezért márciusban ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek.A Telex álláspontja szerint közérdek, hogy megtudjuk, pontosan hogy került ez a hatalmas közvagyon a bonyolult céghálóba, és azon keresztül a kétes befektetésekbe, illetve melyik szereplőnek milyen felelőssége van ebben. Augusztus elején ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a PADME-hoz, és azt kértük, küldjék el nekünk az alapítvány működésének kezdete óta:az összes kuratóriumi ülés jegyzőkönyveit, előterjesztéseit és határozatait;és a felügyelőbizottság ülésein készült jegyzőkönyveket.Kikértük emellett az alapítvány belső célvizsgálatainak eredményeit, a belső ellenőrzési kézikönyvét és a belső ellenőr Optima Zrt.-ről készített beszámolóit.Az alapítvány nevében augusztus 19-én Gór Csaba kurátor válaszolt, a kért dokumentumok közül azonban csak az akkor már hatályon kívül helyezett belső ellenőrzési kézikönyvet küldte el. Megosztotta ezen kívül a felügyelőbizottság teljesen semmitmondó, és az adatigénylés során nem is kért éves beszámolóit.Szeptember közepén ezért pert indítottunk az illetékes Fővárosi Törvényszéknél. Azt kértük, hogy a bíróság kötelezze a PADME-t az adatigénylésünkben kikért dokumentumok átadására. A PADME képviselője a perben többek között azzal érvelt, hogy nem adatkezelő, és így a dokumentumokat közvetlenül a kuratóriumtól, a felügyelőbizottságtól és a belső ellenőrtől lehet kikérni.Első fokon eljáró bíróság megállapította, hogy a PADME "jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv, közpénzzel gazdálkodik, az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik, és az általa kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételére köteles".A bíróság szerint, mivel a kuratórium, a felügyelőbizottság és a belső ellenőr az alapítvány szervei, ezek nem önálló jogi személyek, ezek nem is rendelkezhetnek perbeli jogképességgel, így nem kötelezhetőek adatok kiadására. A bíróság szerint a kért adatokkal a PADME-nak rendelkeznie kell, és azok kiadására köteles.A bíróság ezért a kért adatok kiadására és 250 ezer forint plusz áfa (összesen 315 500) forint ügyvédi költség megfizetésére kötelezte a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt. Az ítélet nem jogerős.A PADME MNB-botrányban betöltött szerepérőlitt írtunk hosszabban, azt az ügyről szóló filmünkben is részletesen tárgyaltuk. A filmet itt lehet megnézni:
|
Bepereltük az MNB alapítványát, hogy belenézhessünk a jegyzőkönyveikbe, és első fokon nyertünk
|
A PADME Alapítványnak 15 napja van a kért dokumentumok kiadására vagy a fellebbezésre.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/22/telex-per-pallas-athene-domus-meriti-alapitvany-matolcsy-mnb-ugy-kozerdeku-adatigenyles
|
2025-10-22 14:40:05
| true
| null | null |
Telex
|
Magyarország egyik legfiatalabb intézménye, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma (EUM) 2023. augusztus 1-jén jött létre - miután kivált az Igazságügyi Minisztériumból. Az élére kinevezett Bóka János - aki májustól már az antiszemitizmus elleni küzdelem miniszterelnöki megbízottja is - felel a sok kritikát kapó magyarországi EU-s ügyek koordinációjáért, valamint az EU-val kapcsolatos magyar álláspont kialakításáért és külképviseletéért. Nem véletlen, hogy a tárca 2024. január 1-től új feladatot kapott: a hazai és az európai uniós források tekintetében versenyszempontból kell az állami támogatásokat vizsgálnia. Emellett tavaly egy különleges feladatot is ellátott a minisztérium: az Európai Unió Tanácsa 2024 második félévi magyar elnökségének előkészítését és lebonyolítását is levezényelték.De ahogy a 2024. évi zárszámadás is rögzíti, az EUM - nevével ellentétben - tavaly konkrét európai uniós projektet egész egyszerűen nem bonyolított le.Mielőtt a minisztérium jócskán megugrott költségeit megvizsgálná a dokumentum, némileg kitér a múltra is: mint írják, az Európai Parlament Magyarország ellen 2018-ban eljárást indított - az EU alapértékei megsértésének gyanújával -, és hazánk azóta "vesz részt konstruktívan az uniós források megszerzésében és az ezzel kapcsolatos eljárások menedzselésében". A tavalyi évet vizsgáló elemzés megemlíti azt is, hogy az Európai Bizottság 2022. április 27-én döntött a Magyarországot érintő kondicionalitási eljárás megindításáról, és nem fogadta el a hiánypótló lépéseket, így a kormány az Európai Unió Bírósága előtt megtámadta a Bizottság határozatát, s kérte annak semmissé nyilvánítását - írják.Az ezt követő egyeztetéseknek köszönhetően végül az Európai Bizottság 2023. december 13-án Magyarország számára pozitív határozatot fogadott el, amivel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást szabadított fel (az uniós források nagyobb része ugyanakkor továbbra is blokkolva van - erről laptársunk, a Privátbankár írt részletesen). Azt is megemlítik, hogy az Európai Parlament 2024. március 25-én keresetet nyújtott be az Európa Unió Bíróságához, amiben a 2023. december 13-i bizottsági határozat megsemmisítését kérte - és ahol Magyarország a Bizottság oldalán avatkozott be a perbe.A zárszámadás kiemeli az elnökséggel járó napi feladatok mellett az Európai Tanács és az Európai Politikai Közösség budapesti ülését, illetve a 39 formális és 14 informális tanácsülés előkészítését és elnöklését is.Ám a visszatekintés egy szót sem ejt a 2024-ben Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról, vagy arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "békemissziójának" kínai és moszkvai útja után még olyan hír is felreppent, hogy akár el is vehetik a soros elnökséget Magyarországtól.Nem így lett, de rendhagyó módon az Európai Bizottságtól nem jött uniós biztos hazánkba az elnökségünk alatt, és csak vezető köztisztviselői szinten képviseltette magát a Tanács az informális üléseken. Mindeközben - a soros EU-elnökség kezdete előtt nem sokkal - 63 európai parlamenti képviselő kérte (eredménytelenül) Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztését a Bizottságtól.A durva költségnövekedés oka: EU soros elnökség2024-ben az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának legfontosabb feladata tehát a 2024. második félévi EU-elnökségre való felkészülés és annak lebonyolítása volt - ami az extra költségvetésben is látványosan megmutatkozott.Az EUM kiadásai ugyanis 9,5 milliárd forintról 20,9 milliárd forintra, azaz több, mint duplájára nőttek ebben az évben.Innen két irányba futottak a kiadások: egyfelől a minisztérium igazgatására, ahol 2023-ban még csak 915 millió, míg 2024-ben már 7,3 milliárd forint ment el. Másfelől az Európai Unió melletti Állandó Képviseletnek ment a pénz, amire a korábbi 8,6 milliárd helyett 2024-ben 13,7 milliárdot költöttek el.A minisztériumi és az Állandó Képviseleti dolgozók létszámát az elnökség miatt 175 főről 434 főre duzzasztották fel 2024-ben.Ebből az elnökségi rendezvények lebonyolításához 95 dolgozót küldtek ki Belgiumba, így 128-ról 223-ra nőtt a kinti létszám. (A soros elnökség után 2024. december 31-én a zárólétszám 243 fő maradt). Egyébként már 2023. szeptember 1-jén megkezdődtek a kiválasztott dolgozók tartós külszolgálati kiutazásai.Így nőtt meg a 2023-as 6 milliárd forintos személyi juttatás költsége 13,6 milliárdra tavaly. Ebből a külképviseleti dolgozók 2023-ban még 5,3 milliárd forintot kaptak, 2024-ben azonban már 9,1 milliárd forintot.Sőt, 2024-ben a kihelyezett kormánytisztviselők részére 620 millió forint devizaárfolyam-kompenzációt is kifizettek - áll a zárszámadásban.Dologi kiadásokra 2023-ban még 2,1 milliárd, 2024-ben már 3,8 milliárd ment el. Ebből a minisztériumnál költöttek kevesebbet, bár a szorzó itt volt nagyobb: a korábbi 104,3 millió helyett tavaly 810,4 milliót, a külképviseletnél 2 milliárd helyett 3 milliárd ment el. Ez utóbbiból egyébként a kiküldetésekre, reklámra és propagandakiadásokra összesen 117,9 millió forintot fizetettek ki a belgiumi szállás- és utazási költségek miatt. (A zárszámadás szerint ezek az utazások az elnökség miatt a korábbi éves kiküldetések háromszorosa volt). De új ingatlant is kellett a külképviseletnek bérelni, mivel már nem fértek el a munkatársak. Az újonnan kihelyezett dolgozók munkavégzéséhez szükséges informatikai eszközöket (laptopok, dokkolók, mobiltelefonok) és asztalokat már 2023-ban elkezdték megvásárolni, ahogy számtalan albérleti szerződést is megkötöttek - nem kevés pénzért.A dologi kiadások egyik legfontosabb tétele az elvonások összege. Bár a zárszámadás ezt nem részletezi, ez a napi bírságok címén befizetett pénzek nagyságát jelöli. Ennek viszont semmi köze az EU-s soros elnökséghez, viszont összege szintén brutálisan megnőtt.Ugyanis a korábbi közel 288 millió forint helyett tavaly már 1,7 milliárd forintot fizetetett ki a magyar állam, így az adózó magyar állampolgárok az EU-nak ezen a jogcímen.A minisztériumnak 2023-ban még nem volt ilyen jellegű kötelezettsége, 2024-ben azonban már 1,1 milliárd forintot kellett átutalnia. Az Állandó Képviseletnél szintén megugrott a Magyarországot érintő bírságok össze, a korábbi 287,7 millióról 592 millióra.
|
Lehullt a lepel: elképesztő pénzek mentek el a magyar EU-elnökségre
|
Miközben az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma tavaly egyetlen konkrét uniós projektet sem bonyolított le, addig az uniós soros elnökségre rengeteg pénz ment el a 2024. évi zárszámadás szerint. Például új külképviseletet kellett bérelni Brüsszelben. De az uniós bírságokra is extra pénzt kellett fordítani közpénzből.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/lehullt-a-lepel-elkepeszto-penzek-mentek-el-a-magyar-eu-elnoksegre.html
|
2025-10-28 10:11:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
A vádirat szerint gyógyászati segédeszközöket gyártó és forgalmazó cégek képviselői orvosokat vettek rá arra, hogy jogosulatlanul írjanak fel gyógycipőket olyan betegeknek, akiknek valójában nem járt volna ez a támogatás. Az így kiállított receptek alapján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő jogtalan társadalombiztosítási támogatást fizetett ki, amivel az elkövetők több tízmillió forintos kárt okoztak az államnak.A főügyészség hét embert, köztük három orvost, több rendbeli költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádol.Az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés, valamint az orvosok esetében az orvosi tevékenység gyakorlásától való ideiglenes eltiltás kiszabását indítványozta.Egy szegedi ortopédiai eszközöket gyártó cég 2018 és 2022 között közel 100 millió forint állami támogatást vett fel jogosulatlanul a gyógyászati segédeszközei után. A nyomozás szerint az illegális tevékenységet a cég ügyvezetője szervezte és irányította, aki három orvost is bevont az ügyletbe. Az orvosok olyan betegekre állítottak ki vényeket különböző ortopéd termékekre, akiket nem vizsgáltak meg, és akiknek nem is volt szükségük ilyen eszközökre.A csalás célja az volt, hogy a cég minél nagyobb haszonhoz jusson az állami támogatások jogtalan visszaigénylésével. A dokumentumok alapján a gyártó és az orvosok együttműködtek a fiktív igénylésekben, amelyekkel rendszeresen visszaéltek a támogatási rendszerrel. A nyomozók több hamis receptet, elszámolást és pénzügyi iratot is lefoglaltak, amelyek megerősítették a gyanút.A vizsgálat során az is kiderült, hogy egyes szociális intézmények padlásain zsákszámra találtak felhalmozva olyan segédeszközöket, mint kerekesszékek, járókeretek, fűzők és botok. Ezek nagy része rossz minőségű volt, és a gondozottak neveit feltüntetve, de használhatatlan állapotban kerültek elő.
|
Szegedi orvosokat is érint a gyógycipős csalás ügye
|
Gyógycipők jogosulatlan felírásával több tízmillió forint adóhiányt okoztak. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség vádat emelt hét személlyel szemben, akik gyógycipőkre vonatkozó valótlan tartalmú iratok felhasználásával több tízmillió forint vagyoni hátrányt okoztak.
| null | 1
|
https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2025/10/gyogycipos-ugy-szeged-ortoped-vademeles
|
2025-10-28 12:48:43
| true
| null | null |
délmagyar
|
Rákos-Dubaj korábbi arab befektetője vitte el a BelügyminisztériumotJúliusban Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren a meghiúsult Rákos-Dubaj arab befektetője, Mohamed Alabbar. Hogy miről beszélgettek városnézés közben, nem tudhatjuk, de azt már igen, hogy Alabbar magyarországi cége, az Eagle Hills Hungary Zrt. lett a Belügyminisztérium Széchenyi téri palotájának új tulajdonosa. Felkerült az MNV Zrt. szerződései közé a Belügyminisztérium palotájának adásvételi szerződése, vette észre a Válasz Online.A Válasz Online július közepén elsőként számolt be arról, hogy a kormány, még a választások előtt, történelmi léptékű, műemlékeket is érintő ingatlaneladásra készül az V. kerületben. Közzé is tettük az MNV Zrt. ingatlanprospektusát, amely tételesen tartalmazta azt a 15 nagy értékű ingatlant, amelyet árverésre bocsátanak.Mindez nem független attól, hogy a kormányzat épp új irodatömbökbe költözik Zuglóban, illetve az Ajtósi Dürer soron - amelyeket erősen túlárazva, bármiféle előzetes hatástanulmány nélkül vásárolt meg 700 milliárd forintért a Tiborcz-körtől. Ezzel azok az értékes belvárosi paloták, amelyekben eddig az állami intézmények működtek, fölöslegessé váltak. A Belügyminisztérium nem az új irodaházakba költözik, hanem a Várban újjáépített Királyi Pénzügyminisztérium neogótikus palotájába, de mégis részét képezi a kormányzati ingatlankeringőnek, mivel az éppen nem önálló pénzügyi tárca részlegei az újonnan megvett ingatlanokba kerülnek.Korábban úgy fogalmaztunk: ez a Széchenyi téri épület a koronaékszer a választás előtti utolsó hónapokban dobra vert kormányzati ingatlanok között, ezért különösen érdekes lesz, hogy kinek sikerült megvennie. Szeptember végén még csak arról számolhattunk be: a három műemlék házból álló hatalmas tömb a szeptember 17-i árverésen körülbelül 50,8 milliárdért kelt el, és mindössze egy jelentkező volt, aki már korábban letette a 12,7 milliárd forintos biztosítékot. Így természetesen árverseny sem volt. A vevő nevét azonban nem tudhattuk - eddig.A most közzétett szerződésből kiderül, hogy a Belügyminisztérium épületét az Eagle Hills Hungary Zrt. vette meg. A szerződést letölthető formában közzétesszük:A vevő neve ismerősen csenghet: az Eagle Hills Hungary Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő vállalkozása, amit a főváros ellenállása miatt kudarcba fúlt Rákos-Dubaj projektre alapított. Alabbar tehát nem távozik Budapestről, csak Rákosrendező helyett a belvárosban folytatja:minden bizonnyal luxusszállodává alakítja a Gresham-palota melletti minisztériumi ingatlant.A szerződés további érdekessége, hogy az iratot a Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda készítette. Ezt is ismerhetik lapunk olvasói: a Nagy Márton körének gazdagodásáról szóló cikkben azonosítottuk mint a nemzetgazdasági miniszter bátyja, Nagy Szilárd korábbi ügyvédi irodáját, amely mostanában sorra nyeri el az ügyvédi, tanácsadói megbízásokat az állami szervektől.A Belügyminisztérium épületéről szóló szerződés rögzíti, hogy a tömb mindhárom eladott épülete kiemelten védett műemlék, ezért értékeiket az átalakítás során meg kell őrizni, és tartalmazza az irat azt is, hogy nincs ezúttal nincs elővásárlási joga a fővárosnak, így ez az ügylet nem csúszhat el egy banánhéjon. A szerződést október 20-án írták alá, a vételárat 30 napon belül kellett Alabbaréknak átutalni, így minden bizonnyal már meg is történt az adásvétel.A magyar állam gyorsan távozik: legkésőbb 2026. január 15-én megtörténik a birtokátruhazás, kivéve egy kisebb ingatlanrészt, amiben a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat aggregációs pontja működik, ezt legkésőbb jövő év július 15-ig számolják fel.Az ügylet a vevő számára igazán nem kedvezőtlen: a mellékelt pályázati leírás szerint a hatalmas épülettömb teljes beépített alapterülete 41000 négyzetméter, tehátkörülbelül 1,2 milliós négyzetméteráron adták a magyar állam egyik jelképét, a főváros kiemelten műemlék épületét.Az ingatlan állapotát ugyanebben a dokumentumban jónak, stabilnak, karbantartottnak és korszerűsítettnek nevezik, bár ahhoz hogy szállodává alakítsa, az Eagle Hills nyilván sokmilliárdos költségen kénytelen lesz kibelezni.Július 18-án a 444 számolt be egy olvasói fotó alapján arról, hogy Mohamed Alabbar Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren. Alabbar akkor egy emirátusi üzletemberekből álló delegációval érkezett Budapestre, de már Rákos-Dubaj meghiúsulása után. Talán nem tévedünk, ha azt gondoljuk: a nem hivatalos találkozók, baráti városnézések során tudtak neki olyan befektetési lehetőséget mutatni, ami megfelelő fájdalomdíjként szolgált. Úgy látszik, hogy a magyar állam Belügyminisztériumát.Nyitókép: részlet a volt Belügyminisztérium homlokzatáról (forrás: Wikimedia Commons / Godot13)
|
Rákos-Dubaj korábbi arab befektetője vitte el a Belügyminisztériumot - Válasz Online
|
Júliusban Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren a meghiúsult Rákos-Dubaj arab befektetője, Mohamed Alabbar. Hogy miről beszélgettek városnézés közben, nem tudhatjuk, de azt már igen, hogy Alabbar magyarországi cége, az Eagle Hills Hungary Zrt. lett a Belügyminisztérium Széchenyi téri palotájának új tulajdonosa. Felkerült az MNV Zrt. szerződései közé a Belügyminisztérium palotájának adásvételi szerződése, vette észre a Válasz Online.
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/10/25/rakos-dubaj-mohamed-alabbar-belugyminiszterium-arab-befekteto-tiborcz-nagy-marton-ugyvedi-iroda/
|
2025-10-25 11:31:43
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
Hatvanpuszta műemléki védettségének eltörlését kezdeményezte Hadházy ÁkosKezdeményezte a hatvanpusztai uradalom két lebontott juhhodály (istálló) épülete esetében a műemléki védelem megszüntetését Hadházy Ákos, tájékoztatta a Válasz Online-t az Orbán-uradalom ügyével rendszeresen foglalkozó képviselő.Korábban lapunkban háromrészes cikksorozatban mutattuk be a hatvanpusztai építkezés ügyét (ezek az írások itt, itt és itt olvashatók). Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, műemléki szakértő cikkében részletesen bemutatta, hogy a kormánysajtó és a témában megszólaló miniszterek állításaival szemben a miniszterelnök apja, Orbán Győző nem műemléki felújítást végzett József nádor egykori majorságán, hanem a három védett épület közül kettőt teljesen lebontott.Megállapításai szerint:Az uradalom három nevesítetten védett épülete közül az egyikbe állítólag villám csapott, s annak a tetőszerkezete leégett, de a falai állva maradtak. A másik, előbbivel nagyjából azonos megjelenésű, L-alakú juhakol (később uradalmi istálló) viszont tetővel együtt épen állt az építkezés kezdetén is légifotók tanúsága szerint. Mégis mindkettőt lebontották, maradék nélkül, sőt, az új alápincézés érdekében még az alapjaikat is kitermelték, majd a helyükön teljesen új épületeket emeltek, megközelítőleg azonos alaprajzon.Az új épületek közül az egyik a rendezvényház és szállás, a másik a műhely funkciót kapta. Az eredeti klasszicista juhaklok nemcsak anyagukban pusztultak el teljes mértékben, hanem a helyükön emelt új épületek más tekintetben sem tekinthetők azok másolatainak. Egyedül az egykori telepítést, a majorság alaprajzi elrendezését őrizték meg, de homlokzatképzésük, tetőformájuk és belső beosztásuk is teljesen más, mint az eredeti épületeké volt. A beadványban szerepelnek azok a dokumentumértékű légi felvételek, amelyek a bontást igazolják, és amelyek korábban lapunkban is megjelentek.Így semmisültek meg lépésről lépésre a védett épületek:Hadházy Ákos szeptember elején már feljelentést tett a rendőrségen műemlékrombolás miatt, de a bicskei rendőrkapitányság ezt három napon belül elutasította arra hivatkozva, hogy Orbán Győző minden engedéllyel rendelkezett az építkezéshez. A bicskei ügyészség ugyanígy döntött, a műemléki hatóság által kiadott szakhatósági engedélyek megalapozottságát azonban egyik esetben sem vizsgálták.De miért lenne műemlék egy 2025-ben befejezett, téglaköpenyezéssel ellátott betonszerkezetű, kétszintes, liftes építmény, alatta mélygarázzsal?A műemléki védelmet annak idején a József nádor által 1827-ben alapított majorság legértékesebb elemei, a két L-alakú juhakol, valamint a magtár kapták meg. A hatvanpusztai műemlékegyüttes eszmei értékét - mint Hadházy mostani beadványa rögzíti - az jelentette, hogy a majorság a magyar mezőgazdaság reformkori megújulásának kivételes példája, a terméketlen pusztát mintagazdasággá változtatni képes nádori erőfeszítések pótolhatatlan emléke volt.A mostani épületegyüttesből ezt az eszmei értéket már kizárólag a magtár képviseli, amihez egyelőre nem nyúltak, ezért a képviselő beadványa ennek műemléki védettségét fenntartaná.A műemlékek jogi védelmével az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért és Kulturális Örökség Védelméért Felelős Helyettes Államtitkársága foglalkozik. A teljes mértékben elpusztult műemlékek védettségének törlése egyébként bevett gyakorlat, rendszeresen megjelennek erről szóló jogszabályok a Magyar Közlönyben.A Lázár János tárcájánál dolgozó megmaradt szakemberek nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen szakmai szempontból nyilvánvaló, hogy a két elpusztult épület műemléki védettségét törölni kellene. Politikai okokból azonban ezt nyilván nem tehetik meg, hiszen azzal beismernék: hamis az a narratíva, amelyet az Orbán család és a kormány tagjai képviselnek, Hatvanpusztán nem felújítás történt, hanem a joggal való visszaélés, amiben az építkezést engedélyező hatóságok mindvégig segédkeztek.Nyitókép: az egyik juhakol helyén épült modern műhelyépület (fotó: Hadházy Ákos)
|
Hatvanpuszta műemléki védettségének eltörlését kezdeményezte Hadházy Ákos - Válasz Online
|
Hatvanpuszta műemléki védettségének eltörlését kezdeményezte Hadházy Ákos
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/10/30/hatvanpuszta-muemleki-vedettseg-eltorlese-hadhazy-akos-orban-gyozo-muemlekrombolas/
|
2025-10-30 08:00:20
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
A Zalaegerszeg és Zalaszentiván közötti körforgalom olyan, mintha valaki véletlenül elejtette volna, hiszen nem köt össze semmit semmivel, csak áll a mező közepén magányosan. Mellette pedig ott a szép nagy projekttábla, hogy bő 500 millió forint európai uniós támogatást költött rá a zalaegerszegi önkormányzat. Utánajártunk az abszurd látványt nyújtó beruházás történetének, ami bő 4 évvel ezelőtt kezdődött.Elvileg egy magáncég, a Metrans logisztikai központja és konténerterminálja lesz majd a helyszínen, ahhoz épült a körforgalom. A Metrans 2021-ben bejelentett projektje viszont még el sem kezdődött, mert kell hozzá egy vasútfejlesztés, amit a kormány 4 éve megígért, de azóta sem kezdett el.Konténerterminált ígértek 4 éveSzijjártó Péter külügyminiszter 2021 februárjában jelentette be, hogy a szállítmányozással foglalkozó Metrans vállalat konténerterminált és logisztikai központot épít Zalaegerszegen 15,7 milliárd forintból. A német tulajdonú cég célja a beruházással az (volt), hogy az adriai-tengeri kikötők (Trieszt, Koper, Fiume) felől vasúton érkező áruk innen mehessenek tovább Szlovákia, Csehország és Lengyelország irányába, ne kelljen Budapesten át kerülniük.A zalaegerszegi önkormányzat a beruházás segítése érdekében azt vállalta, hogy a leendő konténerterminálhoz vezető feltáró utat és körforgalmat épít, illetve közművesíti a cég által megvásárolt területet. Az önkormányzat már meg is valósította a vállalásait 2023 végére, ezek láthatók jelenleg is a helyszínen. Ahogy az a magányos körforgalom melletti projekttáblán szerepel, a munkálatokat bő 500 millió forintnyi európai uniós támogatásból végezte el Zalaegerszeg.El se kezdték még a vasútfejlesztéstKonténerterminál viszont még sehol nincs, pedig 2021 szeptemberében a Metrans képviselői Szijjártóval közösen letették a beruházás alapkövét. A cég azonban nem kezdte el az építkezést, mert a logisztikai központ működéséhez vasútfejlesztésre is szükség van. Jelenleg ugyanis a Szombathely és Zalaegerszeg között közlekedő személyvonatok, valamint a Szlovénia és Horvátország irányába menő és onnan jövő tehervonatok csak menetirányváltással tudnak áthaladni Zalaszentiván állomáson - ami nem túl praktikus, mert növeli a menetidőt, és külön tolató személyzetet igényel.A magyar kormány ezért 2021-ben megígérte, hogy - amellett, hogy a Metrans beruházásához 3,9 milliárd forint támogatást nyújt - Zalaszentivántól nyugatra épít egy új összekötő, úgynevezett deltavágányt, hogy a cég tehervonatai könnyedén, menetirányváltás nélkül tudjanak észak-déli irányba közlekedni. A vasútfejlesztés azonban még el sem kezdődött.A deltavágányos projektet finoman szólva sem kapkodta el a kormány: csak a konténerterminál alapkőletétele után 1 évvel, 2022 őszén kért rá támogatást az EU-tól az Építési és Közlekedési Minisztérium az érintett vasúttársasággal, a GYSEV-vel közösen. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy ad pénzt a zalaszentiváni deltavágányra, 2023 júniusában alá is írták az erről szóló megállapodást, de aztán újabb 1 év telt várakozással.A GYSEV ugyanis csak 2024 őszén írta ki a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést, eredményt viszont még nem hirdettek rajta - holott 2025 márciusában lejárt a jelentkezési határidő. Az előzetes tájékoztatás szerinta deltavágány kivitelezésének költsége várhatóan 12 milliárd forint lesz,amelyet nagyjából fele-fele arányban fizet az EU és a magyar állam.Megkérdeztük Lázár János minisztériumától és a GYSEV-től is, hogy mely cégek és mekkora összegű ajánlattal pályáztak a munkára, lezárult-e már az ajánlatok értékelése, kit választottak nyertesnek, mennyibe fog kerülni a beruházás és mikor kezdődik el - de hiába. Az ÉKM azt válaszolta az érdeklődésünkre, hogy a GYSEV az illetékes, a vasúttársaság pedig közölte, hogy még folyamatban van a közbeszerzési eljárás, ezért nem mondhatnak semmit.A cég és a polgármester is a kormányra mutogatA Zalaegerszeget 2014 óta vezető fideszes polgármestertől, Balaicz Zoltántól azonban részletes tájékoztatást kaptunk. A polgármester kihangsúlyozta, hogy az önkormányzat elvégezte az általa vállalt feladatokat, a deltavágány kivitelezésére nincs ráhatása, de ha az elkezdődik, akkor a Metrans is el tudja kezdeni a konténerterminált, ami "nem csak Zalaegerszeg, hanem Magyarország európai logisztikai pozíciója szempontjából is fontos projekt."Balaicz azt is közölte, hogy fognak/terveznek még építeni egy másik körforgalmat és egy csapadékvíz-elvezető rendszert, továbbá szeretnék kiváltani az elektromos légvezetéket is - erre a második körös fejlesztésre pedig 954 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésükre, szintén EU-s forrásból.A Metranstól is részletes választ kaptunk: a vállalat képviselője érdeklődésünkre közölte, hogy mindeddig azért nem tudták elkezdeni a beruházást, mert "annak alapfeltétele, hogy megépüljön az állami fejlesztés keretében tervezett zalaszentiváni deltavágány.A vasúti kiszolgálás hiányában a terminál működése nem lehetséges."Zahalka Attila, a cég kereskedelmi igazgatója azt írta, hogy számukra a zalaegerszegi beruházás továbbra is kiemelt jelentőséggel bír, ugyanakkor sajnálattal jegyezte meg, hogy az előkészítési folyamat ilyen hosszú ideje húzódik, és mindeddig nem történt érdemi előrelépés az állami vasúti fejlesztés megvalósítása terén. Kiemelte, hogy a Metrans minden szükséges előkészületet megtett, és "a beruházás tényleges elindítása kizárólag az állami deltavágány megépülésétől függ."A zalaszentiváni deltavágány viszont nem fog hipp-hopp elkészülni: a közbeszerzési kiírás szerint a tender egyelőre ismeretlen nyertesének 840 nap, vagyis több mint 2 év alatt kell megépítenie. Ha tehát esetleg még idén neki is állnak, leghamarabb akkor is csak 2027 végére épülhet meg - holott Szijjártó Péter a 2021-es alapkőletételen arról beszélt, hogy már 2023-tól megkezdi majd a működést a konténerterminál. Ehelyett csak a mező közepén magányosan álló körforgalom készült el abban az évben.Szöveg: Erdélyi Katalin - Fotók és videó: Pápai GergelyCímlapkép: A magányos zalaegerszegi körforgalom a mezőn (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)
|
Sehonnan sehová vezető körforgalom a mezőn 500 millió forintnyi EU-s pénzből
|
A kormány 4 éve ígért egy vasútfejlesztést a Metrans leendő logisztikai központjához, de azóta sem kezdték el egyiket sem. Csak egy körforgalom épült a mezőn.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/18/sehonnan-sehova-vezeto-korforgalom-a-mezon-500-millio-forintnyi-eu-s-penzbol
|
2025-10-18 17:53:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
"Jövő februárig sor kerül az első beton öntésére a paksi bővítés keretében" - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt szerdán Moszkvában. Az építkezés megkezdését jelölő "első betonöntés" időpontját először 2019-re jósolták, és azóta újabb és újabb dátumokat jelentenek be.A Paks II atomerőmű építéséről szóló orosz-magyar megállapodás 2014-ben született. A kezdetekben Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős akkori államtitkár úgy kalkulált, hogy 2018-ban elindulhat az építkezés, és 2025-2026-ban üzembe is helyezik az atomerőművet. Optimista volt. Az építkezés nem indult el 2018-ban, sőt, 2025-ben sem fog, Aszódi Attilát pedig 2019-ben felmentették pozíciójából.Süli János tárca nélküli miniszter 2017. októberében számolt be a projekt állásáról az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtt, ahol azt mondta, hogy 2020-ban várható az a dátum, "amikor az első betont a munkagödörbe be tudjuk önteni".Hasonlóan vélekedett Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója is: ő 2018. decemberében az orosz TASZSZ hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az első betonöntés 2019-ben vagy 2020-ban történik majd meg.A következő években megritkultak a bejelentések, mert évekig nem sikerült megszerezni az építkezés megkezdéséhez elengedhetetlen létesítési engedélyt.A létesítési engedély iránti kérelmet az eredeti tervekhez képest 2 év csúszással, 2019-ben adta be a Paks II Zrt. Az Országos Atomenergia Hivatal pedig az eredetileg 1 évesre tervezett határidőhöz képest jóval később, 2022-ben adta ki az engedélyt, akkor is csak feltételesen. Az engedély 2024 végén vált véglegessé.Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2022. májusi ülésén azt mondta, hogy "az első beton öntése a jövő esztendőben, tehát 2023-ban, annak valószínűleg inkább a második felében reális". Időközben Süli János is elesett: a tárca nélküli miniszter 2022-ben lemondott hivatalából.Amikor 2023. júliusában Gulyás Gergelyt az egyik kormányinfón arról kérdezték, hogy mikor lesz az első beton kiöntése Pakson, a miniszter úgy válaszolt, hogy 2024 tavaszán vagy nyarán. "Ez a realitás" - mondta.Eljött 2024 tavasza, amikor Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatót tartott Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával Budapesten. Az eseményen arról tájékoztattak, hogy majd 2024 végére jutnak el az első betonöntésig.Amikor 2024 vége is elérkezett, Szijjártó az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának novemberi ülésén azt közölte , hogy 2025. január-februárban történhet meg az első betonöntés a tervezett ötös blokk helyszínén. Néhány nap múlva hasonlóan nyilatkozott Lihacsov is.2025 januárjában kiderült, hogy a talajelőkészítési munkák során elmozdult az egyik munkagödör fala. Az Átlátszó által kikért jegyzőkönyvek szerint a másik munkagödörben is kivitelezési hiba történt. Az OAH elrendelte a munkavégzés leállítását az érintett munkaterületeken.2025 augusztusában Alekszej Lihacsov az orosz Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy a tervek szerint 2025 novemberében kerül sor az első betonöntésre Pakson. Szijjártó október 15-ei moszkvai bejelentése szerint ez az időpont még tovább, 2026 februárig csúszott.Mivel az előírt öt éven belül nem kezdték meg az építési tevékenységet illetve az ahhoz szükséges előkészítési munkákat, jogászok és civil szervezetek szerint már nem is érvényes Paks II környezetvédelmi engedélye. A hatóságnak elvileg vissza kellett volna vonnia a környezetvédelmi engedélyt, ezt egy osztrák szervezet idén februárban kérelmezte is az illetékes Baranya Megyei Kormányhivatalnál.Fülöp OrsolyaCímlapkép: Szijjártó Péter a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Bizottság ülésén 2024. szeptember 20-án, Budapesten (forrás: Szijjártó/Facebook).
|
Sokadszorra jelentik be, hogy mindjárt öntik az első betont Pakson
|
Az építkezés megkezdését jelölő „első betonöntés” időpontját először 2019-re jósolták, azóta újabb és újabb dátumokat jelentenek be.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/20/sokadszorra-jelentik-be-hogy-mindjart-ontik-az-elso-betont-pakson
|
2025-10-20 13:37:04
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Csigalassúsággal halad Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő ellen a termelési és értékesítési szövetkezeteknél (TÉSZ) különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények pere. Az előkészítő ülést öt éve és tíz hónapja tartották meg, az elsőfokú tárgyalássorozat azóta is tart, és nem látni a végét. Egy másik ügyben, az európai uniós forrásokkal összefüggő több milliárdos bűncselekmények ügyében pedig az idevágó jogszabályok ellenére végtelennek tűnik a nyomozás, miközben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) leginkább hárít.Többször beszámoltunk arról, hogy a Simonka nevével fémjelezhető, a termelési és értékesítési szövetkezeteket érintő, 1,4 milliárd forintos kárértékű bűncselekmény-sorozat még a Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra kerülése előtti időszakra nyúlik vissza, s nagyjából 2013-2014-ig tartott. Az elhúzódó nyomozás után a KNYF 2019 augusztusában nyújtotta be a vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Ennek lényege, hogy Simonka György és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult, a nyomozás megállapításai szerint meglehetős sikerrel.A 2020 januárjában elkezdődött büntetőper elhúzódásában szerepet játszott, hogy kényszerűen több bírócserére került sor, amely mindannyiszor azt jelentette, hogy elölről kellett kezdeni a tárgyalást. Mint arról legutóbb beszámoltunk, az ügy koronatanúja, Kovács Zoltán tett - Simonkára nézve korántsem kedvező - vallomást a Fővárosi Törvényszék előtt.A termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett költségvetési csalásokat összegző és a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott vádirat utolsó oldalain a vádhatóság ezt közölte: a "Központi Nyomozó Főügyészség az 1. Nyom. 86/2016/680. számú 2019. augusztus 14-én kelt határozatával a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás mint pályázó vagy főpályázó, és más cégek részvételével lebonyolított egyes projektek kapcsán felmerült bűncselekmények tekintetében folytatott nyomozást az alapügytől 1. Nyom. 1201/2019. számra elkülönítette."Az ügyre rálátó jogászok szerint ez utóbbi, a főügytől különválasztott bűncselekmény-sorozat kárértéke messze meghaladja a TÉSZ-ek esetében jelzett 1,4 milliárd forintot, annak többszöröse, akár 6-8 milliárd forint is lehet.
|
Több mint hat éve tart a nyomozás a Simonka elleni nagyobb értékű bűncselekmény ügyében
|
A Simonka György elleni büntetőügyben hat éve különválasztották az uniós forrásokat érintő nyomozást, a Központi Nyomozó Főügyészség azonban ezt azóta sem zárta le. Próbáltuk megtudni, hogy áll a nyomozás, de hiába.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tobb-mint-hat-eve-tart-a-nyomozas-a-simonka-elleni-nagyobb-erteku-buncselekmeny-ugyeben-277735
|
2025-10-29 13:59:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Ahogy nemrégiben beszámoltunk róla, a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) hatályon kívül helyezte a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak azt a korábbi eljárást megszüntető határozatát, miszerint nem bűncselekmény az, hogy Gyula kormánypárti polgármestere, Görgényi Ernő egy telefonbeszélgetésben megfenyegette frakciótársát, Torma Bélát a helyi posta egyik vezetőjét. Márpedig a bíróság szerint ez hivatali visszaélés gyanújának számíthat. Így az ügyben folytatódik a nyomozás.Még 2019 szeptemberében, közvetlenül az akkor esedékes önkormányzati választás előtt Görgényi Ernő a munkahelyi szabályok megszegésére ösztökélte Torma Béla fideszes helyi képviselőt, a városi posta helyettes vezetőjét, hogy megtudjon tőle egy politikailag fontos információt. Majd megfenyegette, egyebek között azzal, hogy akkor és azzal veszélyezteti a munkahelyét, ha elárulja a Fideszt. Ezt az alig több mint háromperces hangfelvétel tavaly áprilisban a Narancs.hu hozta nyilvánosságra.Ezt követően Galbács Mihály volt gyulai fideszes politikus hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést az ügyben Polt Péter legfőbb ügyésznél, aki a területileg illetékes Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságra továbbította az ügyet. Itt azonban elfogultságot jelentettek be, így a történteket a szegedi rendőrök kezdték vizsgálni. Nekik majdnem egy év kellett, hogy a néhány perces beszélgetés, amelynek leirata is csak másfél oldal, hogy döntsenek az ügyben. A Csongrád-Csanád megyei rendőrség nyomozói a történteket részletesen és precízen feltárták, ám végül, egyetértésben az ügyészséggel, bűncselekmény hiányában nyomozást megszüntető határozatot hoztak. Ezt Galbács megpanaszolta, amelynek helyt adott a BKKB, megállapítva, hogy a hivatali visszaélés bűncselekményi alakzata nagy valószínűséggel tetten érthető a történtek megítélésekor, ezért hatályon kívül helyezte a nyomozást megszüntető határozatot és a nyomozás folytatásra utasította a rendőröket.Az új fejlemény az ügyben, hogy kényszerítés bűntett alapos gyanúja miatt a felvételt rögzítő Torma Béla magánvádas eljárást indított. A területileg illetékes gyulai bíróságok büntetőügyszakos bíróinak kizárását kezdeményezte a Gyulai Törvényszék elnöke, ezért ennek elbírálását a Szegedi Ítélőtáblához továbbította. Ez a bírói fórum nemrégiben az ügyben született végzésében helyt adott a kizárásnak, egyben a Szolnoki Járásbíróságot jelölte ki az eljárás lefolytatására.
|
A hivatali visszaélés mellett a kényszerítés gyanúja is felmerül a gyulai fideszes polgármesterrel szemben
|
Gyűlnek a viharfelhők Görgényi Ernő feje felett. Eddig hivatali visszaélés gyanúja merült fel vele szemben, de immár a kényszerítés bűncselekményi tényállásának gyanúja is. A békési fürdőváros vezetője egy párttársát fenyegette meg, amelyről hangfelvétel készült.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-hivatali-visszaeles-mellett-a-kenyszerites-gyanuja-is-felmerul-a-gyulai-fideszes-polgarmesterrel-szemben-277672
|
2025-10-18 09:57:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Nem akármilyen előzmények után állt a bíróság elé a napokban Kónya István, aki a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választáson a Gyula központú és emellett húsz másik települést magában foglaló Békés megye 3. számú választókerületének fideszes jelöltje. Egyrészt mert a vádlott, Galbács Mihály korábban még fideszes alpolgármester, majd gazdasági tanácsnok és bizottsági elnök volt a gyulai testületben, azaz Kónya István párt- és harcostársa. Másrészt tény, hogy a Gyula Termál FC elnökeként több ügyben vitába keveredett a gyulai fideszes városvezetőkkel, így Kónya mellett Görgényi Ernő polgármesterrel, például tao-támogatások, illetve megvalósult, vagy részben megvalósult beruházások és tervezett fejlesztések miatt. Ez utóbbi közé tartozik egy 2017-es árakon számolt 300 milliós edzőcsarnok felépítése.Ezt nem támogatta a gyulai Fidesz-frakció és a kormánypárti városvezetés, de hogy ez, vagy az szolgált valójában a végleges szakítás okául, hogy a 2019-es önkormányzati választás előtt Galbács Mihály egy 23 oldalas összefoglaló anyagot állított össze a fideszes városvezetés állítólagos viselt dolgairól, máig nem kellően tisztázott. Galbács párttagsága azért szűnt meg, mert Fidesz-tagként a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben indult a hat évvel ezelőtti helyhatósági választáson. Utóbb Görgényi Ernő és Galbács Mihály rágalmazásért kölcsönösen feljelentették egymást, és a Békéscsabai Járásbíróság, ha enyhe büntetési tétel mellett is, de elmarasztalta mindkettőjüket.A fentiektől aligha teljesen függetlenül a Gyulai Termál FC Galbács Mihályt követő elnöke, Dobi Róbert az adóhatóságnál feljelentette elődjét. Utóbb pénzügyi visszaélések miatt emelt vádat az ügyészség a volt klubelnök ellen. A pert elfogultság miatt nem Békés megyei bíróság tárgyalja, így került az ügy a Szolnoki Járásbíróságra, ahol az előző, májusi tárgyalási napon majd’ három órán keresztül hallgatta meg a bíróság Dobit. Tanúvallomásában akkor azt mondta, elnökként nem, vagy alig tudott futballszakmai dolgokkal foglalkozni, a pénzügyekhez és a tao-finanszírozáshoz pedig kevéssé értett. Látta a gondokat és a problémákat, a megoldást azonban kevésbé.Egy kérdésre válaszolva azt mondta, Kónya István javasolta neki, hogy tegyen feljelentést az ügyben, s azt is, hogy jogi képviselőnek keresse meg aVarga István ügyvédet.(Varga volt MDF-es és fideszes országgyűlési képviselő, akinek egy jókora elszólása miatt le kellett mondani a KESMA vezérigazgatói posztjáról, azóta pedig rengeteg fideszes önkormányzat, valamint minisztérium és állami szerv jogi ügyeit intézi busás javadalmazás mellett.)Ilyen előzmények után érdekesnek ígérkezett Kónya István tanúkénti meghallgatása. A tárgyalásra érezhetően részben jól, de megúszós technikával készült fel Kónya – politikai jövőjére is figyelemmel –, nem élezte a helyzetet. Egykori „jó barátjának” nevezte Galbácsot, aki „kivételesen jól értett a tao-beruházások lebonyolításhoz”. Elmondta, hogy a Gyula Termál FC elnöksége valójában egy baráti kör volt, ahol bíztak egymásban az emberek. Majd mentegetőzött, hogy ő nem pénzügyi szakember, ezért nem is ért a pénzügyekhez.Aztán arról volt szó, hogy a gyulai részről Galbács Mihály vezetésével véghez vitt és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) forrásaiból finanszírozott tao-pályázatok miképpen valósultak meg. Ezekről tudni kell, hogy szinte minden esetben utófinanszírozásúak, azaz helyi forrásokból kellett megvalósítani, amit a projekt végén az MLSZ kifizetett. „Miből tudta a futballklub az ilyen beruházásokat előre finanszírozni?” – kérdezte Kónyától a tárgyalást vezető bíró, Bedő Péter. „Erre nem tudom a választ” – hangzott el Kónya részéről. Holott az ügynek ez a lényege. Arról nem beszélve, hogy a klubnak megszavazott önkormányzati támogatás nem, vagy kisebb összegben érkezett azok után, hogy vita támadt Galbács és a fideszes gyulai városvezetők között. Emellett három nagy helyi önkormányzati cég – a Gyulahús Kft., a Közüzemi Kft. és a Gyulai Várfürdő Kft. – állítólag Kónya közbenjárására, nem, vagy alig adott támogatást a fociklubnak. Tanúvallomása szerint erre nem emlékezett Kónya. Majd arról beszélt, hogy egy idő után lemondott az elnökségi tagságáról, mert úgy érezte, „ütközőzónába került, s ez zavarta a komfortérzetét”. Galbács védőjének, Bárándy Gergelynek a kérdésére, miszerint ebben a történetben három momentum nagyon egybevágni látszik: ez pedig Kónya lemondása a klub elnökségi tagságáról, az újabb tao-pályázat (edzőcsarnok) támogatásának a hiánya és a gyulai önkormányzati cégek pénzeinek elakadása, azt felelte, ezek között semmilyen összefüggést nem lát.A tárgyaláson kiderült, hogy a gyulai fociklub, hasonlóan más honi egyesületekhez, folyamatos forráshiánnyal küzdött, s erejéből leginkább arra futotta, hogy az azokat a lyukakat tömje be, amelyek a legsürgetőbbek. A finanszírozási nehézségek hátterében az áll, hogy a magyar klubok döntő többségének nincs semmilyen pénzügyi tartaléka vagy forgótőkéje, így pengeélen táncolva próbálják túléni az éppen aktuális nehézségeket vagy kihívásokat. Ezt bizonyítja az is, hogy egy alkalommal klubelnökként Galbács előfinanszírozási jelleggel saját pénzét tette be egy projekt megvalósulásába. A teljes képhez tartozik, hogy elnöki mandátuma után Galbács aláírt egy szerződést, noha ez vezetői hatáskör volt. Észrevételében Galbács jelezte, az aláírás mellett szerepeltette, hogy ezt tao-projektkoordinátori feladatkörében tette. Ezt akkor senki nem kifogásolta. A tárgyaláson arról is beszélt Kónya, hogy Galbács a klub élén szabad kezet kapott a tao-ügyekben, amihez helyben csak ő értett. Ezért azt kérdezte Bárándy Kónyától: hol voltak ennek a határai, s mindezt írásba foglalták-e. Kiderült, erről írásos dokumentum nem született, ahogy a határok kijelölésében sem tudott érdemit mondani a fideszes politikus. Vallomása konfrontációtól mentes, így az előzetesen vártnál kevésbé izgalmas volt. De ez egyszersmind azt is jelentheti, hogy a vádiratban szereplő állításokat kevéssé támasztotta alá.Folytatás 2026 januárjában, ítélethirdetés pedig aligha várható a tavaszi parlamenti választás előtt.
|
"Erre nem tudom a választ" - mondta tanúként a bíróság előtt a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje
|
Elkövetett bűncselekményt a Gyula Termál FC elnöke, Galbács Mihály, a Fideszből kizárt egykori alpolgármester, vagy nem? Netán politikai bosszúról van szó? Ezt próbálja meg kibogozni a Szolnoki Járásbíróság előtt folyó büntetőper. A legutóbbi tárgyaláson tanúként a békési fürdőváros alpolgármesterét, Kónya Istvánt (Fidesz) hallgatták meg, aki immár a kormánypárt országgyűlési képviselőjelöltje is. Egy korábbi vallomás szerint szorgalmazója és talán értelmi szerzője is volt az egykori párttársa elleni feljelentésnek.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/erre-nem-tudom-a-valaszt-mondta-tanukent-a-birosag-elott-a-fidesz-orszaggyulesi-kepviselojeloltje-277614
|
2025-10-13 11:53:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Mészáros Lőrinc exvejének, Homlok Zsoltnak a testvére, Homlok Tibor lett nemrég az ügyvezetője annak a cégnek, amely elnyerte a MÁV nettó 1,99 milliárdos megbízását. A Vasútvillamosító Kft. feladata lesz 11 vasúti állomás átalakításának megtervezése. A céget tulajdonló cseh Rafinanz Promotion CZ s.r.o.-ban korábban Orbán Viktor miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc is felbukkant, de neki ma már látszólag nincs köze a társasághoz. Homlok Zsoltnak viszont még van.Nyugat-magyarországi vasúti rakodók kiépítésének tervezésére írt ki közbeszerzési eljárást a MÁV tavaly novemberben. A cél az volt, hogy a Nyugat-magyarországi, úgynevezett TEN-T (a transzeurópai közlekedési hálózatba tartozó) vasútállomások polgári és katonai kettős felhasználásának előkészítő munkáihoz találjanak hozzáértő céget. A tender eredményes lett, a megbízást a Vasútvillamosító Kft. nyerte összesen nettó 1 998 407 091 forint értékben. Az erről szóló hirdetmény a napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.A MÁV Zrt. 2022 elején az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen nyújtott be pályázatot az Európai Unió felé a CEF-T-2021-MILMOB-STUDIES pályázati felhívásra. A pályázatot pozitívan bírálták el, a támogatási megállapodást még abban az évben alá is írták. A projekt keretében a MÁV Zrt.-nek lehetősége nyílik a vasúti infrastruktúra kiválasztott elemeinek polgári-katonai kettős felhasználásra való alkalmassá tételére az országos vasúthálózat 11 dunántúli vasútállomásán. Ezek a következők:Almásfüzitő, Komárom, Nagyszentjános, Hegyeshalom, Várpalota, Hajmáskér, Boba, Murakeresztúr, Sárbogárd, Dombóvár és Kiskorpád.Ehhez először a megvalósíthatósági tanulmányt, a költség-haszon elemzést, a környezeti hatástanulmányt, továbbá az építési engedélyezési terveket kell elkészíteni, valamint be kell szerezni a szükséges engedélyeket is - ezekről szól a most zárult tender. Emellett a MÁV opciós tételként a kiviteli tervek elkészítése és a kivitelezés tárgyában indítandó közbeszerzési eljárás tenderdokumentációjának összeállítását is megjelölte.A közbeszerzési eljárást 3 részre bontották:rész: 1-es vonal. Érintett helyszínek: Hegyeshalom, Nagyszentjános, Komárom, Almásfüzitő.rész: 20-as vonal. Érintett helyszínek: Boba, Hajmáskér, Várpalota.rész: dél-dunántúli vonalak (30-as, 40-es és 41-es vasútvonal). Érintett helyszínek: Murakeresztúr, Dombóvár, Sárbogárd, Kiskorpád.Mindhárom részt a Vasútvillamosító Kft. nyerte el, összesen nettó 1 998 407 091 forint értékben. Rajtuk kívül jelentkezett még a Kontúr Csoport Tervező, Építtető, Kivitelező Kereskedelmi Kft., a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft., a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. és a Ring Mérnöki Iroda Kft. közösen, továbbá az UTIBER Közúti Beruházó Kft., az Infraplan Vasút- és Úttervező Zrt. és az UNITEF’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. közösen, de mindhárom részben a Vasútvillamosító Kft. adta a legkedvezőbb ajánlatot.Egy cég ugyan előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az eljárás során, de ezt a MÁV elutasította.A Vasútvillamosító Kft. alvállalkozói a Rail Safe Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a TÁVTÉK Távközléstechnikai tervező-, építő-, és kereskedelmi Kft. valamint a HYDRO-ÉP Közmű Tervező,- Szervező és Kivitelező Kft. lesznek.Mi a gond jelenleg az állomásokkal? A MÁV leírása szerint a vágányokon a megengedett tengelyterhelés kisebb, mint az elvárt 22,5 t; az állomások nem alkalmasak 740 m hosszú vonat fogadására; a katonai előírások szerinti szintidőn belül a ki- és berakodás a megfelelő hosszúságú vágányok vagy a szükséges vágánykapcsolatok hiánya miatt nem teljesíthető; a biztosítóberendezés elavult, a megfelelő biztonsági szintet nem biztosítja, időigényes a kezelése, amely miatt az állomások az adott vasútvonalon szűk keresztmetszetet képeznek; nem állnak rendelkezésre megfelelő méretű homlok- és oldalrakodók.Homlok-testvérek a cégbenA tendernyertes Vasútvillamosító Kft. tulajdonosa a cseh Rafinanz Promotion CZ s.r.o., az ügyvezetője pedig szeptember 10-e óta Homlok Tibor, Mészáros Lőrinc exvejének, Homlok Zsoltnak a testvére.A Rafinanz Promotion CZ s.r.o. tulajdonosa az Osaühing Colaire Consulting és a RAFINANZ PROMOTION AG (ennek székhelye egy svájci adóparadicsomban, Zugban van, az igazgatóság tagja Csík Bálint), ügyvezetője pedig Homlok Zsolt és Homlok Tibor. Korábban Mészáros Lőrinc neve is szerepelt a céghálóban, de a felcsúti milliárdosnak tavaly július óta látszólag nincs köze a cseh társasághoz. A finmag.cz szerint a végső tulajdonos Homlok Zsolt.A Vasútvillamosító Kft.-nek jól jött a milliárdos megbízás, az elmúlt négy év alatt ugyanis 14,2 milliárdról 2,9 milliárdra csökkent az éves forgalmuk, 2023-ban pedig mínuszban zártak.Érdekesség, hogy a cégben korábban felügyelőbizottsági tag volt Mészáros Lőrinc lánya is, ő azonban már 2023-ban távozott onnan. Ez vélhetően azzal függött össze, hogyMészáros Ágnes és Homlok Zsolt kapcsolata megromlott, majd a házasságukat is felbontották.Azóta egyébként egyre kevésbé megy jól a korábban kiemelkedően sikeres Homlok-cégeknek: állami megbízásokat nem kapnak, a Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt 1,2 milliárd forint büntetést szabott ki a Homlok Kft.-re és Homlok Zrt.-re, végül a két cég ellen csődeljárás indult.Katus Eszter
|
Katonai felhasználásra készítenek elő 11 magyar vasútállomást, 2 milliárdot költenek a tervezésre
|
A megbízást az a Vasútvillamosító Kft. nyerte, amelynek ügyvezetője szeptember óta Homlok Tibor, Mészáros Lőrinc exvejének, Homlok Zsoltnak a testvére.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/10/27/katonai-felhasznalasra-keszitenek-elo-11-magyar-vasutallomast-2-milliardot-koltenek-a-tervezesre
|
2025-10-27 07:11:31
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Másodfokon is megnyertük a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó HM EI Zrt.-vel szemben indított adatpert. Így az állami tulajdonú cégnek ki kell(ene) adnia, hogy a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz és a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor által használt szolgálati villákat kinek az utasítására, mennyiért vették meg és újították fel, illetve Benkő esetében mennyiért adták el.Ahogy arról júniusban beszámoltunk, lapunk első fokon pert nyert a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó HM EI Zrt.-vel szemben. A társaság azonban fellebbezést nyújtott be, szerintük ugyanis nem kötelezhetők az adatok kiadására. A HM EI Zrt. többek között arra hivatkozott - már a perfelvétel során is -, hogy az adatigénylésünk tárgyát illetően KEHI vizsgálat és büntetőeljárás is zajlik (az előbbi időközben már le is zárult), az adatok döntéselőkészítő adatok, az információk megismerése pedig veszélyeztetné a folyamatban lévő eljárások eredményességét.Emellett úgy vélték, hogy hatáskör hiányában a bíróság el sem járhatna az ügyben. A cég ezért az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, valamint a kereset teljes egészében történő elutasítását kérte. Lapunk jogásza fellebbezési ellenkérelmet nyújtott be, amelyben többek között hangsúlyozta, hogyaz Átlátszó által kért adatok az említett eljárásoktól függetlenül, azok megindulását megelőzően jöttek létre,és pusztán annak a ténye, hogy egy közérdekű adatot egy másik eljárásban használnak vagy használhatnak, nem lehet indoka a közérdekű adatok nyilvánosságtól való elzárásának.Ennek ellenkezőjét a HM EI Zrt. nem tudta bizonyítani az elsőfokú eljárás során. Mint ahogy azt sem tudta igazolni, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban hozandó döntés megalapozását szolgálják a kiadni kért közérdekű adatok, és azok kiadása mennyiben befolyásolná a szóban forgó döntés meghozatalát.Most kiderült, hogya Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét,és kötelezte a HM EI Zrt.-t, hogy küldje meg lapunknak az arra vonatkozó adatokat, hogy:a tulajdonukban álló Dunakeszi, Vereckei utca 4. sz. ingatlant kinek az utasítására,milyen összegért vásárolta meg 2022-ben; mennyit költöttek az építkezésre; mely cégeket bízták meg a kivitelezéssel; illetve milyen bérleti szerződés alapján lakott az épületben Ruszin-Szendi Romulusz;továbbá hogy a 2022-ig a tulajdonukban álló Budaörs, (...) alatti ingatlant kinek az utasítására; milyen összegért vette meg, újította fel és adta ki, és milyen összegért adta el.A Fővárosi Ítélőtábla indokolása szerint a HM EI Zrt. fellebbezése nem volt megalapozott, az adatok nem döntés-előkészítő adatok, és nincs olyan törvényi rendelkezés, amely "a jelen perbeli tényállás mellett az alperes számára lehetővé tenné a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok kiadásának megtagadását".ElőzményekAz Index.hu februárban írt arról, hogy a Tisza Párt szakértőjeként felbukkanó volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz közel 1 milliárd forintért "építtetett magának" egy szolgálati villát Dunakeszin. Akkor kiderítettük, hogy a ház soha nem volt Ruszin-Szendié, az ingatlan a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) tulajdonában van.Ezzel szemben a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor megvett egy budaörsi házat, amit korábban szolgálati lakásként használt. Ennek szintén a HM EI Zrt. volt a tulajdonosa.Mivel a cég állami tulajdonban van, és közpénzből (is) működik, közadatigénylés keretében kértük ki az ingatlanokkal kapcsolatos szerződéseket és az illetékesek neveit. A HM EI Zrt. azonban ennek nem tett eleget, ezért perre mentünk, amit most már jogerősen is megnyertünk.Amint megkapjuk az adatokat, azokat nyilvánosságra hozzuk.Katus Eszter
|
Jogerősen is pert nyertünk a honvédség cége ellen: ki kell adniuk a szolgálati villákra vonatkozó adatokat
|
A HM EI Zrt.-nek a volt vezérkari főnökök, Ruszin-Szendi Romulusz és Benkő Tibor által használt szolgálati lakásokkal kapcsolatban kell nyilatkoznia.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/10/27/jogerosen-is-pert-nyertunk-a-honvedseg-cege-ellen-ki-kell-adniuk-a-szolgalati-villakra-vonatkozo-adatokat
|
2025-10-27 12:31:12
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Az előző évekhez hasonlóan idén is júliusban tetőzött a szárazság hazánkban: a hosszú hetek óta tartó csapadékhiány a 30 fok fölötti hőségben vált igazán kritikussá. A kormány ezt az "aszályvédelmi akcióterv" segítségével próbálta meg kezelni, amire 4,7 milliárd forint közpénzt biztosított a vízügyi igazgatóságoknak. Ebből a pénzből a vízügyesek a legnagyobb melegben nekiestek a holtágaknak, csatornáknak, folyóknak és patakoknak: leghírhedtebb akciójuk a Zagyva partjának letarolása volt. Augusztus elején közadatigénylésben kértük ki az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól, hogy a 4,7 milliárd forintból hol és milyen beavatkozásokat végeztek el, és azok mennyibe kerültek egyenként, de közel 3 hónap alatt sem kaptunk rendes választ."Ez nem egy új probléma Magyarországon, hol az árvízzel, hol a belvízzel, hol az aszállyal kell megküzdenünk. Idén aszályos év lesz, ezzel kell hát megbirkóznunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök idén május elején, amikor bejelentette az Aszályvédelmi Operatív Törzs létrehozását. Május 28-án aztán a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely közölte a Kormányinfón, hogy a kormány aszályügyi veszélyhelyzetet hirdetett, és 4,7 milliárd forintot különített el az idén várható aszályhelyzet kapcsán a tározók és csatornák feltöltésére.Bő két hónappal később, július 4-én Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kijelentette: "mielőtt ítéletet mondunk a témáról, vagy tanácsot adunk másoknak, meg kell tanulnunk felelősen gazdálkodni saját vízkészleteinkkel". Hubai ezt Jászkisér közelében mondta, ahol Pócs János (Fidesz) országgyűlési képviselő társaságában megtekintette, ahogy a vízügyesek a Jászsági főcsatorna vizéből feltöltik a Hanyi-Tiszasűlyi árapasztó tározó építésekor visszamaradt anyagnyerő gödröket.Az államtitkár a kormány által aszály elleni védekezésre szánt 4,7 milliárd forintról szólva elmondta, hogy a pénzből a Vízügyi Igazgatóságok "260 beavatkozási ponton végeznek vízpótlást, illetve hajtanak végre vízmegtartó intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat". Néhány nappal később megtörtént az egyik ilyen "beavatkozás": a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság letarolta a Zagyva folyó partját Bátonyterenyénél "mederrendezés" és "fenntartási jellegű kotrás" címén, az aszályvédelmi akcióterv keretében.Hubai Imre nyilatkozata alapján augusztus elején közadatigénylésben kértük ki az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól (OVF) a Vizet a tájba! program részeként végzettbeavatkozások listáját a helyszínek és az adott helyszínen végzett/tervezett beavatkozások típusának, és azok költségének megjelölésével.Az OVF-től azonnal jött néhány automata válasz, hogy melyik munkatársuk van éppen szabadságon és meddig, aztán nem történt semmi. Egy hónap elteltével, szeptember elején küldtünk egy emlékeztető üzenetet, hogy bőven lejárt az Infotörvény szerint rendelkezésükre álló, 15 napos válaszadási határidő, szíveskedjenek elküldeni a kért adatokat.Erre két nappal később, szeptember 5-én írtak egy levelet, amiben azt kérték, pontosítsuk, hogy milyen adatokat is kérünk. Azonnal visszaírtuk, hogy "az aszály elleni küzdelem érdekében azonnal végrehajtandó vízvisszatartási intézkedésekkel kapcsolatos adatokat szíveskedjenek megküldeni", de hiába.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Megint napokig-hetekig nem történt semmi, ezért szeptember 26-án, az eredeti adatigénylésünk benyújtása után közel két hónappal írtunk egy újabb emlékeztetőt az OVF-nek, hogy már a pontosítás miatt meghosszabbodott határidő is bőven letelt, szíveskedjenek kiadni a kért adatokat. Erre ismét jött egy automata üzenet az egyik munkatársuk szabadságáról, aztán néma csend.Már épp készültünk bepanaszolni őket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), amikor váratlanul, október 21-én írtak egy érdemi válaszlevelet. Közel 3 hónappal az adatigénylésünk benyújtása után jutottak el idáig, de az általunk kért adatokat most sem adták ki. Mi ugyanis konkrét helyszíneket, és az ott végzett/tervezett "beavatkozások" megnevezését és költségét kértük, az OVF azonban csak általános információkat közölt.Azt írták, hogy "Az aszályvédelmi akcióterv keretében országosan, a vízpótlás bővítéséhez 22 helyszínen végzett gépészeti beavatkozást a vízügyi ágazat. A vízpótlás bővítéséhez 188 helyszínen volt szükség vízépítési jellegű beavatkozásokra, illetve 58 holtág vonatkozásában történt feltöltés a maximális tározókapacitás szintjéig. A leírtakon túl, 14 helyszínen volt szükséges a vízpótlás bővítéséhez eszközbeszerzésre, és 58 harmadlagos (nem állami tulajdonú) csatorna feltöltését végeztük el. »A Vizet a tájba!« program végrehajtásának keretében mintegy 34 helyszínen történt vízpótlás".Mivel közel 3 hónap alatt sem teljesítette az adatigénylésünket az OVF, panaszt tettünk ellene a NAIH-nál. Remélhetőleg a hatóság vizsgálata során kiderül, miért nem tudtak vagy akartak válaszolni arra a pofonegyszerű kérdésre, hogy pontosan hol és mire költötték el az államkasszából kapott 4,7 milliárd forint közpénzt az aszály idején.Erdélyi KatalinCímlapkép: A Zagyva medrét kotorja a Vízügy markolója 2025. július 16-án Bátonyterenye közelében (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)
|
Titkolja a Vízügy, hogy mire költött 4,7 milliárd forintot az aszály idején
|
Augusztus eleje óta levelezünk a Vízügyi Főigazgatósággal, de hiába. Az biztos, hogy a leghírhedtebb akciójuk a Zagyva partjának letarolása volt júliusban.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kornyezet/2025/10/28/titkolja-a-vizugy-hogy-mire-koltott-47-milliard-forintot-az-aszaly-idejen
|
2025-10-28 08:50:13
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Csak grafitpor okozott fekete elszíneződést a gödi akkugyár tetején, állítja a Pest megyei kormányhivatal a megyei közgyűlés elnökének írt tájékoztató levelében. Viszont a hatóság által megnevezett, szennyezést okozó egyik szellőzőből - a gyár környezeti hatástanulmánya szerint - nikkel és kobalt is távozik. A kormányhivatal szerint az épület tetejére évekkel ezelőtt kiülepedő anyagból "mintavételt nem lehetett végezni", ezért arról csak drónfelvételek készültek. Ám ennek a "szakértői vizsgálatnak" az anyagát a hatóság nem hajlandó nyilvánosságra hozni.Az ügy a magyar parlamentben is téma volt: Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő írásbeli kérdést nyújtott be Lantos Csaba energiaügyi miniszternek a fekete foltok és a Samsung-gyár okozta számos környezetszennyezés miatt. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkárának válasza szerint nem kell aggódni a műholdképeken is látható elszíneződés miatt.A gödi akkugyár három szellőzőjén keresztül éveken át akkora mennyiségű fekete por távozott, hogy az elfeketítette az épület tetejét, írta meg ez év elején a Telex, amely közzétette a sötét foltokat ábrázoló műholdfelvételeket is. A lap cikkéből kiderült, hogy az elszíneződések a gyárépület azon részén jelentek meg, ahol a nikkel-kobalt-mangán (NCM) és a nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porok felhasználásával folyik elektródagyártás.Ezután az Átlátszón megírtuk, hogy a gyárra kiszabott katasztrófavédelmi bírságok szerint a hatóság korábban épp azokban az üzemrészekben tiltotta meg több száz tonna rákkeltő alapanyag engedély nélküli használatát, ahol a kiömlő por feketére színezte a gyártetőt.Állítólag minden rendbenBár a Samsung SDI Zrt. és a magyar hatóságok nem reagáltak a szennyezésről szóló sajtóhírekre, a Telex egy újabb cikkében hivatkozott a Samsung SDI képviselőjének koreai sajtóban megjelent nyilatkozatára, mely szerint "nem mérgező vagy rákkeltő anyag, hanem grafitpor" okozta a tetőn megjelenő foltokat.Az ügy a magyar parlamentben is téma volt: Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő írásbeli kérdést nyújtott be Lantos Csaba energiaügyi miniszternek a fekete foltok és a Samsung-gyár okozta számos környezetszennyezés miatt. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkárának válasza szerint 2025. március 4-én "hatósági ellenőrzésre került sor a gödi Samsung-gyárban, amely során a szakemberek megállapították, hogy a tetőn található fekete elszíneződést - az egyébként nem toxikus - grafit okozta.Mérgező, rákkeltő anyagok kibocsátására nem került sor."Szerettük volna megtudni a fekete elszíneződés vizsgálatának részleteit, ezért közadatigénylést nyújtottunk be a Pest megyei kormányhivatalnak, amelyben a március 4-i vizsgálat dokumentumait kértük. A kormányhivatal azonban elutasította a vizsgálatra vonatkozó iratok kiadását. Így járt Tordai Bence országgyűlési képviselő is, aki szintén elutasító választ kapott az adatigénylésére.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.A hatóság szerint az akkugyár működésével nincs semmi problémaAz Átlátszónak azonban a birtokába jutott egy olyan tájékoztató levél, melyet a kormányhivatal a Pest megyei közgyűlés elnökének írt, s amelyben a hatóság részleteket is közölt a szennyezésről. A tájékoztatásra annak nyomán került sor, hogy a megyei önkormányzat közgyűlése - a Momentum-frakció előterjesztése nyomán - júniusban egy olyan határozatot hozott, mely szerint a közgyűlés kezdeményezi az akkugyár engedélyének felülvizsgálatát.Szabó István megyei elnök ennek értelmében megkereste a Pest megyei kormányhivatalt, a hatóság azonban elutasította a felülvizsgálati kérelmet. "A Samsung Zrt. a Kormányhivatallal az ellenőrzések és az adatszolgáltatások kapcsán minden esetben együttműködött,az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat a tapasztalatok alapján megfelelően betartja" - írta a hatóság.A kormányhivatal a levélben azt állítja, hogy a zajszennyezés miatti folyamatos lakossági panaszok alaptalanok, mert a gyár a működése során betartja a zajhatárértékeket. A talajvíz állapotát a Samsung-gyár területén létesített monitoring kutakkal ellenőrzik, így vízszennyezés nem történhet. De a levélben nem esik szó a szennyvízcsatornából kiömlő NMP-szennyezésről, és a levegőbe került 88 tonna NMP-ről sem.A tájékoztatásban részletezik a gyártető elszíneződésének "kivizsgálását" is, melyre a 2025. évre vonatkozó éves felügyeleti ellenőrzés során került sor."A sajtóban megjelent cikkekben leírt, a gyártetőn látott fekete por kiülepedés vizsgálata is megtörtént. A Plant 1 főépület tetején évekkel korábban megjelent kiülepedés az anód mixing technológiához kapcsolódó P163 jelű pontforráson keresztül történt, mely technológiában mérgező, rákkeltő anyagok kibocsátására az akkreditált mérések alapján soha nem került sor, ebben a műveletben ilyen anyagokat nem használnak fel. Az elszíneződést grafitpor okozta."A tájékoztató szerint a szennyezést okozó pontforrás szűrőrendszerét átalakították, jelenleg pedig "semmiféle újabb kiülepedés nem tapasztalható, ezért mintavételt nem lehetett végezni. A helyszínen ennek bizonyítására több fényképfelvétel, valamint drónfelvétel is készült" - írták.Rákkeltő nikkelt és kobaltot is bocsátott ki a rosszul működő szellőzőA gyár környezethasználati engedélyéhez készült vizsgálati dokumentum szerint viszont a fekete elszíneződést okozó P163 szellőzőből nemcsak por, hanem nikkel és kobalt is távozik. Valótlan tehát a kormányhivatal azon állítása, hogy ez a pontforrás csak anódgyártáshoz használt nem toxikus anyagokat, pl. grafitport bocsát ki.Az viszont kétségtelen, hogy a 2023 nyarán lezajlott teljes körű felülvizsgálati eljárás során "észlelték a problémát". Akkor ugyanis vizsgálni kellett a kürtők, szellőzők kibocsátásait, és a Bálint Analitika mérései alapján kiderült, hogy a P163 nem jól működik.A vizsgálati jegyzőkönyv megállapította, hogy a P163 pontforrás légszennyező anyagainak kibocsátása meghaladja az előírt határértékeket. A határérték-túllépést azonban csak szilárd porra állapították meg, az egyéb anyagok (nikkel, kobalt, NMP) esetében nem mértek határérték feletti kibocsátást.Csakhogy a szellőzőn éveken át ömlött kifelé a fekete por. Azt pedigsoha senki nem vizsgálta, hogy az évek során a gyár környezetébe mennyi anyag jutott ki, s az milyen mennyiségben tartalmazott pl. rákkeltő nehézfémeket.A gyártető elszíneződését ráadásul nemcsak egyetlen rosszul működő szellőző okozta, hiszen a műholdfelvételek alapján több helyen is megjelentek a fekete foltok. Ezekre azonban a kormányhivatal végképp nem adott semmiféle "magyarázatot".Nem azonosíthatók a kibocsátó forrásokA fekete elszíneződést okozó szellőzők és kürtők beazonosítását azonban eleve lehetetlenné teszi, hogy a gyár engedélykérelméhez készült dokumentáció nem tartalmazza a légszennyező pontforrások pontos helyét.Holott a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. melléklete szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem kötelező tartalmi eleme: "c) a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a kibocsátó források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével"De nemcsak a pontforrások pontos helyét bemutató helyszínrajz és leírás hiányzik a Samsung-gyár engedélyezési dokumentációjából. Nem történt meg a levegőtisztaság-védelmi hatásterület számításához szükséges kibocsátási adatok részletes bemutatása, és azok pontforrásokhoz való kapcsolása sem.Így feltételezhető, hogy a gödi gyár levegővédelmi hatásterületét is "rosszul" számolták ki, azaz nem tükrözi a valós légszennyezettségi állapotokat a gyár környezetében.Pedig ezek a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemek megtalálhatók többek közt a debreceni CATL akkugyárának engedélyezési anyagában is. Ez térképes ábrán mutatja be a légszennyező pontforrások helyét, feltünteti azok EOV-koordinátáit, valamint a pontforrások által kibocsátott anyagok koncentrációjának és tömegáramának adatait is.Mindezek a "hiányosságok" azonban pótolhatók, hiszen a gödi gyár környezethasználati engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék hatályon kívül helyezte, így az akkugyártási tevékenység folytatásához új engedélyezési eljárást kell majd lefolytatni. Erre azonban vélhetően várni kell. A bírósági ítéletet ugyanis a Törvényszék még nem küldte el a peres feleknek; a gödi üzem pedig továbbra is teljes kapacitással működik.Bodnár Zsuzsa
|
Mintavétel nélkül állítja a hatóság, hogy nincs rákkeltő anyag a gödi akkugyár tetején lévő fekete foltokban
|
Állítólag csak grafitpor okozta az elszíneződést, de a gyár hatástanulmánya szerint a P163 légszennyező pontforrás nemcsak azt, hanem rákkeltő nehézfémeket is k
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/30/mintavetel-nelkul-allitja-a-hatosag-hogy-nincs-rakkelto-anyag-a-godi-akkugyar-tetejen-levo-fekete-foltokban
|
2025-10-30 10:00:35
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A V-Híd megtámadta az Építési és Közlekedési Minisztérium tenderét, amellyel a Gubacsi vasúti híd és kapcsolódó létesítményeinek kivitelezéséhez kerestek vállalkozót. A 26,5 milliárdosra becsült beruházásnak már nekifutottak egyszer, de akkor Mészáros Lőrinc exvejének cége támadta meg az eljárást - sikerrel. Most Mészáros Lőrinc cége fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslatért, de a kérelmüket elutasították. A V-Híd többek között nem megfelelő alkalmassági követelményekre, túl sok adminisztrációra és a 10%-ban maximalizált nyereséghányadra panaszkodott. A Döntőbizottság határozatában található információk szerint a Swietelsky és az A-Híd lehet a tender nyertese 16,6 milliárdos ajánlattal."Gubacsi vasúti híd és kapcsolódó létesítményeinek a kivitelezése (I. szakasz)" címmel írt ki közbeszerzési eljárást a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) idén tavasszal. A leírás szerint többek között egy háromnyílású, 22-145-22 méteres támaszközű vasúti hidat kellene megépíteni a Soroksári-Duna-ág fölött, a jelenlegi hídtól 15 méterre északra. A Gubacsi vasúti híd és a Corvin csomópont közötti vasúti pálya jelen projekt keretében kétvágányú vágányhálózattal épülhet ki, de távlati fejlesztés lehetőségeként a négyvágányos, villamosított kiépítés lehetőségét is biztosítani kell. (A részletes leírás ide kattintva olvasható.)A végső ajánlattételi lehetőség szeptember 4-én volt, akkor az eljárás átlépett a bírálati szakaszba. Azt, hogy végül ki kapja a megbízást, még nem hozták nyilvánosságra, de az már kiderült, hogy kik indultak a tenderen, mekkora volt a becsült érték, és hogy Mészáros Lőrincék vasútépítő cége, a V-Híd jogorvoslati kérelmét elutasította a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB).Az ÉKM nagyobb versenyt, átláthatóságat és felelős közpénzköltést emlegetA napokban került fel a Közbeszerzési Hatóság oldalára egy határozat, amely szerint a V-Híd Építő Zrt. - több elutasított előzetes vitarendezési kérelem után - megtámadta az Építési és Közlekedési Minisztérium Gubacsi hídról szóló tenderét a Közbeszerzési Hatóságnál. A 98 oldalas dokumentum szerint V-Híd 11 pontban szedte össze az általa kifogásolt részeket.Néhány ezek közül:a V-Híd szerint problematikus, hogy a kiíró nem csak vasúti híd építésére/átépítésére/felújítására vonatkozó referenciát fogad el az alkalmassági követelmények bemutatása során, hanem közúti híd építési átépítési/felújítási referenciát is, mivel így olyan cég is elnyerheti a tendert, amely még nem vett rész vasútépítési munkában. Az ÉKM szerint viszont az, hogy a közúti hídnál aszfaltpálya, míg a vasúti hídnál vasútpálya építése történik, nem érinti a referencia-alkalmasság lényegét, hiszen a híd felszerkezetének építése mindkét esetben összetett és speciális mérnöki feladat. A vasútépítési szakértelem biztosítható a teljesítésbe bevont megfelelő szakemberrel, amelyet a közbeszerzési dokumentumok elő is írtak. Ezekkel a feltételekkel viszont sokkal több cég tud(ott) jelentkezni a felhívásra.A V-Híd kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérő a teljes alvállalkozói láncolatra kiterjesztette az adatbejelentési és adatközlési kötelezettséget, valamint a kifizetések igazolását.Szerintük ugyanis ez túl nagy adminisztrációs terhet jelent a nyertesnek. Az ÉKM szerint viszont a bejelentési előírások célja a szerződés teljesítésének átláthatósága, a kizáró okok alkalmazhatóságának biztosítása, valamint a visszaélések és kartellgyanús konstrukciók kiszűrése. Az ÉKM úgy véli, mindez különösen indokolt egy olyan komplex beruházás esetén, mint a Gubacsi vasúti híd megvalósítása, ahol többszintű alvállalkozói és szubalvállalkozói részvétel várható.A V-Híd szerint a maximum 10%-os nyereséghányad és annak ellenőrzési módja is jogsértő módon lett meghatározva. Az ÉKM ugyanakkor azzal érvelt, hogy a szabályozás kellően kidolgozott és részletes, a nyereséghatár kikötése pedig nem ütközik kötelező jogszabályba, nem korlátozza a versenyt, nem kizáró feltétel, hanem egy utólagos elszámolási és kontrollmechanizmus része. A 10%-os nyereséghányad nem egyes elszámolási tételek vagy szerződések szintjén, hanem összességében, a projekt teljes költség- és bevételszerkezete alapján kerül megállapításra. Az ÉKM szerint a 10%-os nyereségarány "elegendő ösztönzőerőt biztosít a vállalkozó számára, miközben nem eredményez indokolatlan közkiadást."A Döntőbizottság végül minden kérelmi elemet elutasított (76. oldaltól), mivel egyik esetben sem állapított meg jogsértést.Az egész ügy pikantériája, hogy a 444.hu nemrég írt cikket arról, hogy - a vasúti munkákban monopolhelyzetben lévő - V-Híd esetenként szerződés nélkül dolgoztatja az alvállalkozóit, a kifizetések sem zajlanak rendben, és a beruházásokra szánt összegek egy része nem a valódi munkálatokra megy el. Arról pedig a G7 számolt be tavaly, hogy a magyar építőiparban még soha nem láttak akkora nyereséget, mint amekkorát 2023-ban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. összehozott. A közel 51 milliárdos profitot egy az egyben ki is vette a cégből a felcsúti milliárdos.A Swietelsky és az A-Híd lehet a befutóBár a bírálati összegzést cikkünk megjelenésekor még nem tették közzé, a Döntőbizottság határozatából azért kiderült egy-két dolog. Így például az, hogy 49-en érdeklődtek a tender iránt, valamint, hogy a V-Híd mellett a Siemens Mobility Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Colas Út Zrt. és az A-Híd Építő Zrt. volt érintett a jogorvoslati eljárásban.A dokumentum szerint a módosított végső ajánlattételi határidőre a következő 5 ajánlat érkezett:HE-DO Építő ZRt. (vezető ajánlattevő) - 20 953 473 130 FtECONOMY HOME Kft. és DSC2000 KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. és China Railway Electrification Engineering Group (Hungary) Ltd. közös ajánlattevő - 22 754 027 917 FtHíd-Tám Hídépítési Fővállalkozó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. - 24 581 577 280 FtGenerál Mély- és Magasépítő ZRt. és Züblin Építőipari Beruházási és Szolgáltató Kft. (közös ajánlattevő) - 23 647 495 260 FtSwietelsky Vasúttechnika Kft. és A-Híd Építő Zrt. (közös ajánlattevő) - 16 620 287 827 Ft.Ez alapján a Swietelsky és az A-Híd nyújtotta be a legkedvezőbb ajánlatot, vagyis elvileg ők lehetnek a tender nyertesei.A beruházás becsült értéke 26 541 430 324 forint volt.Az előző tender ellen Mészáros exvejének cége emelt panasztA Döntőbizottság határozatában az is szerepel, hogy a mostani közbeszerzési eljárást megelőzően a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mint jogelőd 2021. októberében már kiírt egy nyílt közbeszerzési eljárást "Gubacsi vasúti híd és a Corvin csomópontig tartó vasúti infrastruktúra (I. szakasz) megvalósítása" címmel, az a tender viszont eredménytelen lett.Pontosabban azt is megtámadta egy cég (vagyis kettő): a Homlok Zsolt féle Homlok Építőipari Kft. és VDH AD közös ajánlattevők, miután kizárták őket az eljárásból. A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő azzal, hogy nem határozta meg pontosan és egyértelműen az alkalmassági követelménynek való megfelelés egyik feltételét, nem volt biztosított az egyenlő esélyű ajánlattétel, ez pedig az ajánlatkérő számára önkényes bírálati és döntési lehetőséget teremtett.A Döntőbizottság mindezekre figyelemmel megállapította a jogsértést,és megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást megindító ajánlati felhívását és a dokumentációt, valamint az ajánlatkérő által ezt követően hozott valamennyi döntést.Akkor a Homlok Építőipari Kft. és a VDH AD közös ajánlattevők mellett az A-Híd Zrt. és Sa wietelsky Vasúttechnika Kft. közösen, a V-Híd Építő Zrt., a STRABAG Vasútépítő Kft. és az SDD Konzorcium (DÖMPER Kft., Subterra-Raab Kft., Pannon-Doprastav Kft.) tett ajánlatot.Katus EszterNyitókép: Mészáros Lőrinc.
|
A 10 százalékos nyereségarány sem tetszett a Mészáros-cégnek, megtámadta a Gubacsi hídra kiírt tendert
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította a jogorvoslati kérelmet, így nagy valószínűséggel a Swietelsky és az A-Híd lesz a befutó 16,6 milliárdos ajánlattal.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/10/28/a-10-szazalekos-nyeresegarany-sem-tetszett-a-meszaros-cegnek-megtamadta-a-gubacsi-hidra-kiirt-tendert
|
2025-10-28 11:12:22
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Közfeladati helyzettel visszaélés, közokirat-hamisítás és felbújtóként elkövetett információs adat megsértésének büntette miatt friss ítéletében bűnösnek mondta ki P. Attila sarkadi háziorvost a Gyulai Járásbíróság, mert munkatársaival együtt több tucat embernek állított ki még a koronavírus-járvány alatt úgy védettségi igazolványt, hogy nem is adta be nekik a vakcinákat, sőt, az érintettek nem is jártak nála.Ahogy tavaly év végén megírtuk, a Gyulai Járási Ügyészség 41 főt vádolt meg, hogy a koronavírus-járvány időszaka alatt hamis védettségi igazolványokat állítottak ki és használtak. Kiderült, hogy többségük nemhogy az oltottságot igazoló sarkadi háziorvos rendelőjébe, de a kisvárosba sem tette be a lábát, miközben védettségi igazolványt kaptak tőle. A vádhatóság szerint a vádlottak kifejezetten a védettségi igazolvány szabálytalan megszerzéséért vették föl a kapcsolatot az elsőrendű vádlott sarkadi háziorvossal. Nem is tartoztak az orvos praxisköréhez, hanem Békéscsabán, Gyulán, Debrecenben, Mikepércsen, Balmazújvárosban vagy Derecskén laknak.Az "igénylők" többsége nem ismerte személyesen sem a viharsarki orvost, sem két asszisztensét. Az az értesülés, hogy a Békés megyei Sarkadon oltás nélkül lehet védettségi igazolványt szerezni, részben szájhagyomány útján terjedt, de akadt egy, ma már az elítéltek között szereplő férfi, aki a beszervezésben és az ügylet koordinálásában játszott szerepet. Bár életszerű vélelem, a háziorvos és segítője nem ellenszolgáltatás nélkül állított ki kamu igazolásokat, a valószínűsíthető anyagi érdekeltségről a vádiratból nem tudni meg semmit.A történtek megítélését sajátosan bonyolította, hogy a nyomozás során többször felmerült: az ügyészség rendhagyó módon a járványügyi veszélyhelyzet idején hozott kormányrendeletben foglaltakra alapozta a vádat.Ez a rendelet kimondottan a védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szólt, ilyen esetben akár ötéves szabadságvesztést is előirányozva.
|
Felfüggesztettet kapott a hamis védettségi igazolványokat kiállító sarkadi orvos
|
Felfüggesztett szabadságvesztéssel és orvosi tevékenysége egyévi eltiltásával büntették a hamis védettségi igazolványokat kiadó orvost, akinek ügye és egy visszás jogi helyzet miatt a bíróság az Alkotmánybírósághoz is fordult.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/bun/felfuggesztettet-kapott-a-hamis-vedettsegi-igazolvanyokat-kiallito-sarkadi-orvos-277772
|
2025-10-30 15:39:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Árulkodó választ küldött a Civil Összefogás Fórum és a mögöttük álló alapítvány (Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány) lapunk kérdésére, hogy mennyit költöttek az idei Békemenetre. A kormányközeli CÖF a becslések szerint 80-90 ezer embert is mozgósíthatott - jelentős részüket buszoztatással - az október 23-i rendezvényre, amely egy idő után szervesen összenőtt a Kossuth téren tartott állami megemlékezéssel (A Békemenet útvonala épp odáig tartott). A NER-es sajtó minden idők legnagyobb Békemeneteként azonosította a programot, amit a Telexnek reagálva a CÖF-CÖKA is elfogadható véleménynek talált. Az eseményről lapunk is tudósított: mint írtuk, száznál is több turistabusszal és kisbusszal szállították az utasokat, akik nem megerősített hírek szerint a napi ellátás mellett vásárlási utalványt, ebédet is kaptak a részvétel fejében.Lapunk ezért megkereste a Civil Összefogás Fórumot, hogy a rendezvény költségeiről érdeklődjünk: kérdéseinkben külön kitértünk a buszoztatás, a rendezvénytechnika, a látványelemek (molinók, transzparensek, zászlók) árára és a résztvevőknek adott ajándékokra, csomagokra. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a CÖF-CÖKA mekkora állami támogatást használt fel a rendezvény megszervezéséhez - és hogy a költségek, koordinációs-logisztikai feladatok mekkora részét vállalta magára a kormány, tekintve, hogy a Békemenet felvonulóit a Kossuth téren várták, ahol hatalmas kivetítők előtt Orbán Viktor mondott ünnepi beszédet.A CÖF válasza rövid volt, de annál meglepőbb. "A Békemenet finanszírozása kapcsán állami vagy költségvetési pénzeket nem használtunk. Egyéb kérdései vonatkozásában nem vagyunk illetékesek és felhatalmazottak".Bevallották: nem ők döntenekA válasz alapján ez azt jelenti, hogy a Civil Összefogás Fórum vezetősége nem felel a CÖF neve alatt beharangozott felvonulás költségvetésééért, és nem is beszélhet anyagiakról, mert nem kaptak rá engedélyt, felhatalmazást. Amiből rögtön adódnak az újabb kérdések: ki a valódi illetékes? Ki adhat nyilatkozati engedélyt egy elvileg önálló - pártpolitikától saját állítása szerint független - civil szervezet vezetőségének? Ezeket persze feltettük a szervezetnek is, amely egy újabb levélben azt a választ küldte: "A Békemenet szervezőjének kiléte nem vitás. A kért adatokra a válaszunkat közöltük. Egyéb értelmezések, mint mindig, az Önök szuverén joga".Ami a CÖF civil mivoltát illeti, arról sokat elárul, hogy tevékenységük nagy része a kormány támogatásában merül ki. Orbán Viktor október 23-i szónoklatában egyenesen Magyarország legnagyobb politikai erejének, Európa legfontosabb politikai mozgalmának nevezte a Civil Összefogás Fórum által szervezett Békemenetet, " amely a liberális korszellem és a brüsszeli elnyomók ellenében képes volt megvédeni a hazáját."A Fidesz alapítványától is érkezik apanázsA CÖF-CÖKA ráadásul nehezen nyomon követhető pénzügyi háttérrel rendelkezik: tavalyi éves beszámolójukban 1,2 milliárd forintnyi támogatást tüntettek fel, ám azt nem közölték, hogy ezek a források kitől származnak, mekkora donációt küldtek a jelentősebb támogatóik. Ha közvetlenül állami támogatás nem is érkezett hozzájuk, az beszédes, hogy az állami cégek azért szeretnek nekik adakozni: ahogy az Átlátszó is felidézte, 2016-ban a Magyar Villamos Művek félmilliárd forinttal, 2020-ban a Szerencsejáték Zrt. leánycége 170 millióval támogatta őket. Az pedig mindennél egyértelműbb kormányzati kötődést jelez, hogy a Fidesz pártalapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány évi 60-70 millió forintot küld a CÖKA működési költségeinek és programjainak finanszírozására.Lapunk megkereste a Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Miniszterelnöki Kormányirodát is az október 23-i megemlékezés költségeivel kapcsolatban; rákérdeztünk arra is, hogy részt vállaltak-e - és ha igen, milyen formában, értékben - a Békemenet szervezésében, és mennyibe került a Parlament felett díszelgő áthúzást végrehajtó három Gripen produkciója.A Tiszát is megkerestükEgyúttal megkerestük a Tisza Pártot is, hogy az általuk szervezett október 23-i Nemzeti Menet büdzséjével kapcsolatban érdeklődjünk. Utóbbi azért is lehet releváns kérdés, mert független becslések alapján, a Nemzeti Meneten közel kétszer annyian vehettek részt, mint a kormánybarát eseményen, buszoztatás és "utazási támogatások" nélkül is. Igaz, a kormányközeli sajtó Orbán Viktorral egybehangzóan pont az ellenkezőjét állítja, szerintük a Békemeneten voltak sokkal többen.Ha bármelyik fél reagál kérdéseinkre, arról frissítés formájában számolunk be, a témában pedig később print felületünkön foglalkozunk majd.
|
CÖF: nincs felhatalmazásunk arra, hogy beszéljünk a Békemenet költségeiről
|
A kérdés már csak az, ki adhat erre felhatalmazást, ki a valódi illetékes?
| null | 1
|
https://hang.hu/belfold/cof-nincs-felhatalmazasunk-arra-hogy-beszeljunk-a-bekemenet-koltsegeirol-182013
|
2025-10-30 14:24:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség hat személyt gyanúsít abban az eljárásban, amely tartalékos katonák szabálytalan foglalkoztatására vonatkozikA nyomozás során egy vidéki zászlóaljban elkövetett visszaéléseket vizsgálnakEzek között lehet olyan is, mint hogy a gyanúsítottak állítólag cégeken keresztül anyagi előnyhöz jutottak tartalékos katonák foglalkoztatásávalA tavasszal tartott razziák után most hat embert gyanúsított meg a nyomozó hatóság - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A történtekről a Blikk írt először, mégpedig arról, hogy a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség egy vidéki zászlóalj állományába tartozó önkéntes tartalékos katonák szabálytalan foglalkoztatásával kapcsolatban elkövetett visszaélések miatt vizsgálódik - a nyomozó hatóság razziázott is az érintett egységnél. Úgy tudjuk, a végzettségek igazolásával ügyeskedhettek, és juthattak pluszpénzekhez.(A legfrissebb hírek itt)A történtek vizsgálata folyamatban van: az ügyészség "jelenleg is eljárási cselekményeket végez" - írta a hatóság. Az ügyészség közölte, a bűncselekményeket egy honvédségi szervezeti egységen belül követték el, megjegyezték továbbá, hogy a felderítést a Magyar Honvédség folyamatosan támogatta, és hogy az ügyről a nyomozás érdekében jelenleg nem adhatnak további felvilágosítást.Mint ismert, a Blikk számolt be idén májusban arról, hogy az ügyészség rendőrök segítségével razziákat tartott több honvédségi laktanyában. Akkor úgy fogalmaztunk: "Hamis diplomák miatt razziázhattak a közelmúltban több magyarországi laktanyában. Bár pontos információk nem állnak rendelkezésre, így az esetleges csalások mibenlétével kapcsolatban is legfeljebb találgatni lehet, úgy tudjuk, a felsőfokú végzettséggel elérhető magasabb beosztások, és az ezzel járó magasabb illetmény lehet a kiindulópontja a razziákhoz kacsolódó bűncselekmény-gyanúnak".A fentiekkel kapcsolatban akkor és most is kérdeztük a hatóságokat, mégpedig azért, hogy pontosítsák, vagy éppenséggel cáfolják információinkat, de választ nem kaptunk sem akkor, sem pedig azóta, mint ahogy cikkünk megjelenését követően sem cáfolták az abban foglaltakat.Lapunk úgy tudja: a tartalékos katonákkal kapcsolatos irat- és informatikai eszközlefoglalások hamis diplomák miatt történtek, amelyek révén - például felsőfokú végzettséget igazolva - magasabb rangot és azáltal nagyobb fizetést lehetett elérni. Forrásunk úgy fogalmazott, hogy emiatt sorban álltak a tiszti helyekért.Ez is érdekelhetiSzeptember 1-jén elkezdődik a Magyar Honvédség eddigi legnagyobb művelete a rendszerváltás ótaAz Adaptive Hussars 2025 gyakorlat szeptember 1-jén kezdődik, és a Magyar Honvédség eddigi legnagyobb műveletének számít a rendszerváltás óta. A gyakorlat során fokozott közúti, vasúti és légijármű-forgalomra, valamint intenzív hanghatásokra kell számítani. Különösen a Mátra térsége érintett. Mutatjuk a részleteket!Ami a tartalékosok javadalmazását illeti: egy önkéntes tartalékos közkatona illetménye a vonatkozó jogszabály szerint napi 24 ezer forint, ám például egy tartalékos önkéntes hadnagy illetménye ennél jóval magasabb, napi 36 ezer forint. Vagyis tiszti állományba kerülve a tartalékos katona érezhetően több jövedelemhez juthat, mint alacsonyabb beosztásban.Bár pontos információnk a nyomozás ilyen vetületéről nincsen, de tény, hogy folyamatban lévő felsőfokú tanulmányokat végzők esetében további kézzelfogható haszonnal jár a tartalékos szolgálat: felsőfokú tanulmányok igazolásával pályázható tartalékos ösztöndíj, mely havi 160 ezer forintos illetményt jelent.A büntetőeljárást figyelemmel követve lapunk két nappal ezelőtt érdeklődött a KNYF-nél és a Honvédelmi Minisztériumnál arról, hogy vannak-e új fejlemények. Szerettük volna megtudni, hogy a gyanúsítottaknak milyen bűncselekmények elkövetését róják fel, hogy valóban két magas rangú vezető is a gyanúsítottak között van-e.Emellett érdeklődtünk arról is, hogy valóban felmerült-e az, a lapunkhoz eljutott információ, amely szerint a tartalékosokat szabálytalanul foglalkoztatták, ami által egyesek anyagi haszonra tettek szert.Ez is érdekelhetiBárdosi Sándor csatlakozott a Magyar Honvédséghez, főtörzsőrmester lett: ezért állt be katonának - videóEgy év alatt hétezren csatlakoztak a Magyar Honvédséghez tartalékos katonának, köztük van Rajczi Péter volt válogatott labdarúgó, aki ma már hadnagy, valamint Bárdosi Sándor is. Az olimpiai ezüstérmes, junior világ- és Európa-bajnok birkózó főtörzsőrmester lett, és élő adásban beszélt arról, miért szeretett volna beállni a katonasághoz.Ezért megkérdeztük, hogy az ügyben arról lehet-e szó, hogy a gyanúsítottak cégek alapításával az azokban foglalkoztatott embereket bevitték a honvédségbe tartalékos katonának, majd utánuk minden évben fejenként több százezer forintot vettek fel. Így például - információink szerint - egy rendezvényszervező vállalkozásnál tartalékosok fuvarozhatták a násznépet.A HM-től érdeklődtünk arról is, hogy a belső vizsgálat lezárult-e az ügyben, és ha igen, mit állapítottak meg, illetve történtek-e felelősségre vonások, továbbá milyen lépések történtek azért, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló esetek?Választ cikkünk megjelenéséig sem a KNYF-től, sem a minisztériumtól nem kaptunk. Ha reagálnak, frissítjük a cikkünket.
|
Az ügyészség tartalékos katonák ügyében folytat nyomozást
|
Hat embert gyanúsított meg a Központi Nyomozó Főügyészség abban az ügyben, mely kapcsán már májusban tudattuk: a hatóságok razziát folytattak katonai egységeknél. Értesülésünket akkor nem cáfolta senki, most pedig a hatóság megerősítette, megtörténtek a gyanúsítások, a vizsgálat pedig továbbra is folyamatban van. Az ügyészek úgy fogalmaztak: „önkéntes tartalékos katonák szabálytalan foglalkoztatásával kapcsolatban elkövetett visszaélések” miatt vizsgálódnak.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/tartalekos-katonak-visszaeles-nyomozas/80hcqrx
|
2025-10-30 13:50:05
| true
| null | null |
Blikk
|
Az új MNB-vezetés belső vizsgálata több hiányosságot is feltárt, és más bankoknál is talált szabálytalanságokat. Kérdés, mit szól majd a fentiek fényében a jegybank tavalyi évről szóló beszámolójához a parlament gazdasági bizottsága, amely ma tárgyalja a a dokumentumot.A vizsgálat szerint a túlárazott székházfelújítás során jelentős, többmilliárdos vagyoni kár érte a jegybankotA projektet a Matolcsy-körhöz tartozó Somlai Bálint tulajdonában álló, szakmai múlttal nem rendelkező Raw Development nyerte megAz Állami Számvevőszék márciusi jelentése szerint a jegybankelnök fiának köréhez köthető cégek közpénzmilliárdos megbízásokhoz jutottak a "közhasznú célra" létrehozott alapítványokon keresztülA Magyar Nemzeti Bank feljelentést tett a Szabadság téri székház felújításával kapcsolatban hűtlen kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt. A jegybank csütörtöki közleménye szerint a feljelentés alapja egy átfogó szakértői vizsgálat volt, ami az MNB felügyelőbizottságának megrendelésére készült jogi, műszaki, műemlékvédelmi és gazdasági szakértők bevonásával. A vizsgálat arra jutott, hogy az MNB-t jelentős vagyoni kár érte a székházfelújítás során, amit Matolcsy György volt jegybankelnök fiának üzlettársa, a Somlai Bálint vezette Raw Development nyert meg, bármiféle szakmai múlt nélkül. A fentiek új megvilágításba helyezhetik az MNB tavalyi évéről szóló beszámolót, amelyet ma tárgyal a parlament gazdasági bizottsága.Matolcsy 2013-ban lett az MNB elnöke, addig fideszes országgyűlési képviselő volt. Vezetése alatt a jegybank alapítványokat hozott létre, amikbe a nyereségeket "közhasznú célok" címén csatornázták be, de a pénzeket a gyakorlatban az elnökhöz és fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető barátok és üzleti körök kezelték, amiből jelentős anyagi hasznuk származott. Az alapítványok vagyonkezelését követhetetlen céghálók és magántőkealapok mögé rejtették, ahová több száz milliárdnyi közpénz áramlott ki, miközben maguk a befektetések gyakran veszteségesek voltak.Az állami pénzügyi szerv élére márciusban kinevezett Varga Mihály (2013-ig a Fidesz alelnöke, 2018-tól egészen tavalyig pénzügyminiszter) elmondása szerint "elkötelezett a felelős és átlátható gazdálkodás mellett", s a hivatalba lépése után mindenre kiterjedő vizsgálatot folytattak, illetve "racionalizálták" a jegybank működését. A közleményben azt írják, a vezetés a jövőben "a törvényi mandátumnak megfelelő tevékenységekre fókuszál, az ezen kívüli projekteket mérsékli".Nyolcvanmilliárd lett, maradhat?A feljelentés szerint a székházfelújítás nemcsak túlárazott volt, de a kivitelezés is hemzseg a hibáktól: a munkálatok során ugyan megőrizték a műemléki értékeket, restaurálták a belső tereket és a homlokzatokat, továbbá korszerűsítették a technikai rendszereket, ám a kiválasztási folyamat átláthatósága komoly kérdéseket vet fel.A székházprojekt eredetileg ötvennégymilliárd forintos kerettel startolt el 2021-ben, de a beruházás költsége időközben több mint nyolcvanmilliárd forintra nőtt. Az Mfornak idén sikerült betekintenie a felújítás dokumentációjába: ezek alapján a védelmi rendszerek költségei két év alatt megduplázódtak - 770 millió forintról közel más félmilliárdra nőttek -, míg kommunikációra az eredetileg betervezett 1,2 milliárd helyett kétmilliárd forint ment el, de a kertészeti munkákat sem kímélte az Európai Unióban legmagasabbnak számító hazai infláció: 710 millióról 1,2 milliárdra ugrott ennek összege is.A felújítás a pénzintézet fennállásának századik évfordulójára időzített tavalyi határidővel szemben csak idén fejeződött be, a Raw Development pedig nem tudta teljesíteni az utólagos hibajavítási kötelezettségeit sem, becslések szerint nagyjából tízmilliárd forintnyi összegben. Ezért az MNB végül lehívta a bankgaranciát: ilyenkor a garanciát nyújtó banknak kell megelőlegeznie az összeget, majd behajtania azt a vállalkozáson.Az alapítványok 2014-től összesen több száz milliárd forintnyi nyereséget könyvelhettek el, amiből Somlai és társai ingatlanokat, luxusautókat és magángépeket vásároltak, és tovább bővítették a cégbirodalmaikat. A jegybank eközben egyre veszteségesebben működött: csak tavaly közel nyolcszázmilliárd forinttal kevesebb maradt a kasszában, mint kellett volna.A Matolcsy-botrányt feltáró Állami Számvevőszék márciusi jelentése után Somlai rövid időn belül elkezdett megválni az értékes ingatlanjaitól: egy több mint ezernyolcszáz négyzetméteres tihanyi ingatlant és a hozzá tartozó magánutat az apjának ajándékozta, egy közel százötven négyzetméteres budapesti lakást pedig a feleségére ruházott át. Az üzletember korábban extrém kedvezménnyel vásárolhatott volna meg egy lakást a Várnegyedben is, de a kerület vezetése végül elkaszálta az ügyletet.Mészáros és Csányi bankján is rajtaütöttekA most nyilvánosságra hozott jegybanki jelentés és a szűkszavú közlemény alapján hiú ábrándnak tűnik, hogy ezután végre rálátunk majd a Matolcsy-kör és az új vezetés kezében forgó közpénzmilliárdok sorsára és a pénzügyi folyamatokra, az 12021. számú dokumentum azonban felfed néhány olyan részletet, amik eddig titkosak vagy kevésbé ismertek voltak.A több mint százoldalas anyag új információkat tartalmaz az Állami Számvevőszék vizsgálatáról és az MNB pénzügyi felügyeleti eljárásairól: megerősíti, hogy idén márciusban az ÁSZ három jelentést tett közzé, köztük a jegybank működésének szabálytalanságairól, aminek hatására Varga belső vizsgálatot rendelt el, amely májusra le is zárult. A belső vizsgálat során az MNB felülvizsgálta a mérlegében szereplő eszközök, különösen a vállalati kötvények és alapítványi részesedések értékelését, és harmincöt és félmilliárd forintnyi értékvesztést állapított meg; a korábbi évek befektetéseinek piaci kockázatát ténylegesen most mutatták ki először.A szövegben szerepel, hogy a jegybank a belső vizsgálat eredményeit hivatalos formában rögzítette és értékelte, ami egyértelműen arra utal, hogy a jegybank már ekkor számolt egy esetleges hatósági eljárás következményeivel.A jelentés egyik kevéssé ismert pontja hiányosságokat tárt fel a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Banknál és leánybankjánál, az MBH Befektetési Banknál: a jegybank szerint a cégek nem hajtották végre a korábbi határozatokban előírt intézkedéseket, ezért közel harmincmillió forintos felügyeleti bírságot szabtak ki. Emellett az MNB egy vezetői levélben figyelmeztette a Csányi Sándor-féle OTP Bankot az oroszországi leánybankjának működésével kapcsolatos kockázatokra.Az ügyben megkerestük Somlai Bálintot és a Magyar Nemzeti Bankot is. Somlait arról kérdeztük, hogyan nyerhette el a Raw Development a székházfelújítás megbízását szakmai múlt nélkül, mi okozta a költségek megduplázódását, és miért nem teljesültek a hibajavítási kötelezettségek. Az MNB-től azt szeretnénk megtudni, mekkora vagyoni kárt állapított meg a belső vizsgálat, milyen körülmények között választotta ki a kivitelezőt az előző vezetés, és hogyan kívánják biztosítani az átlátható, felelős gazdálkodást a jövőben. Ha választ kapunk, frissítjük a cikket.
|
Feljelenti a székházfelújító céget a jegybank
|
A fényűző belvárosi székháza felújítása ügyében tett feljelentést a Magyar Nemzeti Bank hűtlen kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt. A Matolcsy György korábbi jegybankelnök fiához és üzleti köréhez köthető cégek alapítványokba kiszervezett közpénzmilliárdokkal gazdálkodhattak, miközben a beruházás ára megduplázódott.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/magyar-nemzeti-bank-mnb-szekhaz/82dncwd
|
2025-10-20 06:04:00
| true
| null | null |
Blikk
|
A Blikk írta meg először, hogy ki az egyik főorvos azok közül, akiket október elején a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén őrizetbe vett, majd vesztegetéssel gyanúsított meg a rendőrség. Az állami kórházban havi 100 ezer forintot kértek a betegek hozzátartozóitól a jobb ellátás fejében, napi 2000 forintot pedig a jobb élelmezésért. Utóbbi gyakran csak egy szelet süteménnyel volt több a kórházi alapellátásnál. Az egyik letartóztatott főorvos a Blikk információi szerint J. V. telepvezető, a másik az osztály egyik vezető főorvosnője.- Édesanyám Alzheimer-kór miatt került a Szövetség utcába, s minden esetben M. K. osztályvezető főorvossal beszéltünk, aki kerek perec megmondta, mennyi lesz az ára annak, ha a beteg hozzájuk kerül - mondta el a Blikknek a gyenesdiási Szőke Edina.- Kérdeztem, hogy miért nem utalhatjuk a pénzt, amire kitérő választ adott. Volt, hogy szállítani is kellett édesanyámat, ám a velük kapcsolatban levő magán mentőszolgálatnak sem utalhattam: a doktornő megelőlegezte a díjat, amit a következő fizetésnél készpénzben odaadtam neki. A főorvosnő még a magántelefonszámát is megadta, hogy ha gond van, ne a kórházat, hanem őt keressem. Ezt akkor bizalomnak véltem, most már tudom, a pénzes trükk része volt.Edina szerint nem volt presszió, hogy ha nem fizetnek, nem kap az édesanyja megfelelő ellátást: kerek perec a szemébe mondták, mennyi lesz a díj, vagyis az alapítványi támogatás.- Három hónap múlva inkább hazahoztam az anyukámat, mert elhanyagolt volt, úgy nézett ki, mint egy boszorkány, pedig az ellátásért még fodrászt is ígértek - folytatta az asszony, aki úgy érzi, csúnyán átverték. - A turizmusban dolgozom vállalkozóként, ismerem a világot, az árakat. Láttam, hogy a főorvos asszonyokon márkás olasz ruhák, ékszerek vannak, de azt nem gondoltam volna, hogy minden nekik adott pénz saját zsebre megy. Mondjuk az elismervény, amit a havi alapítványi támogatások fejében adtak, messze nem felelt meg semmiféle általam ismert adózási követelménynek, de azt hittem, egy alapítványnak elég ennyi. Iszonyatos pénzek foroghattak ott: volt olyan befizetési nap, amikor fél órát sorba kellett állni a pénztár előtt, ami szintén nem volt gyanús, mert egyikünk sem tudta, hogy egy kórházi osztálynak nem lehet saját pénztára. Fizettünk, hogy az idős, gyógyíthatatlan szerettünknek jobb legyen, s nem gondoltuk volna, hogy egy pofátlan, saját zsebre működő, törvénytelen lehúzást pénzeltünk.Anna ápolóként dolgozik, ám ő is egy beteg rokon miatt szembesült a III-as krónikus belgyógyászat alapítványi trükkjével. Azt mondta, el sem akarta hinni, hogy egy állami ellátás alá tartozó egészségügyi intézményben van ilyen, de a főorvosnők annyira meggyőzőek voltak, hogy ő is elhitte, valóban egy alapítványt támogat, s ennek fejében részesül kiemelt ellátásban az ott fekvő édesanyja:- A készpénzes fizetésnél lett gyanús, illetve a magánmentős, túlárazott szállításoknál. Aztán beszéltem azzal az adminisztrátorral - a főorvos asszonyok nem álltak szóba egy ápolóval, én ott hozzátartozó voltam, fizető hozzátartozó -, aki a most folyó nyomozás harmadik, szabadlábon védekező gyanúsítottja, s ő mondta, hogy nem tud mit tenni, elveszi a pénzeket, ha éppen nincs bent a két főorvos asszony, mert nem akarja elveszíteni az állását. Nála is mindig volt készpénz, hogy tudja fizetni a mentőket, vagy bárkit. Itt kizárólag bankók forogtak, mintha nem léteznének bankok, átutalási rendszerek. Egyszer láttam a már többször említett fodrászszolgáltatást: egy ideges nő egy lavór fölé hajtatta egy beteg fejét, majd három perc alatt levágta a haját úgy, ahogy kézre esett, nem törődve azzal, mit szeretne a beteg vagy a rokon, aztán elkérte mindezért egy belvárosi hajvágás árát pluszba, az alapítványi támogatáson túl.Egy harmadik, a cikkeink nyomán a Blikket megkereső rokon szerint legalább öt éve ment a Szövetség utcai belgyógyászati osztályon az alapítványos trükközés. Akkor még csak férfiak feküdtek ott, így az édesapja is, akiért fizetett, majd 2024-ben az édesanyja került be oda, szinte ugyanarra az ágyra:- Előtte a Péterfy központi épületében volt az édesanyám, ahhoz képest a Szövetség utcai telephely tényleg szanatórium volt. Ezzel tévesztették meg a betegeket, rokonokat, azt a látszatot keltve, hogy egy alapítvány miatt jobb ott az ellátás. Olyan káosz van a kórházakban, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy egy állami fenntartású intézményben fizetni kell, hiszen fizetni kell a gyógyszerért, ha törik a kar, a jobb gipszelőanyagért. Csak itt éppen nem borítékokat dugdostunk a zsebekbe, hanem havonta támogattunk egy alapítványt. Az a szóbeszéd járta, hogy a támogatásokból valami nagy dolog, egy, a jelenleginél még jobb időseket ellátó rész nőhet majd ki, így még azt is mondhatnám, hogy örömmel adtam erre pénzt. Most, hogy megtudtam, saját zsebre dolgoztak a főorvos asszonyok, átverve érzem magam. Tanúskodni is hajlandó lennék az ügyben, mert bevettem az átverést, a pénztárat, az alapítványt, mindent. Holott ez nem volt más, mint a ma már törvénytelen paraszolvencia átnevezése.Öt hónap extraA III-as krónikus belgyógyászati osztályon megmondták a betegeknek, rokonoknak, hogy itt csak öt hónapig lehet egy ápolt, kell a hely másoknak is. Arra számíthattak, hogy a végstádiumos, idős betegek ennyi idő alatt elmennek, de van, akik szerint azért hozták ezt a szabályt, hogy nagyobb legyen a mozgás, a fizetési szándék. B. Zoltán, akit 2024-ben egy baleset után ápolták ezen az osztályon rehabilitációs ellátás keretében, azt mondta a Blikknek, őt szabályosan kidobták, amikor letelt az öt hónap, így meg kellett szakítani a gyógyulásához kellő kezeléseket, amiket állami ellátásban kapott. Ezután máshonnan jártak át hozzá orvosok, szakemberek a Szövetség utcai telephelyre. Szerinte a Péterfyben mindenki tudott arról, hogy ez az alapítványos készpénzes fizetés mire megy, s vélhetően kaptak részesedést, hallgatási pénzt mások is. Neki a gyógytornásza mondta, hogy bár oda kerülhetne állandóra, mert ott extra jutalék jár az alapítványi adományokból.
|
A pofátlanság netovábbja: sárga papírfecnit adtak számla helyett a Péterfy korrupt főorvosai
|
Nem lehetett utalni, csak készpénzt fogadtak el a Péterfy Sándor utcai kórház III-as krónikus belgyógyászati osztályának jelenleg letartóztatásban lévő korrupt főorvosai. Aki nem fizetett, azt kitették az osztályról. A Blikknek megszólaló érintettek szerint minden hónap 10-én sorban álltak az emberek az illegális pénztár előtt. Havi 20-25 millió forint jöhetett össze a készpénzben átvett, törvénytelen, az állami ellátásban tiltott „adományokból”. Az alapítványi támogatásokért egy olyan sárga papírfecnit kaptak a betegek rokonai számlaként, ami még egy óvodai gazdálkodós játéknál is komolytalan lett volna.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/peterfy-sandor-utcai-korhaz-korrupt-foorvos/hynklnc
|
2025-10-14 05:15:00
| true
| null | null |
Blikk
|
Herczig Norbert, a négyszeres magyar bajnok raliversenyző áfacsalás gyanújába keveredettA NAV nyomozása szerint Herczig is érintett egy több mint 500 millió forint vagyoni hátrányt okozó számlagyárhálózat működtetésébenHerczig korábban négy, autósporttal kapcsolatos vállalkozást üzemeltetett, amelyek jelentős köztartozást halmoztak fel és felszámolás alá kerültekHa a vádak bebizonyosodnak, az elkövetők öttől 20 évig terjedő szabadságvesztést kaphatnakTöbb magyar sztársportoló keveredett már hasonló ügybeA Privátkopó bűnügyi portál számolt be róla kedden, hogy különösen jelentős, azaz 500 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indított nyomozást a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága. A 20 gyanúsított között van Herczig, illetve Ridzi Gábor és Földvári Péter színházi producerek. A nyomozás adatai szerint a tényleges tevékenységet nem végző cégekből álló, színlelt média-, informatikai és építőipari szolgáltatásokra létrehozott számlagyárhálózat valótlan tartalmú, fiktív számlákkal látta el az adóelkerülő vállalkozásokat.Problémás cégekAz 50 éves Herczig - aki korábban az Európa-bajnokságon és a rali-világbajnokság WRC2 kategóriájában is kipróbálta magát - négy, autósporttal kapcsolatos vállalkozást működtetett az elmúlt években. Ma azonban már egyik cég sem létezik, a cégbíróság ugyanis elrendelte a felszámolásukat, mert jelentős köztartozást halmoztak fel. A Herczig Autósport Kft. 2024 elején szerepelt például a legnagyobb adóhiányt felhalmozó vállalkozásokat és magánszemélyeket összesítő NAV-listán, mégpedig a nyolcadik helyen. A társaságnál - amelyben tulajdonostárs volt a pilóta felesége, Herczig Annamária is - az adóhivatal 161 millió forintos adóhiányt, illetve további 350 millió forintnyi jogkövetkezményt állapított meg.Herczig cégei kapcsán a lap megjegyzi, a mérlegeikből kitűnik, hogy éveken keresztül figyelemre méltó, 800-900 millió forintos nettó árbevételeket könyveltek el, ugyanakkor a kiadási oldalon majdhogynem ezzel megegyező összegek szerepeltek, ami gyanúra adhat okot.A pilóta a portál megkeresésére annyit közölt, "jelenleg a hatóságok végzik a munkájukat az önök által megnevezett bűnügyben és ott a szükséges nyilatkozatokat megtesszük". Lapunk érdeklődésére ehhez nem kívánt többet hozzátenni.Súlyos büntetést kaphatnakAz ügy lehetséges következményeiről dr. Borbély Zoltán ügyvédet kérdeztük.- A bűnszervezet miatt a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, így öttől 20 évig terjedő szabadságvesztés fenyegetheti az érintetteket. Azonban az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, és ha szabadlábon védekezhetnek, az egy fontos szempont. Komoly enyhítő körülmény lehet, ha befizetik a vagyoni hátrányt vagy annak egy részét - magyarázta.Sztársportolók kínos ügyeiA hazai autósportban egyébként az elmúlt években több komoly adócsalási ügy borzolta a kedélyeket. A koreográfia jellemzően az volt, hogy a hirdető cégek évi több tízmillió forintot fizettek olyan, raliautókon elhelyezett reklámokért, amelyek piaci értéke legfeljebb néhány százezer forint lehetett, majd a kifizetett összeg jelentős részét (80-90 százalékát) utólag zsebbe visszakapták.
|
Félmilliárdos csalási ügyben gyanúsított a magyar ralilegenda
|
Rendkívül kínos ügybe keveredett a ralisport kiemelkedő alakja, Herczig Norbert. A négyszeres magyar bajnok versenyzőt – aki tavaly februárban azzal került be a hírekbe, hogy a NAV több mint félmilliárd forintot követelt az egyik cégén – most áfacsalással gyanúsította meg az adóhatóság.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/sport/herczig-norbert-ralis-csalasi-ugy-gyanusitott/bm5m8tg
|
2025-10-07 13:38:45
| true
| null | null |
Blikk
|
Alattunk a Lendva és a Mura folyók síkja terült el, szlovén vidék. Balra nézve, az a gerinc, az már Horvátország, a varasdi hegyek. A hátunk, azaz a gerinc mögött kezdődtek Magyarország, Zala dombjai. Szép időben látni az Alpokat, még a maribori-pohorjei sípályát is, és hát Ausztria sincs messze. 1920 óta egyre több államhatár fut össze a Mura és a Dráva középső folyásának vidékén, de egyvalami biztos nem választja el ezeket az országokat: a szőlőket sújtó aranyszínű sárgaság terjedése. Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett bakteriális megbetegedés válogatás nélkül mészárolja a magyar ültetvényeket is, ha így megy tovább,ez lehet a magyar szőlő Trianonja.A fitoplazmák közé tartozó baktériumot itthona 22-ből már csak egyetlen borvidéken nem mutatták ki, de ugyanúgy nem kíméli a szlovén és ahorvátültetvényeket sem. Abban viszont, hogy mennyire elégedettek a szőlősgazdák az állami szerepvállalással, már számít, mely állam területén élnek. Ezért elutaztunk Lendvára, illetve a magyar oldalon is felkerestünk pincészeteket, hogy képet kapjunk arról, hol mennyit segítették a birtokosokat, és hogyan látják ők a helyzetüket.A Vino Kelenchez szűk, de szépen leaszfaltozott dűlőutakon kell felkapaszkodni a legmagyarabb szlovén városka centrumából. Első látásra nem úgy érkeztünk, mint katasztrófa sújtotta övezetbe, katonás rendben álltak a szőlősorok a déli fekvésű domboldalon - a domb északi lejtői már Magyarországra futnak le. Darko Kelenc, a tulajdonos elsőre nem vette fel a telefont, a pincében gyér a térerő, bekopogtunk hát. Perceken belül asztalra tette a borát és némi vizet, és már beszélt is.Borászatukat már a negyedik generáció viszi, sőt, Kelenc fia ötödikként fog beszállni. Fehérboraik vannak zömmel - ez fehérboros vidék -, de némi vörös is akad, kékfrankos, pinot noir. "Minden politika", a kormány ellenőrzi, ki mit ültet - magyarázta, hogy miért nem dughat le akármilyen oltványt a földbe. Ötnél kevesebb hektárjuk van, de bőven vesznek is szőlőt. 80 ezer liter per év mennyiséget termelnek jelenleg, exportálnak Európába és Amerikába is."Senki sem tudja, hol bukkant fele először, de az északkeleti részeken talán" - mesélte a sárgaságvész első tapasztalásáról. Száraz évszak volt, a szőlőkön látszott a betegség, sokat gyökerestül szedtek ki. A szlovén szabály szerint ha az ültetvényen 20 százaléknál több tőke érintett, az egész ültetvényt ki kell vágni - Magyarországon ez 30 százalék. "Mi óvatosabbak vagyunk" - nyugtázta Kelenc. Ők eddig a 27 ezer tőből háromezret szedtek ki. A kiszedett tőke nem veszélyes többé, a földre pedig nincs hatással a fitoplazma. Traktorral kihúzzák a gyökeret, aztán valakinek odaadják, aki elfűti."A kormány segített, de nem sokat", pénzt adtak ugyan, de szerinte nem eleget. Az állami ellenőrök mondták ugyan, hogy vannak oktatások a betegségről, de az emberek, főleg a kis borászatok "nem törődnek vele, nem esik le nekik a veszély". Egy saját történetet is felidézett: "Mellettem egy srácnak van egy szőlője, 300-350 tőkével, sok fertőzöttet láttam, mondtam neki többször, hogy ki kell szednie, mert nem nő rajta már szőlő, nonszensz otthagyni." Nem szedte ki.Már magyar borászoktól is hallottuk az utóbbi hónapokban, hogy ha valamiben előrébb jártak a szlovénok, az a tájékoztatás. És valóban, a rádió folyamatosan harsonázza a veszélyt, a tévében dokumentumfilmet is sugároztak, a hírekben is benne van a sárgaság, Kelenc szerint próbálják informálni az embereket. "A kormány nem segít nekünk eleget" - panaszkodott mégis. Szerinte minél öregebb egy borászat, annál kevesebbet fizetnek. "Nem vagyok benne biztos, miként kalkulálnak", de azzal nem feltétlen, hogy mennyibe kerül újratelepíteni a szőlőt.Rezisztens fajtát alig találni. Amikor elkezdődött az egész fitoplazmás őrület a Covid előtt, a chardonnay, a burgundi, a pinot blanc és a noir tűnt veszélyeztetettnek, idén pedig "kisebb katasztrófa volt a kékfrankossal". Kelenc szerint talán az olaszrizling volt a legkevésbé fenyegetett, de változik a betegség, először csak a burgundiak voltak, de most már mindegyik fajta."Védekezni nem tudunk, de gyógyulni igen"- mondta. Kiszedik a fertőzött tőkét, majd újat ültetnek. Szlovéniában háromszor kell permetezniük rovarölővel egy szezonban. Vigyázni kell a méhekre, "a szőlőbirtok élő organizmus". Van egy lista, amit a kormány adott a szerekről, amit használhatnak. Ellenőrzik a számlákat, bizonyítani kell, hogy megvette a borász - hisz ha valaki megveszi, valószínűleg fel is használja.Kelenc tudomása szerint az osztrákok ugyanúgy védekeznek, mint a szlovénok, a horvátokról annyit tud, hogy egy szezonban szintén háromszor kell permetezniük. A tengerparti régiókban nem nagyon van jelen a betegség, egy-egy tőkét ki kell ott is szedni, viszont "Szlovénia ezen részén sokkal rosszabb a helyzet". Kelenc reménykedik, hogy valami kezelést kitalálnak, "másképp katasztrófa lesz".Huzimec Zoltán más mérettartományban dolgozik Lendva szélén. Azaz dolgozott. Kis családi pincészetet vitt sokáig, vendégeket is fogadott borkóstolókra, de a sárgaság miatt (is) úgy döntött, ideje felhagyni a borászkodással, tőkéi zömét már kiszedte. Volt egy félhektáros területe, ahol rizlingszilvánit termesztett bio módon. "Úgyis annyi mérget megeszel" a boltban vett dolgokkal - vallja. Még a szigorúbb biodinamikus minősítést is elérte, aztán 2010-ben lemondott erről, 2020-ban pedig a bióról is."Hat-hét éve már biztos jelentkezett az aranyszínű sárgaság" Huzimec szerint, a rajnaija ment tönkre először, ki is vágta fokozatosan a szőlőt. "Jött az államtól az ellenőr, befújta, megjelölte a beteg tőkéket, azt el kellett távolítanom. Mondtam neki, mellettem van egy elhagyatott terület tíz éve, azt mondta, őt nem érdekli" - mondta állami szerepvállalásról. Huzimec szerint hét-nyolc éve nem foglalkoztak a betegséggel, csak az utolsó pillanatban.Ezen a ponton eljutottunk oda, ami később Magyarországon is előkerült: a demográfia és a gazdaságosság kérdéséig. A vidékről elvándorol a fiatal, nem akar borászkodni, ami borzasztóan élőmunka-igényes, és a megtérülés is kérdéses támogatások nélkül. A lendvai hegyen is ez a helyzet, az öreg borászok kihalnak, utánpótlás alig, a sok kis szíjparcellát felhagyják, elgazosodik, gondozatlanná válik. Egykor ötszáz hektár szőlő volt Lendva felett, most kétszáz ha művelve van. Itt kicsi, egy hektár alatti telkek vannak, Huzimecé is ekkora, bár már csak a negyedén van szőlő. "Vannak még régebbi tételek, amiket palackoztam", de már alig van újbora. Egy átlagos évben még négy-öt ezer palack lejött neki a rizlingszilvániból, traminiből, rajnaiból, sauvignon blanc-ból, izabellából.Szerinte nincs ellenálló fajta, a direkt termőket még jobban fertőzi a betegség. Már a kettő-négy éves szőlőben is megjelenik a betegség, a fiatal növényeket is támadja. És itt összeérnek a problémák:"Gondoltam, hogy újratelepítem, de kinek, a gyerekek a saját életüket élik, egy-két év, és 70 éves vagyok".Az államtól azt az információt kapták a korábbi években, hogy június vége felé elég egyszer permetezni, most már háromszor kell. Három-négy fajta engedélyezett szert lehet használni. Nincs szelekció a rovarok közt, a szer megöli a hasznos rovarokat is, mint a katicák - mondta.Huzimec Zoltán biztos benne, hogy a fitoplazma már harminc évvel ezelőtt itt volt, "de nem volt meg a kombináció, hogy ekkorát terjedt volna". Kárpátalján, Felvidéken is járt, ott is jelen van a betegség, de Erdélyről is rosszakat hallott. Ahol nagyobb borászatok vannak, jobban tudnak védekezni, viszont itt sok a zártkert és az elhagyatott szőlő."Nagyon zavart kezdetben, hogy kettő ellenőrzésem volt, azokat megfizettem, de nem figyelmeztettek" - emlékezett vissza Huzimec. Szerinte most kezdik a rádióban mondogatni, hat-hét év után, hogy védekezzenek. Büntetik a nem lepucolt területek tulajait, vágják ki a szőlőket, ha nincsenek gondozva, miközben látott olyan ellenőrt, aki nem ismerte fel a beteg tövet. Adnak támogatást az új telepítésre, de "az állam elaludt", szerinte le kellett volna az egész hegyet permetezni időben. "Az egyik szemem sír, én parasztgyerek vagyok, de mégis a természet a legnagyobb úr" - kesergett a lassan csak egykori borász. Ráadásul azt tapasztalja, hogy a betegség a mogyoró levelét is fertőzi, "az orgonán is láttuk, össze van pöndörödve a levele".Közben felsétáltunk a szőlőbe, ahol Huzimec Zoltán erőteljes mozdulatokkal tépte le a szerinte fertőzött részeket a növényekről. Ennek zöld a szára, holott őszre már be kellett volna fásodnia - mutogatta nekünk. Árulkodó jel a vörös szőlők bevörösödő, pöndörödő levele is, és persze az, hogy ledobja a termést a növény.Tuboly Zoltán Huzimec Zoltán magyarországi tükörképe. Tapasztalt, 70 pluszos borász, aki egy kis családi birtokon gazdálkodik több évtizede Tormafölde fölött. 2005-ben végzett borásziskolát, előtte hobbiszinten borászkodott, 1965-66 környékén vette az első saját szőlejét, ezt gyarapítgatta később. 2014-ben kezdték forgalmazni a borukat. Helyben kóstoltatnak, de ha kell, a környező falvakba is kitelepülnek, falunapra, fesztiválokra. Szürkebarát, chardonnay, királyleányka, "kontyalávaló" cuvée, vörös cuvée is szerepel a szortimentjükben. Kevesebb mint fél hektár a szőlő, pedig "valamikor az egész terület mind szőlő volt", most már erdő. A falu is elöregedett, nincs borászutánpótlás, "emberben is sokkal kevesebb a létszám, a fiatalok elmentek"."Ez mind a két kezünk munkája" - mutatott körbe a pincéjében, ahol vaskályhában lobogott a tűz, és egy terméskőből kirakott Magyarország-térkép volt a falra rögzítve sok régi ereklye mellett. A sárgaságról azt mondta: "nálunk még nincs olyan veszély" - aztán gyorsan le is kellett bal kézzel kopognunk ezt, fafelületen, háromszor, alulról. 2010-13 környékén jelent meg a fitoplazma Szlovéniában, Lentitől Kerkateskándon át Tornyiszentmiklósig ezt a részt akkor helikopterrel permetezték. Kirakták a táblát, hogy növényvédelmi zárlat van, nem lehet elvinni innen szaporítóanyagot. Ezen kívül semmi sem történt szerinte. "Talán még jómagam se vettem annyira komolyan", előtte évekig nem védekeztek, maximum a lisztharmat, peronoszpóra ellen. Nála még nincs jelen tömegével a betegség. Körülbelül húsz tövet szedett ki, de nem egyértelműen emiatt, inkább elővigyázatosságból. Tíz év alatt összesen ha nyolcvan tövet cserélt, "ez természetes folyamat", ha kiöregszik egy tő, hozza a másikat - mondta.Szerinte "nagy hiba volt, hogy a permetszerek jó részét kivonta a forgalomból a Nébih az EU-ra hivatkozva", mondván, rákkeltő. "Biztos, hogy minden vegyszer rákkeltő, veszélyes", de ez akkor is rosszul érintette őket - mondta. Sok szert nem lehet kis kiszerelésben kapni, akinek kis területe van, nem veszi meg, vagy nem permetez. Központilag lehet ezt megállítani, hegyközségi vagy megyei összefogás kéne Tuboly szerint. A légi permetezésnél sok a kikötés, nem lehet például lakó a dűlőn. Szerinte a járási növényvédőknek kéne felügyelniük, hogy mikor permeteznek. Az is jó, ha megmondják, hogy mivel permetezzenek a kisbirtokosok, és adják oda nekik, "szerezze be az állam megfelelő mennyiségben", a földhivatal úgyis tudja, kinek mekkora a területe."Ha én védekezek, a szomszéd nem, semmi értelme"- tette hozzá a sokszor előkerülő gondot, ami itt ritkásabb, mint máshol. Ugyanis itt a területek jó része osztrák tulajdonú, "aránylag rendben tartják a területet", a szőlőiket már kivágták."Pánik már van talán, de nem most kezdtem a védekezést" - mondta Tuboly. Mióta a szlovénoknál megjelent, elég komolyan foglalkozott vele, bár eddig gócpontokat nem talált. Szerinte "ha az ember időben elcsípi", van esély. Maga is elővigyázatos: metszésnél sebkezelő géleket használ, fertőtleníti az ollókat, bár "állítólag a fitoplazmát nem lehet ollóval továbbvinni".Kis Tamás, a vészharangot az elsők között megkongató pincészet, a csörnyeföldi Bussay egyik motorja szomorúan mutogatta nekünk a puszta lejtőket, a kivágott szőlők egykori helyét. Nagy szerepük volt abban, hogy a zalai borvidék visszakerült a bortérképre, de most nagyon megszenvedik a kórságot. A pinot noirral kezdődött, majd a rajnai és a tramini esett el. "Az olaszrizling egy ideig úgy tűnt, ellenálló, aztán nem", azt is ki kellett szedni. "A merlot nagyon jól bírja, szinte nulla, ami tünetes, ezt francia tanulmányok is írták" - adott meg legalább valami reménykeltőt. A csókaszőlő nevű magyar fajta is bírja szerinte a sárgaságot, van pár beteg példány, "de nem hatványozódik évről évre". Ezek most extra trágyát kaptak, nagyon odafigyelnek rájuk."A szőlő- és bortermelés nem olyan, mint a pékség, hogy nincsen liszted, holnap meg már semmi bevételed sincsen"- magyarázta Kis. Nagyon sok év munkája van benne, ők 1989 óta működnek, még a felesége, Bussay Dóra apja, az azóta meghalt László alapította a borászatot. Van 2022-től borkészletük, de ez elfogy két-három éven belül, "utána lesz a kérdőjel", hogy miből élnek. Újratelepíteni kockázat, "amíg nincs erre konkrét gyógymód". Három évig ráadásul nem lehet a fitoplazmára telepíteni. "A családod meg a saját befektetésed minden hozamát a szőlőbe ölöd, és egyszer csak nincs" - mondta. Gondolkoztak más növénykultúrán is persze, de azokhoz nem értenek."Nyilván elsirattuk, de van bennünk optimizmus", két kezelést is javasoltak már nekik, növényvédelmi cégek is megkeresték őket. Növényorvos szerint a meleg, száraz időszakban a növényi részekben durvábban szaporodnak a baktériumok. A rovarirtás ideig-óráig lassítja a dolgot, de gyógymód kell, hogy ne fertőződjön meg vagy ellenálló legyen a szőlő. Tudnak egy fonalféregről is, ami a kabócába bekerül, és lerendezi a rovart, a franciáknál állítólag már bevált."Mi évek óta mondogatjuk, hogy baj van", de sok kolléga a hallgatást választotta, hogy majd megoldódik ez is. "Egyre jobban látom, hogy nem ismerik fel" a fitoplazmát - mondta. Volt, akinek ő szólt, hogy a szőlőjén az bizony sárgaság. Levélsodró vírus, káliumhiány, ESCA is hasonló tüneteket produkál, gyakran keverik össze ezekkel. Szlovéniában szerinte rendezettebb a szőlővidék, több a művelt parcella. Ott még van szőlőhegy, itt meg sok közülük elvadult. "Azok gócok maradnak, bárhogy védekezel." Egységesen, egyszerre, nagy felületen kéne védekezni. Külön csapat kéne, aki felszólítana a területek tisztán tartására.A Bussay Pince helyzete látszik a mennyiségeken is: korábban 250 hektoliter boruk is volt egy évben, most csak 20 lett. Árat nem tudnak annyira emelni, hogy visszahozza a veszteséget. "Amúgy is egy piaci válság közepén vagyunk, nem fogod tudni az árakat megemelni" - magyarázza Kis, utalva a csökkenő borfogyasztásra. Bár korábban akár a boraik 70 százalékát is exportálták, most inkább a helyi értékesítést nyomják meg, az árrés akkor helyben marad, de sok extra munka van vele."Én személyesen beleálltam ebbe, láttam, hogy nagyon kussol mindenki".Volt olyan levelezés borászok közt korábban, hogy sok a felesleges pánikkeltő cikk. Pedig azok tények, hogy itt-ott hektárok tűntek el. "Kimondottan jó, hogy benne van a sajtóban", a gazdák talán jobban odafigyelnek, növényorvosok, gyógyszerészek is bejelentkezhetnek megoldásokkal - mondta.Kis Tamás bízik benne, hogy nem fog elfajulni a járvány, három év alatt felfejlesztik a kezelést. "A filoxérát is megoldották, és ment tovább az élet" - utalt az egy évszázada az egész európai szőlőtermesztést padlóra küldő és a magyarországi termőszőlők kétharmadát is elpusztító szőlőgyökértetűre. Ki fogja átsegíteni a gazdákat, az a nagy kérdés. "Nem úgy készültél gazdaságilag, hogy eltűnik az ültetvény és a befektetésed." Folyik egyeztetés most kártalanításról, de Kis szerint nehéz lesz kiszámolni, ki mennyi hozzáadott értéket ad, hány hektáron termel, mennyi pénzt érdemel.Simon Zoltán, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, a Simon Pince tulajdonosa látja a nagy képet, és nem boldog. Pincéjében egy pohár szűretlen, friss rizlinget szorongatott, és lendületesen mondta, szerinte mi ment félre. A hegyközségben 320-330 hektár van nyilvántartva náluk mint működő szőlő, miközben az egész borvidék a földhivatal szerint 4200 hektár. "Van egy határ, 300 hektárnak meg kell lenni, hogy hegyközség legyen. Szerintem most a két zalai hegyközségnek össze kell olvadni, a kipusztult területtel lemegyünk 300 alá" - jósolta.A szőlőterületek csökkenésére felhozott még egy adatot: 124 ezer hektárról 65 ezerre zsugorodott a magyarországi területek nagysága az EU-csatlakozás óta. Nagyrada térségében vannak a nagyobb borászok, arrafelé a 40-50 hektárból lett 10, és nem csak a fitoplazma miatt. "Akinek volt 400 tője, az ki fogja vágni", termés nincs, a fiatalok nem foglalkoznak vele, a borászat pedig beruházásigényes. A kialakított infrastruktúrával nem tud semmit sem kezdeni, "minek tartály, minek traktor, minek kell pincét építeni".Simon olyan oltványokról is tud, amikben már benne van a betegség. Ha lassan derül ki, az óriási pech, hisz akár öt év, amíg rendesen terem egy új ültetésű szőlő. "Elgondolkozom, hogy érdemes-e újratelepíteni azokat a táblákat, amiket kivágok." Neki három hektárja van, 13 ezer tő, amiből 15-20 százalék fitoplazmás. Hiába védekezik a legerősebb szerekkel, minden engedéllyel rendelkezik, mindent megtesz, miközben a szomszéd meg nem, így a kabóca nem találkozik a permetszerrel, megbújik, és jön vissza a hatása elmúlása után."13 éve tudjuk, hogy itt van. 13 éve könyörögtünk a politikusoknak, hogy valaki foglalkozzon vele. 13 éve a szakemberek nem jöttek rá, hogy ez mi"- panaszkodott. AZalai Hírlapközzétett egy videós anyagot augusztusban, "az borította fel az egész rendszert" - mondta Simon. Négy éve idejött két politikus, a borászok elmondták nekik, hogy "nagyon nagy gáz van". Azt felelték, ha megnyerik a választást, visszatérnek a témára, de nem tértek. Valótlanságok is keringtek, hogy át lehet vinni a betegséget metszőollóval; "három év telt el, hogy meggyőzzük őket, nem viszi át", ahogy a gyökérről se megy át egyik növényről a másikra. Simon megkérdezte a kormányhivatalt, hány embert büntettek meg, mert nem vágta ki az elhanyagolt területét: "konvergál a nullához". Ő maga három évig könyörgött, hogy a szomszéd rendezetlen telkét vágják ki, nagy nehezen megtették, aztán otthagyták visszaburjánzani.Simon sorolta az állami tétlenség és emberhiány tüneteit. A hivataltól már a takarítónőt is kiküldték három-négy éve januárban, hogy keresse a beteg töveket, amiket még a szakértők is nehezen ismernek fel ilyenkor. Azt is mondták neki a kormányhivatalban, hogy kimennének megjelölni a beteg tőkéket, de nincs spray, amivel lefújják őket, már így is 900 ezer forintot fordítottak jelölősprayre. Az egyik gazda vett nekik festéket, hogy fújjanak. "Azt mondták, lesz permetezés Veszprémben és Zalában. Hol lett? Siklós-Villányban és a Dél-Balatonon, de Zalában elsinkófálták." Simon szerint feléjük a bioültetvények veszélyeztetettek különösen, "egy rajnai rizlinget nem lehet itt bióban termeszteni", a Mura miatt 90 százalék feletti a páratartalom."Mi már 13 éve karanténzónában vagyunk, ha kivágunk egy táblát, nem kapunk kártérítést, de akik nincsenek a zónában, kapnak" - mondta a következő furcsaságot. Lenti térségében húsz tőért 40 ezer forintot fizettek egy borásznak. Ha a mostani kormányhivatali állománnyal akarják felmérni a helyzetet, az reménytelen lenne Simon szerint: "Zala megyében van három-négy növényvédelmi szakember, ha ezer hektár van, hány év alatt járják le" jegyzőkönyvezésestül, adminisztrációstul? - tette fel a kérdést.Simon szerint az lenne a jó, ha nem támogatást adnának a kistermelőknek, hanem permetszert. Neki már nem is akarnak felírni, annyira sok szert vesz, folyamatosan fúj, amikor kell és szabad. Az öregnek nem tudja megmagyarázni, hogy nem fog meggyógyulni a szőlő. "Amíg nem tudunk a fejekben rendet tenni, halott dolog az egész."Olaszország példáját hozta fel: ott fújnak, az egész táblát egyszerre. Négy cég van, mindig ugyanabban az időben permeteznek, ott nincsenek elhagyott parcellák. Olaszországban, Proseccóban nincs olyan, hogy valaki nem permetez, egy bizottság szigorúan eljár, kényszerkivágás, büntetés lehet a vége, ha nem vágja ki a fertőzött töveket. Szlovéniában szerinte a fiatal borászok vesznek öt hektár területet, a közepét betelepítik, a peremterületet permetezik. Nincs szomszéd, kevesebb a kockázat. A franciák is együtt próbálnak élni vele, Simon szerint meg kell találni a fajtákat, amik kevésbé érzékenyek a fitoplazmára."Semmi jó tapasztalatot nem veszünk át külföldről, pedig mindig majmoljuk a külföldieket"- tette hozzá.Magyarországon a szőlőművelés alapja még mindig az, hogy meg legyen metszve a szőlő. Volt olyan Simon Zoltán szerint, hogy egy nem művelt szőlő tulajdonosát feljelentették, a hivatal erre előírta, hogy metssze meg vagy vágja ki. Megmetszette, de műveletlen maradt a terület, a hivatalnak viszont ennyi elég volt. Mi marad meg a magyar borászatból a járvány után? - tettük fel Simonnak búcsúzóul a millió dolláros kérdést. "Hát ebben a felfogásban semmi."
|
13 éve tudjuk, hogy itt van. 13 éve könyörögtünk a politikusoknak, hogy valaki foglalkozzon vele
|
Aranyszínű a muravidéki táj, de nemcsak az ősz, hanem a szőlőt tizedelő sárgaság miatt is. A szlovén gazdák ugyanúgy elégedetlenek az állami szerepvállalással, mint a magyarok, de ott legalább jó a tájékoztatás. Riport a nyugati végekről, ahol az utolsókat rúghatja a fitoplazmától és az elöregedéstől szenvedő borászkodás.
| null | 1
|
https://telex.hu/techtud/2025/10/25/aranyszinu-sargasag-fitoplazma-szolo-betegseg-zala-varmegye-szlovenia
|
2025-10-25 08:44:06
| true
| null | null |
Telex
|
A kecskeméti egyetem félkész campusának befejezését kifizeti a kormány, a közelbe tervezett okosvárosról és innovációs parkról azonban nem jelentettek be ilyet.Ezekre az állam 2021-ben már adott 100 milliárdot a kecskeméti egyetemi alapítványnak. Ez a pénz az Optima gyomrában pihen, évről évre kevesebbet ér, és jó esetben is évek múlva szabadul majd fel.De ha holnap meg is lenne a pénz, az egyik projekt elindításához akkor is szükség lenne több százmilliárd forint extra forrásra, a másikhoz pedig az alapítvány tájékoztatása szerint a minisztériumi engedély is hiányzik.Kérdés, mi lesz ezekkel a projektekkel, ha nem kapnak mégis állami mentőövet.2025. október harmadikán a magyar kormány Orbán Viktor nevével ellátotthatározatot adott ki arról, hogy másodszor is kifizeti a kecskeméti egyetem új campusának befejezését. A beruházás költségeit 2020-ban egyszer már elutalták az egyetem fenntartójának, a kivitelezés azonban Matolcsy Ádám közeli barátjának, Somlai Bálintnak a Raw Development nevű cégéhez került, ami valamikor tavaly félbehagyta a munkát. A helyszínen így most torzók állnak.A kecskeméti egyetem alapítványa 2020-ban 44,4 milliárd forintot kapott az államtól az új campusára. Ebből annak idején 27,5 milliárdot adtak kölcsön az MNB Pallas Athene Alapítványának vagyonát kezelő Optimának, idén nyáron pedig 16,2 milliárd forintnyi adósság elengedéséért cserébemegkapták a torzókat tulajdonló céget. AKecsUP szerintvárhatóan 15 milliárd forintba kerülő építkezésremár ki is írták a közbeszerzést, a lap szerint pedig januárban eredményt terveznek hirdetni. Az építkezés így rövidesen befejeződhet.Bár azt, hogy a döntéshozatal pontosan hogy zajlott, nem tudjuk, van olyan forrásunk, aki szerint az építkezés hátralévő részének kifizetését az érintettek egy része az MNB-ügy kecskeméti szálának fájdalommentes lezárására tett lépésként értékeli. Eszerint a döntéshozókat jobban érdekli, hogy a beruházás lezáruljon és hogy a botránynak ne legyen látványos következménye, mint az, hogy a felelősöket elszámoltassák.Szintén a botrány elkenésére utal, hogy Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester elmondása szerint ma már a PADME és a jelzálogjogosult bank is az Optima-kötvények lejárat előtti visszaváltásáról kommunikál nekik. Az előbbi levele szerint "az Optima-csoport rendelkezik olyan vagyonnal, amely megfelelő módon történő értékesítése várhatóan lehetővé teszi a fenti kötvények megmaradt részének visszavásárlását, még a lejárati határidő előtt" -írja a KecsUP.De mit jelent ez a megmaradt rész? A campusra szánt 44,4 milliárd forint mellett a kecskeméti egyetem alapítványa 2021-ben kapott az államtól 100 milliárd forintot "az egyetem infrastruktúra-fejlesztésére és alapítványi célokra". A támogatást odaítélő minisztérium és az egyetemi alapítvány közötti megállapodást nem ismerjük, de a márciusban kiadott ÁSZ-jelentésből arra lehet következtetni, hogy az alapítvány ezzel a pénzzel viszonylag szabadon gazdálkodhatott.Az alapítvány vezetése ekkor elfogadott egyJövőkép és stratégianevű dokumentumot, amely szerint a campus építése mellett két fontos infrastruktúra-fejlesztésbe kezdenek majd bele. Csizmadia Norbert akkori kuratóriumi elnök az erről szóló ülésen megjegyezte, hogy a "stratégiai anyag megküldésre került a miniszterelnök úr részére is", Szemereyné Pataki Klaudia pedig azt, hogy sokat foglalkoztak ezekkel a témákkal, és a terveket "jó így egyben látni."A két projekt:egy technológiai és innovációs park 25 milliárd forint értékben;és egy, Kecskemét határában felépülő okosváros 75 milliárd forint értékben.A Jövőkép és stratégia nevű dokumentumot az egyetem kuratóriuma 2021 október 6-án fogadta el. Mivel azonban akkor még csak a tervezés indult el, az alapítvány vezetői úgy gondolták, hogy az államtól kapott pénzt a kivitelezés megindulásáig kölcsönadhatják a hozzájuk több személyes szálon is kötődő Optima Befektetési Zrt.-nek. A 100 milliárd forintos kötvényjegyzésről ugyanazon az ülésen, a stratégiai dokumentum elfogadása után néhány perccel szavaztak.A történet következő fejezetemár ismert: a kölcsönszerződés szerint a kecskemétiek a pénzt elvileg egy 90 napos határidővel bármikor visszakérhették volna, a gyakorlatban azonban pontosan tudták, hogy ez nem lehetséges. 2024 elején kísérletet tettek erre, de az Optima jelezte, hogy nem tud fizetni, és a rendezésben azóta sem sikerült megállapodni. Szemereyné most már azt próbálja meg sikerként prezentálni, hogy a vagyont a kötvény lejárata előtt, tehát valamikor 2031-ig visszaszerezhetik.De mi lesz így a két projekttel?A hosszú távú stratégia 2021-es elfogadása után az alapítvány vezetése építészirodákat bízott meg az innovációs park és az okosváros megtervezésével. Az előbbi projekt a campust is tervező Bánáti és Hartvig Építészirodához, az utóbbi a Zoboki Építészirodához került. A koncepciótervekkel mindkét csapat 2023 elejére lett kész.A stratégiai dokumentum szerint az alapítvány célja a park létrehozásával a"város innovációs és K+F szerepének növelése, a vállalkozások technológiai színvonalának emelése, a technológiai és innovációs együttműködések elősegítése, továbbá a helyi és térségi kis- és középvállalkozások saját fejlesztéseinek támogatása".Az építészeknek a koncepciót ezért úgy kellett kidolgozniuk, hogy:abban legyen egy "digitális gyár" 100 mintaegységgel;képző központok és coworking irodák;és egy konferenciaközpont.A tervek szerint a Neumann Innovációs és Technológiai Tudásparkban (NIT) a megnyitástól számított három éven belül legalább 50 ezer főt képeztek volna, a projektbe pedig legalább 30 technológiai és akadémiai partnert vontak volna be. A dokumentum kiemelte, hogy akkorra az egyetemnek a környék nagy munkaadói közül jó kapcsolata volt a Mercedesszel, a Phoenix Mecanoval, és a Knorr-Bremsével, vagyis feltételezhetően azzal számoltak, hogy ezek a vállalatok is beszállnak majd az innovációs park működésébe.A tervezést végző építésziroda 2023 elejére egy olyan megoldással állt elő, amelynek részeként az egyetem már álló, ma a műszaki és informatikai karnak otthont adó épületegyüttest alakították volna át. Ez az új campusszal szembeni régi campus főépületének felújítását és mögötte egy másik épület felépítését jelentette volna.Az egyetem munkatársai a terveket 2023 áprilisában prezentálták az egyetem üzleti tanácsadó testületének. Az ülésen a Telexnek küldött tájékoztatásuk szerint a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjai és a tanácsadásban résztvevő vállalatvezetők módosításokat kértek, amelyeket a munkatársak még 2023-ban elvégeztek. Az építkezést tehát valamikor ebben az időszakban lehetett volna elkezdeni.Az NJEA vezetése ekkorra azonban pontosan tudta, hogy az erre szánt pénzt nem tudják az Optimától visszaszerezni, és ezzel 2024 januárjáig nem is próbálkoztak. Az alapítvány Telexnek küldött tájékoztatása szerint azonban más akadályokba is ütköztek. Azt írják például, hogy"sajnos a nyugat-európai jármű- és gépipar gazdasági recesszióban van lassan 3 éve, mely jelentős mértékben akadályozta a NIT fejlesztés gyors megvalósítását."Az elinduláshoz ezen kívül a kormányzattól sem kapták meg a zöld lámpát. Tájékoztatásuk szerint ugyanis innovációs parkot Magyarországon csak a Kulturális és Innovációs Minisztérium címpályázatán keresztül lehet létesíteni, ilyen pályázatot pedig a minisztérium csak 2024 májusában írt ki, amelyre ők május 24-én be is nyújtották a jelentkezésüket. A címpályázatra azonban szerintük a mai napig nem hirdettek eredményt, így az egyetemnek nincs joga a tudományos és innovációs park cím viselésére, amely alapján a park fejlesztését elkezdhetné.Megkérdeztük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy helyesen értelmezi-e a jogszabályokat az NJEA, és ha igen, miért akadályozzák a kecskeméti technológiai és innovációs park megvalósulását. Megkérdeztük azt is, hogy 2024-ig miért nem hirdettek pályázatot, a tavalyira pedig miért nem hirdettek még eredményt, választ azonban nem kaptunk.Akárhogy is van, az innovációs park kialakítására a kecskemétieknek most se engedélye, se elérhető pénze nincs.Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a 100 milliárdos támogatás nagyobbik, 75 milliárdos részét az egyetemi alapítvány egy új városrész kialakítására fordította volna. Ezt a projektet eleinte Okos Városnak, később Tudásvárosnak (Wise City) nevezték el, az új városnegyed a Kecskemét Homokbánya nevű részén, egy egykori szovjet laktanya területén valósult volna meg.Az NJEA Telexnek küldött tájékoztatása szerint a tervezéssel megbízott építészek 2023. februárjában mutatták be a beépítési koncepciótervet. Ennek bevezetője szerint "cél egy olyan városrész kialakítása, amely a térség hagyományaiban gyökerező életforma kialakításának kereteit biztosítja és elérhető közelségben teremt közösségi agrárterületeket és természetbe ágyazott rekreációs lehetőségeket, valamint magába foglalja a hosszútávú fenntarthatósági szempontokat és legmodernebb technológiát."A terv szerint a jelentős részben önkormányzati és egyetemi tulajdonban lévő, több mint 100 hektáros külvárosi területre egy bevásárlóközponttal, konferenciaközponttal, boltokkal, óvodával és iskolával, valamint a belvárosba vezető vasúti és buszkapcsolattal rendelkező, több tucat többemeletes épületből álló lakónegyedet építettek volna. A rendkívül ambiciózus tervek az épületek és a közterületek pontos helyét, sőt, még a homlokzatok jellegét és magasságát is tartalmazzák.Az egyetemi alapítvány szerint, bár a beépítési koncepcióterv már 2023 februárjában kész volt, azt az alapítvány vezetése csak 2024 februárjában fogadta el. (A tervek egy részétakkor prezentálták is.) Tájékoztatásuk szerint a fejlesztés előkészítése azóta a koncepcióterv szerint zajlik - igaz,amikor áprilisban a helyszínen jártunk, néhány kihelyezett molinón kívül nem nagyon láttunk előkészítésre utaló jeleket.Időközben azonban felmerült egy kis probléma. Az egyetemi alapítványt vezető Csizmadia Norbert későbbi, Windisch Lászlónak címzett levelei szerint a koncepcióterv előzetes számításai alapján a teljes beruházási érték 250-270 milliárd forint lett volna. (Máshol 200-300 milliárdot ír.) Arról, hogy ezt pontosan hogyan akarták finanszírozni, az Állami Számvevőszéknek küldött levelei alapján a tervezés lezárultakor nem volt még pontos elképzelésük, Csizmadia ugyanis egyrészt állami támogatás érkezéséről, másrészt piaci finanszírozásról is ír.Az ebből a szempontból túl sok konkrétumot nem tartalmazó leveleiből az a kép rajzolódik ki, hogy azzal számoltak, az új városnegyed megvalósításához szükséges infrastrukturális fejlesztéseket majd az állam fogja fizetni. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a tervben szereplő intézményeket, például a konferenciaközpontot valósította volna meg az alapítvány, a lakóházak felépítéséhez pedig magánbefektetőket kerestek. Ez utóbbiba reményeik szerint az Optima többségi tulajdonában lévő GTC is beszállt volna.Mondani sem kell, hogy ezek közül mostanáig semmi nem valósult meg: Csizmadia Norbert a PADME és az NJEA éléről is távozott, a PADME új vezetése pedig a Szemereynének küldött tájékoztatás szerint nem újabb beruházásokra, hanem eszközeinek értékesítésére készül. Jelentős állami vagy európai uniós támogatásról egyelőre nem érkezett bejelentés, az NJEA erre szánt 75 milliárdja pedig továbbra is be van ragadva az Optimába.A két félbeszakadt beruházás ügyében három kérdés maradt: vissza tudja-e szerezni az alapítvány a pénzt, ha igen, az mennyit fog érni, és ki akarja-e segíteni őket az állam. Az elmúlt néhány hónap hírei alapján a kormányzat és a jegybank új vezetése dolgozik a helyzet felmérésén és a károk enyhítésén, és elképzelhető, hogy a következő hónapokban is lesznek nagy bejelentések, az azonban most nem tűnik valószínűnek, hogy a campus után belátható időn belül ezt a két projektet is megmentenék.Erre utal rögtön a PADME Szemereynének küldött levele, amely szerint "várhatóan" a kötvények 2031-es lejárata előtt vissza tudják majd adni a kölcsönadott 100 milliárd forintot. (Plusz azt a 11,3 milliárdot, ami a campus árából még hátravan.) Arról, hogy ez pontosan mikor történhet meg, a Szemereyné által bemutatott levél nem szól, a GTC tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése azonban minden valószínűség szerint évekig tart majd, vagyis a pénz visszafizetésére - ha tényleg megtörténik - inkább az évtized végén lehet számítani.Kérdés viszont, hogy mennyit ér majd akkor ez a 111,3 milliárd forint. Az alapítvány által vásárolt Optima-kötvények ugyanis nem inflációkövetők, fixen 2,5 százalékos kamatot fizetnek, ami azt jelenti, hogy az ennél nagyon infláció kockázatát az alapítvány viseli. Ha tehát a befektetés megtérülését akarjuk számolni, akkor az évente 2,5 százalékos kamatból ki kell vonnunk az infláció értékét.Mivel 2021 óta összesen 45 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ha ezekkel számolunk, az alapítvány pénze mostanra értékének körülbelül negyedét vesztette el. Az építőipari infláció az elmúlt négy évben ennél is magasabb, összesen 53 százalék volt, vagyis, ha azzal számolunk, hogy az NJEA a pénzt építkezésekre akarja elkölteni, akkor annak igazából értéke közel 30 százalékát elvesztették.Bár nem tudjuk, hogy a következő években hogyan alakul majd az infláció, és azt sem, hogy az alapítvány mibe fekteti a kötvények hozamait, feltételezhető, hogy a következő években is 2,5 százalék felett lesz a magyarországi pénzromlás üteme, így az alapítvány Optimánál tárolt vagyona is egyre kevesebbet ér majd. Nagy kérdés, hogy a visszafizetés pillanatában mire lesz elég ez a pénz, főleg, hogy az okosvárosra szánt 75 milliárd forint már egy éve is csak a projekt töredékét tudta volna fedezni.A helyzetet érdemben az változtathatná meg, ha a magyar állam magára vállalná a beruházások költségeit, és akár az alapítványon, akár a városon keresztül beszállna az innovációs park és az új városnegyed megvalósításába. Bár nem kizárt, hogy ezt megteszik, és a campushoz hasonlóan ezek költségeit is kifizetik másodszor, feltételezhető, hogy ha ezt meg akarták volna tenni, akkor megtették volna a campusról szóló döntéssel együtt.Ha viszont ez nem történik meg, akkor az okosváros és az innovációs park tervei a következő években ugyanabban a fiókban laknak majd, ahol az elmúlt két és fél évet töltötték.
|
MNB-ügy: a százmilliárdos gigaprojektek, amiket nem mentett meg a kormány
|
Innovációs parkot és százhektáros okosvárost tervezett Kecskemétre a városi egyetemet fenntartó alapítvány, de az erre kapott 100 milliárd forintjuk még mindig az MNB-alapítvány cégében pihen. Egy kisebb projekt befejezésébe beszállt a kormány, ezekhez azonban egyelőre nem nyúltak.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/27/mnb-ugy-kecskemeti-neumann-janos-egyetem-campus-mentetettek-okosvaros-innovacios-park-jovoje-szemereyne
|
2025-10-27 07:02:25
| true
| null | null |
Telex
|
16 milliárd forint európai uniós támogatást kaptak rá, és már 2024-ben készre jelentették az új Elektronikus ingatlan-nyilvántartás rendszert (E-ING), de továbbra sem elérhetőek az előre beharangozott funkciók. Idén nyáron már a földhivatalok is átálltak az új rendszerre, ez azonban túlterheltséget, és a beszámolók alapján több hónapos fennakadásokat okozott az ügyintézésben. Hadházy Ákos független képviselő azIntegritás Hatósághoz fordult az ügyben, de az EU-pénzek felhasználását ellenőrző magyar szerv azt válaszolta a képviselőnek, hogy megvizsgálták az ügyet, és nem indítanak vizsgálatot.Az ingatlan-nyilvántartási rendszer digitalizálását 2015-benindította ela kormány, és 16 milliárd forintnyi európai uniós forrást is kapott hozzá. A projekt leírása szerint annak célja, hogy "csökkenjen Magyarországon a földügyi eljárások átfutási ideje és költségszintje", és a földhivatal ügyfeleinek elérhetővé váljon az elektronikus ügyintézés és szolgáltatás. A rendszer kifejlesztését a földméréssel és ingatlan-nyilvántartással foglalkozó állami szervre, a Lechner Ödön Tudásközpontra bízták.Az intézmény aztán közbeszerzést írt ki, amit a három pályázó közül végül a Tigra Kft. nyert el. A céget 1996-ban Vertán György üzletember alapította, akiről tavaly azutánkezdett el cikkezni a sajtó, hogy kiderült: a kegyelmi botrányba belebukó Varga Juditnak a Tigránál munkát adott, míg egy lakásában Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője ingyen lakhatott.A 2010 környékén berobbant Tigrának ugyan voltak nagyobb céges ügyfelei, de neve az államtól kapott megbízások által vált igazán ismertté. 2010-ben ugyanis, ahogyan a politikában, úgy a hazai kormányzati megrendelésű informatikában is volt egy nagy váltás. Az új Fidesz-kormány - nem teljesen alaptalanul - mindenhol túlárazást, mutyit, baráti összefonódásokat sejtett a korábbi megállapodásokban, így áttekintette a szerződéseket. Ebben kapott szerepet Vertán is, aki többek között a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és a Magyar Fejlesztési Bank ügyeit világította át.Miután az átvilágítók szinte minden esetben alkudozásba kezdtek, hogy módosítsák a korábbi szerződéseket, a tisztességesebb és jobb szakemberek egy része is elfordult az állami munkáktól. Ezt az űrt töltötte be későbba 4iG Nyrt., illetve visszafogottabb mértékben, de tartósan a Tigra is, így a vállalat fejlesztette a korábbi Takarnet földhasználati rendszert, de dolgozott az Elektronikus Anyakönyvön, valamint az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerén is.Az utóbbi években a közigazgatás szinte minden szegmense fokozatosan elektronikussá vált, a földhivatali eljárás maradt az egyik utolsó, ami továbbra is papíralapon zajlott. Az új rendszer azt ígérte, hogy ugyan meg kell tanulni navigálni benne, de a korábbinál kényelmesebb és gyorsabb lesz az ügyintézés online rendszer, az elektronikus aláírás és az automatikus döntéshozatal révén. A rendszer négy nagy modulból áll:ingatlan-nyilvántartás,földmérés és térképészet,földforgalmi eljárásokés mezőgazdasági-hatósági eljárások.Feladata pedig a különböző állami adatbázisok és nyilvántartások összehangolása is, így például célja volt, hogy kiváltsa a korábbi Takarnet-rendszert. Csak aztán az évek során egyre távolabb csúsztak határidők.A közigazgatási és területfejlesztési minisztérium szerint a projekt fejlesztési szakaszamár 2023-banlezárult, amit az implementációs időszak, majd a jelenleg tartó üzemeltetési szakasz és a rendszer finomhangolása követett. Közben azonbantöbbször is módosítani kelletta határidőn, az eredetileg 2024. január 15-re tervezett hatályba lépést először október 1-jére, majd 2025. január 15-ére módosították. Tavaly decemberben átmeneti időszak bevezetéséről döntöttek, ami szerint az ötszázezredik végleges döntés (bejegyzés vagy annak elutasítása) utáni tizedik napig még elérhető marad a papíralapú ügyintézés.Még szerencse, ugyanis azóta sem lehet elektronikusan intézni az ingatlanügyeket a januárban elindult rendszerben.Hadházy Ákos emiatt már májusbanbejelentést tettaz EU-s források szabályos felhasználását vizsgáló Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), és arról írt a Facebookon, hogy tavaly márciusában úgy jelentették az EU felé készre és fizették ki a projektet, hogy a képviselőnek küldött földhivatali jelzések szerint az valójában működésképtelen.A Közbeszerzési Hatóság oldaláról kiderül néhány részlet arról, hogyan is használták fel a 16 milliárdos összeget: 270 millió forintot költöttek el például a korábban "Rogán Antal szomszédja"-ként elhíresült Csetényi Csaba cégénél, a Network 360-nál a még nem létező ingatlan-nyilvántartási rendszer népszerűsítésére, miközben a fejlesztés feladatát elnyerő Tigra Kft.-nek a rendszer elkészítésére adott 5,9 milliárd forintos összeget 2021-ben8,45 milliárdra forintra emelték.Sok részlet azonban továbbra is tisztázatlan, ezért Hadházy közérdekű adatigényléssel fordult a Lechner Tudásközponthoz. Mivel az intézményt megtagadta az adatok kiadását, Hadházy a Transparency Internationallel közösen pert indított, amit első fokon megnyertek. A Lechner Tudásközpont ezen a ponton45 napot kérta teljesítésre, mivelállításuk szerint még nem volt digitalizálva a nyilvántartás digitalizálását dokumentáló hatezer oldalnyi irat.A Lechner aztán megfellebbezte az ítéletet, de szeptember elején Hadházyék másodfokon is megnyerték a pert, így az intézménynek körülbelül november közepéig át kell adnia az adatokat.A képviselő emellett az EU-s pénzek felhasználását ellenőrző magyar szervnél, az Integritás Hatóságnál is tett feljelentést, de az nem indíteljárást, szerintük ugyanis "nem volt azonosítható olyan szükséges lépés, amelynek elmulasztására sor került volna az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetek részéről". Az OLAF Hadházyék bejelentését első körben befogadta és vizsgálódik, nemrég újabb adatokat kértek be tőlük, de ennek egyelőre nincs eredménye.2025. januárjában tehát az átmeneti időszakkal elstartolt az E-ING, csakhogy ez hónapokig tulajdonképpen semmilyen látható változást nem hozott.Az ingatlan-nyilvántartásért felelős földhivatalok átállása csak nyáron kezdődött meg. Legelőször a tatabányai járásban kapcsolták le június 20-án a Takarnetet, hogy három nappal később az új E-ING rendszert elindítva már csak innen lehessen tulajdoni lapot igényelni. Ezt sorra követték a megyei járások, így augusztus végére már minden földhivatal az új rendszert használta Budapest kivételével.Szeptember elsején, egy hétfői napon indult a kormány kedvezményes, háromszázalékos hitelt kínáló Otthon Start programja, a fővárosi átállást pedig pont az ezt megelőző hétvégére tervezték. Az átállás utáni első héten - hasonlóan ahhoz, ahogy a korábbi járásoknál történt - szünetelt a személyes ügyfélfogadás a budapesti földhivatalokban, miközben az Otthon Start miatt várható volt az ügyfélérdeklődések sokasodása.A beszámolók alapján azonban nem ez volt az egyetlen gond: több levél is érkezett lapunkhoz, amiben arról írtak az érintettek, hogy egyes földhivatalokban megállt az ügyintézés, és arról beszéltek nekik, hogy a kérelmek elbírálása és bejegyzése akár hónapokba telhet. Volt, aki arról számolt be, hogy hitelre szeretett volna ingatlant vásárolni, de a bank a váci földhivatal gondjai miatt nem tudott széljegyre kerülni, és azt mondták neki, hogy ez januárig nem is biztos, hogy fog megoldódni. Másnak három napba telt, mire le tudott hívni egy elektronikus tulajdoni lapot.Dr. Kotilla Brigitta ingatlanjoggal is foglalkozó ügyvéd a Telexnek arról beszélt, hogy az ügyvédi felületrőljelenleg csak tulajdoni lapot lehet lehívni, további funkciók egyelőre nem érhetőek el.Az ügyvéd úgy hallotta egy földhivatali ügyintézőtől, ha az E-ING rendszer valamilyen oknál fogva nem tud rögzíteni egy széljegyet az adott ingatlan tulajdoni lapjára, akkor a földhivatal letiltja a lehetőséget annak lehívására, amíg meg nem oldódik a probléma. Ez az ügyvéddel beszélő ügyintéző szerint néha órák, máskor akár napok kérdése is lehet, ami az ügyvéd számára is gondot jelent, hiszen közvetlenül egy adásvételi szerződés aláírása előtt fontos ellenőrizni az ingatlan tulajdoni lapján szereplő jogokat és bejegyzéseket.Az ügyvéd szerint az új E-ING egyébként is rendszeresen, egy napon belül akár többször is leáll, ami miatt átmenetileg nem lehet lekérni a tulajdoni lapokat. Mivel ilyenkor nem szeretnék kockáztatni, hogy a tulajdoni lap ellenőrzése nélkül írják alá az ügyfelek az adásvételi szerződést, több ügyvédnek is új időpontot kellett adnia a tervezett szerződéskötésre.Kotilla Brigitta elmondta, a postai út mellett az E-ING megjelenése előtt is volt már lehetőség e-Papíron keresztül az adásvételi szerződések elektronikus úton való beküldésére, de a földhivatalok általában postán küldték vissza a kérelem bejegyzéséről vagy az esetleges hiánypótlásról szóló határozatokat.Ez most jóval kaotikusabbá vált: állítása szerint a földhivataloknak az átállás óta már az ügyvéd cégkapujára kell megküldeniük ezeket a dokumentumokat, ezzel azonban probléma akadhatott, ugyanis saját, és valamennyi kollégájának tapasztalatai alapján ezek egyáltalán nem érkeznek meg. Az értesítő határozatok hiányában így csak a tulajdoni lapok rendszeres lehívásával tudja nyomon követni az adásvételi ügyletek alakulását, ami azonban tulajdoni laponként 4800 forintba kerül. Az ügyvéd olyanról esetről is hallott, ahol végül a földhivatal kiküldte postai úton a határozatot, viszont összecserélődhettek az adatok, mivel az ügyben érintettek helyett mások kapták meg a dokumentumot. Álláspontja szerint minden ilyen eset adatvédelmi incidensnek számít.A Telexhez a legtöbb problémajelzés a váci, valamint a Bosnyák téri földhivatalról érkezett, ugyanakkor Kotilla hasonló problémákat tapasztalt Budapesten és több vidéki járásban is, amit szerinte elsősorban az okoz, hogy a földhivatalok a problémás rendszer miatt túlterheltek. Elmondása szerintvan olyan ügye, ahol már 100 napja nem jegyezte be a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét a földhivatal,így a vevő a teljes vételárat több mint három hónapja megfizetve várja, hogy nevére kerüljön az ingatlan. Sovány vigasz, de hatvan nap után visszaigényelhető a kormányhivataltól az eljárás 10 600 forintos díja, így az ügyvéd szerint sokan fognak élni a lehetőséggel.Nagyon lassú és sokkal bonyolultabb minden - mondta egy másik, a Telexnek nyilatkozó ügyvéd, akinek jelenleg három olyan, egyébként egyszerű ügye van a földhivatallal, amelyben már a 60 napos eljárási határidő is lejárt. "Tényleg teljes káosz van, az is nagyon összevissza, hogy az ügyfélnek küldik a határozatot vagy nekem, vagy mindkettőnknek" - tette hozzá. Arról beszélt, hogy az új rendszer használatához szükség volt egy különbözeti vizsgára, valamint a kötelező ügyvédi felelősségbiztosítás összegét is meg kellett növelni. Mivel azonban a rendszer végül mégsem indult el január közepén, sok ügyvéd fizethette feleslegesen a magasabb biztosítási díjakat.A Magyar Ügyvédi Kamara a Telex megkeresésére arról írt, hogy maguk is rendszeresen hallanak a problémákról, ugyanakkor ezek részleteit nem ismerik. A MÜK szerint az ügyvédi funkciók fokozatosan fognak megjelenni, és a számukra fontos E-ING eljárás várhatóan 2026 januárjától válik elérhetővé. Ugyanakkor az átmeneti időszakban a papíralapú, és e-Papíron keresztül történő benyújtás is elérhető marad, és az E-ING használata csak 2026 harmadik negyedévétől válik kötelezővé.Az üggyel, valamint a rendszer problémáival kapcsolatban a Lechner Ödön Tudásközpontnak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak, valamint a Pest Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának is küldtünk kérdéseket. A kormányhivatal szerint a földhivatalokban elérhető szolgáltatások nem változtak, és az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer fokozatos bevezetése alattelőfordulhat az ügyintézési idők átmeneti növekedése és a "rövidebb ideig tartó, átmeneti szolgáltatás kiesés", de az üzemeltető "végzi a rendszer finomhangolását".A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium válaszában arról ír, hogy az E-ING "Magyarország történetének egyik legkomplexebb állami informatikai szakrendszeri átállása", így annak bevezetésére ütemezetten, több lépcsőben kerül sor. Ez idő alatt a minisztérium szerint előfordulhat az ügyintézési idők átmeneti növekedése. Nem tagadták, hogy ne lenne probléma az ügyfelek és ügyvédek kiértesítésével, de a válaszuk szerint a "döntésekről szóló értesítések túlnyomó többségét a rendszer megfelelően kézbesíti a jogi képviselők és az ügyfelek részére".A minisztérium szerint ugyanakkor a "bejegyzések minden esetben már a határozat elkészültekor megtörténtek, így a tulajdoni lapon már a friss adatok látszódnak, attól függetlenül, hogy az erről szóló értesítés mikor érkezik meg a postaládába, az ügyfélkapura vagy az ügyvédhez". És mivel a jogorvoslati és egyéb határidők a kézhezvételtől indulnak, így úgy gondolják, hogy semmi esetben sem érheti joghátrány az ügyfelet. Arról, hogy mikor válnak elérhetővé a további funkciók, csak annyit írtak, hogy majd "időben tájékoztatást adnak". Az Energiaügyi Minisztérium vasárnaparról tájékoztattaaz RTL-t, hogy a rendszer kiépítési folyamata várhatóan 2026 első felében fog lezárulni.
|
16 milliárdból készült, és egyelőre csak káoszt hozott: 10 hónapja várjuk, hogy működjön az elektronikus ingatlan-nyilvántartás
|
A régóta várt rendszert Vertán György-féle a Tigra Kft. fejlesztette. Eredetileg 2024 januárjában élesedett volna, de csúszni kezdtek a határidők, a földhivatali átállás pedig nem sikerült zökkenőmentesre. A legutóbbi tervek szerint csak 2026-ra lesz minden kész.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/25/foldhivatal-lechner-tudaskozpont-e-ingatlan-nyilvantartas-atallas-tigra
|
2025-10-25 11:20:49
| true
| null | null |
Telex
|
Beazonosíthatatlan az íze, állapítottam meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd cukorkájáról, miközben a fejemen egy VR-szemüveggel ültem egy széken a Déli körvasút nagyobb nappalihoz hasonló méretű látogatóközpontjában. Ahogy a Szerémi úti irodaépület földszintjén berendezett helyiségben virtuálisan eljutottam Ferencvárosból Kelenföldre, a narrátortól megtudtam, a vasútfejlesztési projekt mennyire grandiózus, és hogy száz éve nem volt ehhez hasonló Magyarországon. Mozgásban fogja tartani a várost, a vonalon "a modern vasút szó szerint csendben halad" majd, duruzsolta a fülembe a narrátor. Arról viszont nem mondott semmit, hogy ez mennyi pénzbe fog kerülni.Arról sem, mikor fog elkészülni. Az előbbi kérdésre egyáltalán nem, az utóbbira is csak részben kapnak választ azok, akik elmennek a látogatóközpontba, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő derítette ki, hogy több mintfélmilliárd forintba került.Kedden rajtam és a fotóson kívül csak a diákmunkásként dolgozó recepciós lány volt a Déli körvasutat népszerűsítő kiállítás helyiségében. Azt mondta, van azért napi legalább 10 látogató, de a hétfők nem túl népszerűek. Pedig a hétfő az egyik abból a három napból a héten, amikor nyitva van a látogatóközpont. Hétvégi programot ne ide tervezzenek, a nem túl népszerű hétfő reggel hét és délután kettő közöttin kívül kedden és csütörtökön délután egy és este nyolc között kereshető fel a látogatóközpont.A recepcióstól tudtam meg, hogy a kiállítás legnépszerűbb pontja a már említett VR-szemüveges rész. Miután megkaptam tőle a szemüveget, a Déli körvasút virtuális, háromperces végigutazásán kívül megnézhettem egy olyan videót is, amiben számokkal mutatják, mennyire csökkenti majd a vasút Hamzsabégi parkra gyakorolt zajterhelését a zajcsökkentő egységekből álló "integrált szerkezet". A számok alapján nem nagyon. A zajcsökkentő egységek felépítése előtt 50,8 decibel és 67,3 decibel közötti zajterhelést írtak a képernyőre, utána ez az érték 49 és 63,4 decibel közöttire csökkent. Vagyis a szélső értékeket átlagolva a hosszabbik videóban egyébként agyondicsért zajvédő integrált szerkezet három decibellel csökkentette a zajterhelést a Hamzsabégi parkra, aminek lakói közültöbben is ellenzika projektet.A VR-szemüvegen kívül a recepciós szerint népszerű még a makett is, ami a látogatóközpontnak helyet adó szobát két részre osztó fal bejárat felőli bal oldalánál található. Ez a Déli körvasút nádorkerti, Mol-torony melletti megállóhelyének kicsinyített mása. Ezzel szemben a falon függő táblákon elolvashatjuk, milyen négy ütemből áll majd a vasútfejlesztési projekt, ami "a legnagyobb vasúti beruházás a Keleti pályaudvar építése óta", bár ezt a látogatóközpont mérete nem tükrözi valósághűen. Érdekes módon balról jobbra haladva először a második, aztán a negyedik, majd az első és végül a harmadik ütemről kapunk információkat. A látogatóközpont egyébként leginkább a második ütemre fókuszál, ennek keretében valósul meg a Ferencváros és Kelenföld állomások közötti vasúti kapacitásbővítés, a nádorkerti és a közvágóhídi megállók létrehozása.A második ütemről a recepciós segítségével meg is tudtam, hogy 2027-re készül el. Ez nem az egyébként a látogatóközpontban látható nagy infografikákból, hanem egy érintőképernyős tájékoztatón, a gyakori kérdésekre adott válaszokból derült ki. Megkérdeztem azt is, van-e valahol a látogatóközpontban arról információ, mennyibe kerül a Déli körvasút megépítése. A recepciós készségesen próbált segíteni, végigpörgettük az összes gyakori kérdést, de olyan nem volt közöttük, amely a projekt összköltségéről szólt volna. Erről pont nem tájékoztatta a látogatókat Mészáros Lőrinc vasútépítő társasága, a beruházást megvalósító V-Híd, vagy a kiállításon többször is feltűnő Építési és Közlekedési Minisztérium. A Déli körvasút amúgy jelen állás szerint337 milliárd forintbafog kerülni,113 milliárd forintuniós támogatással.Nem lehetett megtudni a látogatóközpontban azt sem, hogy a beruházástkatonai célúváminősítették, mert előtte helyi civilek tiltakozása miatt többször is elbukta a környezethasználati engedélyt. Nagy Bálint közlekedési államtitkár le is írta, hogy a projekt nemzetbiztonsági és honvédelmi szempontból iskiemelten fontos, ezért nem "nem lehet jogértelmezés vagy jogvita tárgya".Voltak viszont a látogatóközpontban több ponton ismétlődő látványtervek a Déli körvasút fejlesztésével megvalósuló állomásokról, vasúti hidakról. Az egyik infografikán fun facteket lehetett olvasni, így derült ki például, hogy 184 kékbálna súlyának felel meg az a 25 700 tonna acél, amit felhasználnak a beruházáshoz. De előkerült a legendás újságíró-mértékegység, az olimpiai úszómedence, amiből 32-t lehetne feltölteni azzal a mennyiségű földdel, amit a Déli körvasút megépítéséhez mozgatnak meg.A diákmunkásként dolgozó recepciós mellett volt még egy kikapcsolt tévékészülék is a látogatóközpontban. Meg akartam tudni, azon mit lehetne látni, de a recepciós azt mondta, nem lehet bekapcsolni. Megpróbálta azért, de valóban nem működött a készülék. Elmondta viszont, hogy úgyis "az van rajta, mint a prospektusban", ami a látogatóközpontban található asztalokon van. Az infografikákhoz képest kevés plusz infót adó prospektusok pár méterre voltak a V-Híd-féle szopogatós cukorkától és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Aqua Vivien Kft. palackozott ásványvizeitől. Utóbbiakból vettem is egyet, ahogy távoztam a Déli körvasút látogatóközpontjából.
|
Telex: Mészáros Lőrinc cukorkáit szopogatva, VR-szemüvegben se tudtuk meg, mennyiből épül a Déli körvasút
|
A Déli körvasút látogatóközpontja félmilliárdból épült, derítette ki Hadházy Ákos. Megnéztük, milyen. Olyan. Jobb napokon tíz vendéget is fogadnak, de a hétfő nem jó nap. A VR-szemüveg működik, a tévé nem. Pár fontos információt pedig nem kötnek az érdeklődők orrára.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/27/deli-korvasut-latogatokozpont-vasuti-fejlesztes-v-hid-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-hadhazy-akos
|
2025-10-27 05:23:23
| true
| null | null |
Telex
|
Első fokon Tordai Bence korábbi párbeszédes képviselőnek adott igazat a Székesfehérvári Járásbíróság abban az ügyben, amit Tordaiindította Fejér Vármegyei Kormányhivatal ellen, miután az megtagadta a közérdekű adatok kiadását az Orbán Viktor családjához köthető hatvanpusztai luxusbirtok építésével összefüggésben - írja a Facebook-oldalán a független képviselő.A bíróság "elfogadta az érvelésünket, miszerint a hatósági eljárásokat lezáró határozatok bárki számára megismerhetők, és a személyes vagy más védett adatok kitakarása nem eredményezheti a közérdekű adatok megismerésének ellehetetlenítését" - írta Tordai azzal, hogy a pernyertességgel a bíróság a teljes perköltséget is megítélte.A képviselő bejegyzése szerint október 28-án a Fővárosi Törvényszéken az Építési és Közlekedési Minisztérium jogi képviselőjével állnak majd szemben ugyanebben az ügyben.Az ügy előzménye, hogy áprilisban adatigényléssel kérte a Fejér Vármegyei Kormányhivataltól és az Építési és Közlekedési Minisztériumtól Tordai, hogy válaszolják meg, milyen hatósági döntések születtek a Hatvanpusztai épületegyüttes védettségével kapcsolatban - beleértve a védetté nyilvánítást, a védettségi fokozat módosítását vagy a nyilvántartásból való esetleges törlést. Kérdezte azt is, milyen engedélyek alapján végeztek felújítási, átalakítási, helyreállítási vagy bontási munkálatokat, továbbá, hogy készültek-e ezekhez kapcsolódó bontási tervek, műemléki dokumentációk, illetve hogy milyen szakhatósági vélemények, állásfoglalások születtek az engedélyezési eljárások során.Tordai szerint erre sablonválaszokat kapott, mire az adatvédelmi hatóság (NAIH) vizsgálatokat indított, majd a bíróságon kötöttek ki.Orbán Viktor apjának hatvanpusztai majorsága az elmúlt hónapokban Hadházy Ákos nyomán lett visszatérő téma, a képviselő utazást is szervezett oda. A majorságról drónvideó is készült:
|
Első fokon Tordainak adott igazat a bíróság egy Hatvanpusztával összefüggő ügyben
|
A képviselő adatokhoz próbált hozzájutni, de szerinte sablonválaszokkal akarták lerázni, ezért bíróságra ment.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/27/tordai-bence-szekesfehervar-hatvanpuszta-muemlekrombolas
|
2025-10-27 13:48:00
| true
| null | null |
Telex
|
Ha az MNB-alapítvány most azonnal eladná lengyel és svájci részvényeit, mindössze annyi pénzt kapna, amiből visszafizethetné a kecskeméti egyetemi alapítvány és az MBH Bank felé fennálló tartozásait, az eredeti vagyonból viszont érdemi tétel nem maradna - nagyjából így lehet összefoglalni az MNB-alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (röviden PADME) aktuális helyzetét. Ez a lenullázódás természetesen nagyon kínos lenne, főleg úgy, hogy az MNB új vezetése szerint a portfóliókban levő ingatlanok jóval többet érnek, mint amit a tőzsdei árfolyam tükröz.A jegybank tehát nagyban dolgozik az értéknövelésen: ennek egyik első lépése volt az aggasztó finanszírozási helyzet megoldása a lengyel GTC-nél, a második pedig új vezetők kinevezése a cégnél, egy október 28-i bejelentés szerintRencz Botond, az EY korábbi vezetője lett az új vezérigazgató. Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen lépések történtek mostanában a lengyel GTC-nél a likviditás megsegítésére, hogyan áll a portfólió - miközben jegybankalapítványi vagyon sorsa továbbra is kérdéses.A lengyelGTC aktuális híreitegyszerre lehet szomorú sóhajtásokkal és diadalittas fanfárokkal is lehet értékelni. Emlékeztetőül: ez az egyik olyan cég, amibeaz MNB-alapítvány pénzét kezelő Optima fektetetta svájci Ultima Capital mellett. A lengyel részesedés jelenleg az Optima legértékesebb vagyoneleme, a GTC közel kétharmada, 62,6 százaléka az övé. A társaság legfontosabb aktuális pénzügyi híre, hogy a GTC október 6-ánbejelenthette: megtörtént a 2021-ben kibocsátott, 500 millió eurós (jelenlegi árfolyamon számítva több mint 190 milliárd forintos) hitelének refinanszírozása, azaz új feltételek melletti finanszírozása.Ez önmagában nagyon fontos hír, hiszen a jövőre lejáró, óriási mértékű kötelezettség sorsa az egyik legégetőbb aktuális kérdés volt a lengyel cégben, ahogy egyre fenyegetőbben közeledett 2026, a kötvény kifutásának ideje. A cégnek az MNB-alapítvány körüli botrány miattolyan negatív volt a megítélése, hogy önmagában a refinanszírozás ténye is siker, a nyáronegészen vészjósló hírek jötteka társaság pénzügyi helyzetéről. Más kérdés, hogy az új hitel nagyon drága lett: vagyis innentől a cég sokkal többet fog kamatokra költeni, illetve csak a sokkal kedvezőbb éves megtérülésű ingatlanbefektetéseire mondhatjuk, hogy azok gazdaságos projektek.Úgy is fogalmazhatunk, hogy a megnövekedett kamatteher miatt a GTC mint portéka már nem olyan vonzó.A kamatterhek finanszírozásához, illetve az adósságok csökkentéséhez a GTC-nek több értékes eszközétől is meg kell majd válnia a közeljövőben, holott épp a kiváló iroda és kereskedelmi ingatlanportfólió tette eddig attraktívvá a céget. Ez a feladat már Rencz Botondra vár, aki idén augusztus óta dolgozik a GTC-nél. Korábban közel 30 évet töltött az EY-nál (korábban Ernst & Young) és az Arthur Andersennél, ahol különböző vezető pozíciókat töltött be. Az adótanácsadó és cégvezető azt a lengyel Małgorzata Czaplickát váltja, akit a GTC szinte minden korábbi vezetése nagyon kedvelt, rövid időre még első embernek is előugrott. Úgy tudjuk, fontos érdemei voltak a finanszírozás újrafazonírozásában, de vélhetően a magyar főtulajdonos magyar vezetőt akart.Nézzük tehát az új kötvényt! A GTC most jóval drágábban jut finanszírozáshoz, mint 2021-ben. Ha csak a feltételeket és a névleges kamatokat nézzük, 2021-ben még 2,25 százalékos névleges kamaton és fedezet nélkül kapott finanszírozást a GTC, most 6,5 százalékon és jó sok fedezet betolásával. A kamatok változása valójában még ennél is rosszabb képet mutat, mert akkor az értékesítési felárral még alacsonyabb (1,95 százalékos) finanszírozási költség jött ki, most a GTC-től kapott tájékoztatás szerint a kötvény valós effektív költsége - beleértve a kibocsátási diszkontot is - körülbelül 7,7 százalék.A 7,7 százalék és a 6,5 százalék közötti különbözet (1,2 százalékpont) a kibocsátási diszkont évesített, százalékban kifejezett terhe. A kibocsátási diszkont azt jelenti, hogy a befektetők 100 százalék helyett valójában egy kicsit kevesebbet fizettek a kötvényért, de a GTC-nek a futamidő lejártakor 100 százalékot kell majd visszafizetnie.Természetesen ez a hatalmas kamatemelkedés nem pusztán annak szól, hogy maga a cég ennyivel nehezebben adható el, a globális kamatkörnyezet is változott. Mégis kemény abba belegondolni, hogymíg egy évi 5 százalékot hozó ingatlanbefektetés a régi finanszírozás mellett szép nyereséget termelt a cégnek, addig ma már a finanszírozás változása miatt ez már mínuszos befektetés.Márpedig a GTC-vel foglalkozó magyar szakemberek (Hegedüs István, a tulajdonos Optima vezetője, Gór Csaba, a PADME elnöke, Varga Mihály jegybankelnök bizalmasa, illetve a GTC vezető testületeibe beülő magyarok, Rencz Botond mellett többek között Martonyi Zoltán jogász, illetve Ország Mihály bankár) most láthatóan arra rendezkedtek be, hogy javítanak a GTC helyzetén. Az alapítvány legfeljebb utána próbál csak kiszállni az érdekeltségből, amit persze az MNB új vezetése a háta közepére sem kívánt.Ez a kelet-közép-európai ingatlancég olyan erős volt valaha, hogy elrontani még hosszú évek felelőtlen vezetése mellett sem volt könnyű, mondta nekünk az egyik GTC-s vezető. Nézzünk néhány, részben biztató számot, ami most jellemzi a mai üzletet! A GTC SA tőzsdén jegyzett cég, így az üzleti folyamatairól agyorsjelentésekbőltudnak a befektetők tájékozódni. A legfrissebb riport alapján:az idei év első felében a cég 101 millió euró (közel 40 milliárd forintnak megfelelő) bevételt realizált az ingatlanjai bérbeadásából;az eladósodottság LTV-mutatója 51,8 százalék (a loan to value azt jelenti, hogy az ingatlanok eszközértékéhez képest 51,8 százalék a hitelek aránya);kerekítve 2,9 milliárd euró (körülbelül 1100 milliárd forint) az összes eszköz értéke;1,6 milliárd euró körül van az összes adósság;az irodák foglaltsága szintje 86 százalék;80 millió eurónyi készpénze van a társaságnak.Egy ingatlanos cég akkor ér sokat, ha a portfóliója széles, jól diverzifikált. A GTC korábbi vezetése viszont annyira túlfeszítette a húrt, annyira erején felül fejlesztett (ráadásul pontaz MNB-székház ügyébenis mindenfélebotrányba keveredő Raw Development céggel) és vásárolt, hogy a csoport már kénytelen eladogatni ingatlanokat.Az ebből származó összesített bevétel sem kevés:a GTC 10 millió eurót kapott a zágrábi Matrix C irodaház eladásából;23 milliót a belgrádi GTC X irodaház értékesítéséből;egy Varsó Wilanów kerületében eladott telek 55 millió eurót jelentett;2025 harmadik negyedévében egy katowicei telket is értékesítettek 4 millió euróért;a GTC feltételes megállapodást írt alá egy telek eladására Varsó Mokotów üzleti negyedében 7 millió eurós értékben;a cég azt is tervezi, hogy lezárja néhány kiválasztott bukaresti telek eladását, amelyeket eredetileg lakóépület-projekt céljára szántak, ez 7,5 millió eurót hozhat.A csoport talán legérthetetlenebb beruházása az a tavalyi üzlet volt, amelynek keretébena feszítő likviditási helyzet ellenére 5200 német lakást vett, döntően Kaiserslautern, Helmstedt és Heidenheim városokban, illetve azok környékén. Ezektől azt remélhetik, hogy majd némi feljavítás után szintén értékesíteni tudja a cég: a jó hír számukra az, hogy mint láttuk, az ingatlanok bérbeadási szintje 86 százalékos lett, ami 3 százalékpontos növekedést jelent az előző év végéhez képest.A GTC belső ügyeire rálátó forrásaink alapvetően nagy elégedettséggel beszéltek a bevezetőben említett sikeres refinanszírozásról. "A finanszírozás egyáltalán nem olcsó, de a nyáron ennél még sokkal rosszabb finanszírozásra számítottunk, vagyis most mindenki veregeti a saját vállát, mindenki boldog, hogy milyen ügyesek voltunk" - hallottuk egy közreműködőtől. Az eredményről szóló bejelentést nemcsak a társaság, de például a GTC jogi tanácsadója, aDentonsis kirakta a honlapjára.A tárgyalások hátteréről úgy értesültünk, hogy bár korábban azt lehetett hallani a piacon, hogy a magyar MBH szerepvállalása is felmerült, végül a magyar bank nem szeretett volna még jobban involválódni a történetbe. Így teljesen nemzetközi lett a deal, nemcsak a szervezők között, de a befektetők között sem hallottunk magyar intézményről.A közleményből tudható, hogy a 455 millió euró értékű, 2030-ban lejáró, elsőbbségi, biztosított (fedezetekkel ellátott) kötvényeket évi 6,5 százalékos névleges kamattal bocsátották ki. A közlemények szerint a tranzakcióra nemzetközi intézményi befektetők és lengyel alapok széles köre jelentkezett. A Schroders úgynevezett horgonybefektetőként járt el, a csoport vállalta, hogy 275 millió euró értékű új kötvényt vásárol. A GTC 2025. október 1-jén vételi ajánlatot tett 500 millió eurós, 2026-ban lejáró, fedezetlen kötvényeire.Úgy tudjuk, hogy a GTC részéről döntően nem a magyar tisztviselők, hanem Małgorzata Czaplicka, a GTC korábbi, már említett vezérigazgatója tárgyalt, míg a szervezésbenaz a Jiri Svarcjátszott kulcsszerepet, aki úgy ismeri a magyar piacot, mint a tenyerét. Svarc sokat dolgozott hazai államkötvények kibocsátásán, az MKB egykori dealjein és a 4iG áttételes, Eximbankon keresztül végzett finanszírozásán is.Az új kötvények 2030 októberében járnak le. A kötvényekre az angol jog vonatkozik, és a GTC-től azt is tudjuk, hogy az Euronext Dublin globális tőzsdéjén már jegyzik is a papírokat. A fedezetet a GTC-csoport leányvállalatai garantálják, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában található első osztályú kereskedelmi eszközök portfóliójára jegyeztek be jelzálogot, valamint egy hamarosan létrehozandó luxemburgi leányvállalat részvényeire is, amely közvetve a varsói Galeria Północna bevásárlóközpont tulajdonosa lesz. A fő szervező a JP Morgan volt a Linklaters jogi tanácsadásával, a GTC-t pedig a Dentons jogi tanácsadóként, a Perella Weinberg Partners pénzügyi tanácsadóként segítette.Ahogy próbáltunk hátterezni az MNB-ügy érintettjeivel, azt tapasztaltuk, hogy az egykori optimás, alapítványi tisztviselők, mindenféle haszonhúzók mintha egyre nyugodtabbak lennének. Számukra ugyanis az utóbbi időszakban kedvező fejlemény volt, hogy ha drágán is, de sikerült a GTC-t refinanszírozni, ráadásul az államújra pénzt adott Kecskemétnek, hogy építsen egyetemi kampuszt - ugyanaz egyetemet támogató alapítvány felelőtlensége miatt elmarad egy nagy beruházása városban, de ez kevésbé látható. Ráadásul az MNB feljelentései körül is hanyag kezelés és hasonló címszavak kerülnek elő, de ezekben a mindenféle eljárásokban nem bukkan fel a magánszereplők mérhetetlen gazdagodása.A legélesebb konfliktusok most akörül vannak, hogymeg tudja-e Matolcsy György volt jegybankelnök köre tartani a befolyását a METU-nál, hiszen a volt jegybankelnök alighanem szívesen töltötte volna visszavonulása utáni időszakát ebben a tudományos közegben. Ebbenegyre jobban áll az MNB új vezetése, lassan sikerül a színfalak mögött megállapodni a bebetonozott régiekkel, és szabadon, jogi ördöglakatok nélkül lehet gondolkodni az egyetem jövőjéről.Az is jól látható, hogy a hazai befolyása csökken ennek a korábbi körnek (itt elsősorban Matolcsy György fiára, Matolcsy Ádámra és régi barátaira, Somlai Bálintra és Száraz Istvánra gondolunk), az MBH körülmár kevesebb a befolyása a csapatnak, hiszen az biztosan veszélyeztette volna a NER legbelsőbb köreinek az érdekeit, ha az ország második számú bankjára jobban rányomja a bélyegét a botrány. A korábbi főszereplők (vagyis az említett Matolcsy Ádám, Száraz István és Somlai Bálint) közöttsok a tranzakció, jogi lépés, a felek elszámolnak, kiszorítják egymást, de a nyilvános adatokban ebből azért nem sok látszik.A legnagyobb kérdés pedig nyilvánvalóan továbbra is az, hogy összességében mi maradt meg az MNB-alapítvány vagyonából, mennyire lesz képes a vagyont kezelő Optima visszafizetni a kecskeméti egyetemi alapítvány 110 milliárd forint körüli követelését, illetve az MBH Bank 70 milliárd forintra taksált hitelét. A hitelezők ebben nincsenek nagyon rossz helyzetben, a legtöbb becslés arra utal, hogy lesz rájuk forrás - a kérdés inkább az, hogy az eredetileg betett alapítói vagyonból mennyit tapsoltak el a döntéshozók.A régi vezetők mindenesetre láthatóan magabiztosak, már azt is pedzegették, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és az MNB új vezetése "okozza a bajt", mert ha a jegybanki elnökváltás óta nem árasztaná el a sajtót rossz hírekkel, mindenféle jelentéssel és feljelentéssel, ha jobban kiállt volna a GTC mellett, akkor biztosan olcsóbban lehetne finanszírozni a társaságot. Mindez persze bizonyos logika mentén akár igaz is lehet, de azért az pofátlanság csúcsa az, ha a baj okozói nem önmagukat, hanem a valós helyzet feltáróit és bemutatóit okolják.Azért ismerjük meg a régiek véleményét is. Úgy tudjuk, hogy a GTC vezetése már Matolcsy György jegybanki regnálása alatt, 2024 végén dolgozott a refinanszírozáson. Tény, hogya tavaszi viharos események(elnökváltás, személycserék, ÁSZ-jelentések, feljelentések) miatt volt egy hosszabb tárgyalási szünet, kivárás, visszavonulás, mert a GTC vezetői is érezték, hogy hirtelen nagyon rossz lett a cég híre, nem voltak jók a refinanszírozás esélyei.A kötvényjegyzés után most van, aki abban bízik, hogy egy-két éven belül, ha normalizálódik a cég helyzete és lejjebb megy a globális kamatszint, a mainál olcsóbban lehet majd hitelt felvenni - vagyis egy újabb körben érdemes lenne refinanszírozni a GTC-t.Sokan jósolták nekünk korábban azt, hogy a PADME viszonylag rövid távon szeretné értékesíteni vagy magát a GTC-érdekeltségét, vagy fokozatosan annak portfólióját, hiszen nem szeretnének profilidegen vagyonkezeléssel foglalkozni, menekülnének az örökölt helyzettől. Csakhogy, mint azt visszatérően hallottuk, ezt senki nem akarja deklarálni. "Mindig minden ingatlan eladó, egyikbe sem szabad beleszerelmesedni, az eladás csak ár kérdése. De ha valaki kirakja az ablakba, hogy minden eladó, az végkiárusítás szagú, úgy nem lehet jó árat kapni" - mondta egy, a portfóliót jól ismerő szakember.Azaz segíti a likviditást, ha a GTC eladja az ingatlanjait, közben viszont gyorsan leépül egy még mindig értékes cég: hiszen ahogy arról már volt szó, az ingatlanos társaság akkor értékes, ha jól diverzifikált. Egy nagyobb portfóliónál jobb a finanszírozás, jobb a rating, ha összemegy a portfólió, az csökkenti az értékeltségeket is.Ráadásul az Optima eléggé be is van szorulva. A GTC-ben meglevő ingatlanok egyedi eladása nem lehet az alapja például a kecskemétiek kártalanításának, azt az Optimának máshogyan kell előteremtenie (hiszen amennyiben a GTC ingatlant ad el, az a GTC likviditását ugyan segíti, de osztalékként nem tudja a GTC kifizetni a pénzt az Optimának, mert azt a kötvényesek nem engednék). Az Optima tehát magát a GTC-érdekeltséget tudná eladni, de ezt a mostaninál jobb áron szeretnék a mai döntéshozók, így most a feljavítás fázisa következik - erősítették meg az érintettek a háttérbeszélgetéseken. Kecskemét pénzhez jutási reményeit rövid távon a másik befektetés,a svájci Ultima Capital sem táplálja. Az Optima ugyanakkor ezeket biztosan2031 előtt szeretne likvidálni(a kecskeméti alapítvány 2021-ben tíz évre adta kölcsön a pénzét az Optimának). Vagyis Kecskemét bízhat abban, hogy a 2031-ben esedékes lejárat előtt visszakapja a pénzét, de a közeljövőben nem.Ami pedig az ilyenkor szokásos matekot illeti: az adós Optimának vankét kiemelt vagyoneleme, a GTC-ben és az Ultimában. A GTC-ben birtokolt 62,6 százalék (359,5 millió részvény) a legutóbbi tőzsdei árral, 3,7 złotyval számolva 1,33 milliárd złotyt ér. Ha ezt az értéket megszorozzuk 92 forinttal (írásunk idején az MNB ezt az árfolyamot tüntette fel), akkor ez forintban 122 milliárd forint. Ez alapján fogalmazhatunk úgy, hogy a GTC-részesedés fedezi a kecskeméti egyetem 110 milliárd forintos adósságát. (A GTC vezetői azt szeretnék, ha nem a tőzsdei árral, hanem a cégben lévő eszközök értékével lehetne számolni, ebben az esetben a GTC teljes nettó eszközértéke 1,3 milliárd euró, ennek a 62,6 százaléka 814 millió euró, azaz nagyjából 320 milliárd forint.) A cikkünkben most nem taglalt másik fontos érdekeltség, az Ultima-részesedés nagyjából 80 milliárd forintot érhet most.Ha a jelenlegi árfolyam alapján kalkulált 122 milliárd forinttal, illetve az Ultima nagyjából 80 milliárdjával számolunk, az összesen nagyjából 200 milliárd forintnyi vagyon.Ezzel kalkulálva az adósságok után nem marad semmi, huss, elszállt az egykor betett 266 milliárd forint.Ha az MNB által delegált új emberek remekül végzik a dolgukat, és vissza tudják emelni a realizálható értéket egészen a könyv szerinti értékig, akkor "csak" a tíz év elmaradt hozamai és 60-100 milliárd forint veszteség kérhető számon az elmúlt 10 év tisztviselőin. Talán abban is bízhatnak, hogy a GTC jelenlegi menedzsmentje és szaktudása alapján a háború után az ukrajnai újraépítésben is szerepet kapna. Természetesen amíg a magyar befektető áll a cég mögött, ez a lehetőség korlátozott, de ez esetleg vonzóvá teheti egy nemzetközi invesztor számára.Csomagolhatjuk ezt bárhogyan, megfogalmazhatjuk a legjobb szcenáriókat, adófizetői szempontból valójában még a legjobb forgatókönyv is rémes.A GTC-vel részletesen foglalkoztunk az MNB-botrányt bemutató filmünkben,A nagy játszmábanis.
|
Az MNB-alapítvány lengyel cége új hitelt és új vezért kapott: a helyzet pocsék, de nem reménytelen
|
Bár bántóan magas kamattal, de végre forráshoz jutott az MNB-alapítvány lengyel tőzsdei cége. A GTC fellélegezhet, közben az MNB azon küzd, hogy a cég tőzsdei ára közelítsen a portfólió eszközértékéhez. Mindezt új, magyar vezérigazgató irányíthatja.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/29/mnb-alapitvany-kotveny-gtc-varga-mihaly-refinanszirozas-veszteseg-kecskemet-mbh
|
2025-10-29 09:16:11
| true
| null | null |
Telex
|
Aláírásgyűjtésbe kezdtek Menczer Tamás Pest vármegyei választókerületének több településén is a polgármesterek az elmúlt napokban, hogy a fideszes képviselő lobbizzon régóta vágyott helyi fejlesztések kormányzati támogatásáért. Solymáronműfüves focipályát, Pilisszentivánonjátszóteret,CsobánkánésZsámbékonútfelújítást szeretnének az aláírók, akiknek az adatait és elérhetőségét Menczer Tamás kapja meg.A Fidesz országgyűlési képviselője a Telexnek azt mondta: az általa javasolt akció nem a választói adatbázis bővítéséről szól, és azt ígéri, csak a megadott helyi fejlesztés ügyében küld majd levelet azoknak, akik erre felhatalmazták. Bő öt hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt ugyanakkor nehezen lehet leválasztani a kampányról azt, ha a Fidesz képviselőjelöltje levélben keresi meg a választókerületben élőket. Az időzítés azért is érdekes, mert Orbán Viktor két hetea Harcosok Klubja zánkai edzőtáborábanarról beszélt, hogy nincsenek jó állapotban a Fidesz adatbázisai, és nemréga Fidesz is országos aláírásgyűjtésbe kezdett"Brüsszel háborús tervei ellen".Zlinszky Péter solymári polgármestert a helyi sportklub egyik vezetője hívta fel pár hete, hogy gyűjtsenek aláírásokat a régóta tervezett műfüves focipályáért. Mint kiderült, az ötlet személyesen Menczer Tamástól érkezett, aki nemrég a solymári körforgalom átadóján már belengette, hogy jó esély van erre a beruházásra."Szeretnénk megragadni ezt az esélyt. Azért álltunk bele, hogy megmutassuk, mennyire fontos a solymáriaknak a focipálya"- mondta a Telexnek Zlinszky, aki tavaly a Tegyünk Együtt Solymárért Egyesület színeiben nagy meglepetésre legyőzte a Pest vármegyei kisváros 18 éve hivatalban lévő fideszes polgármesterét, Szente Kálmánt. Szerinte az adatvédelmi tájékoztatóban kellő alapossággal meghatározták, hogy milyen célból keresheti fel Menczer Tamás a focipályát támogatókat. Az aláíró ívre csak a nevet és a lakcímet volt kötelező felírni, az emailcím megadása opcionális, így nem tartja problémásnak ezek átadását.A helyi Facebook-csoportokban azért volt néhány negatív komment arról, hogy kampánycélra használnák az adatokat, de a polgármester szerint a többség úgy volt vele: a focipálya fontos cél, és egy aláírás belefér. "Egy kifejezetten jó, demokratikus nyomásgyakorlásnak tartom az aláírásgyűjtést" - tette hozzá Zlinszky, aki szerint az akció azt igazolta vissza, hogy valóban van társadalmi támogatottság a fejlesztés mögött. Hétfőn 1431 aláírással adta át az íveket Menczer munkatársának, de arra még nem kapott ígéretet, hogy valóban megépülhet-e a focipálya, amihez nagyságrendileg 200 millió forintra lenne szükség.Zsámbék fideszes polgármestere, Horváth László több utca felújításáért kezdett lobbizni. "Azt gondoltuk, hogy jó ötlet megtámogatni a kérésünket aláírásokkal. Ha továbbmegy képviselő úr, meg tudja mutatni, hogy valós társadalmi igény és támogatottság van a projekt mögött" - mondta lapunknak a település vezetője.Szerinte az aláíróív adatvédelmi tájékoztatásából egyértelműen kiderül, hogy azt csak a fejlesztéssel kapcsolatban lehet használni. "Nem kerülnek bele a zsámbékiak adatai semmilyen Fidesz-adatbázisba vagy Kubatov-listára" - jegyezte meg a polgármester. Horváth szerint csak "néhány radikálisabb tiszás szavazó" terjeszti azt Zsámbékon, hogy az aláírásokat később kampánycélra használnák, de ez nem igaz. Neki nincs olyan félelme, hogy a Fidesz képviselőjelöltje visszaélne az adatokkal a kampányban, mert mint fogalmazott: "Menczer Tamást korrekt embernek ismerem", és eddig is mindig számíthatott rá, ha bármilyen kérdése volt."Természetesen a törvényeket be fogom tartani, senkinek nem kell attól tartania, hogy olyan levelet kap tőlem, amire nem hatalmazott fel" - mondta a Telexnek Menczer Tamás. A fideszes politikus tagadta, hogy a választókerületében indult aláírásgyűjtés a választói adatbázisa frissítéséről vagy bővítéséről szólna. Szerinte az aláíróív alján található adatvédelmi tájékoztatóban világosan fogalmaztak: csak az adott fejlesztéssel kapcsolatban fogja megkeresni azokat, akik erre az aláírásokkal felhatalmazzák. Elmondása szerint arról szeretné őket tájékoztatni, hogy hol tart a tárgyalásokkal, és mit tett a beruházásért.Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy olyan kampánylevelekre számíthatnak az aláírók, amelyek szerint Menczer Tamás épp tárgyal a miniszterelnökkel, Menczer Tamás sikeresen megegyezett a fejlesztésről, Menczer Tamás fotózkodik az építkezésen, és Menczer Tamás az átadón átvágja a szalagot.Az ön településén is indult ehhez hasonló aláírásgyűjtés? Írja meg nekünk [email protected]ímre!Megkérdeztük a képviselőtől, hogy mi lett volna, ha egy polgármester nemet mond az aláírásgyűjtésre. Szerinte ez csak egy hipotetikus kérdés, mert nem fordult elő ilyen, de mindenkinek szíve-joga volt erről dönteni. "Nem buták a polgármesterek és a helyi közösségek sem. Azt kérdezték, hogy hol írhatják alá, hogy szükségük van az adott fejlesztésre" - mondta Menczer, aki szerint a települések érdeke, hogy megvalósuljanak a kért beruházások.Arról is beszélt, hogy ebben a ciklusban eddig 60 milliárd forint érkezett a választókörzetébe, és a jövő áprilisi választásig további 2 milliárd forintot szeretne behozni azon a 600 millión felül, amennyibe a Pátyot Telkivel összekötő út felújítása kerül. Erről személyesen Orbán Viktorral tárgyal, és a megbeszélések már a végéhez közelednek. Az elmúlt időszakban megkereste a választókerület polgármestereit és helyi közösségeit, hogy felmérje, milyen fejlesztéseket szeretnének a települések.Mivel a 2 milliárd forintos keretösszegnél jóval nagyobb igények érkeztek,ő javasolta a polgármestereknek és a helyi közösségeknek, hogy kezdjenek aláírásgyűjtésbe, és nézzék meg: melyik beruházás mögött mekkora társadalmi támogatottság van."Semmiképpen sem használnám a versenyeztetés szót, mert nekem szándékomban áll az összes fejlesztést megvalósítani. Pusztán időrendi sorrendet tudok felállítani az aláírások alapján" - mondta a fideszes képviselő a kérdésünkre. Az aláírók arra kapnak garanciát szerinte, hogy ő mindent meg fog tenni azért, hogy belátható időn belül meginduljanak a kért fejlesztések.Ebben bízik Gulcsik Vilmos, Csobánka fideszes önkormányzati képviselője és alpolgármestere is. A település egyik régóta tervezett útfelújítása tartaléklistára került a Magyar Falu Programban, azaz nem kapták meg a 45 millió forintos támogatást. "Ebből még bármi lehet. Megpróbálunk mindent megtenni azért, hogy ne utasítsák el" - mondta az alpolgármester, amikor az aláírásgyűjtésről kérdeztük. A csobánkaiaknak sincs olyan ígéretet, hogy megkapják a pénzt, ha kellően sok aláírást gyűjtenek össze, de Gulcsik azt reméli, Menczer az aláírásokkal felvértezve jobban tudja nyomatékosítani a tárgyalásokon, hogy mekkora szükség van a megpályázott útfelújításra.Az aláírásgyűjtéseket nézve Csobánka furcsa módon kilóg az előző települések sorából. A 2022-es választáson itt még Vitályos Eszterre szavaztak, aki a szentendrei központú választókerület képviselője lett. Amikor tavaly az Országgyűlés fideszes többségeátrajzolta Pest vármegye választókerületi beosztását, Csobánka átkerült abba a körzetbe, ahol jövőre már Menczer Tamás lesz a Fidesz jelöltje."Én vagyok a Fidesz választókerületi elnöke, és én fogok ebben a körzetben indulni. Teljesen logikus és helyes"- válaszolta Menczer arra a kérdésünkre, hogy rendben van-e, ha a csobánkaiak nem a megválasztott képviselőjükkel egyeztetnek a fejlesztésekről, hanem a jövő évi választás egyik jelöltjével, akinek formálisan jelenleg semmi köze a településhez azon kívül, hogy a Fidesz pártszervezetén belüli tisztsége ide köti.Hasonló helyzetben van Pilisborosjenő is, amely szintén a választókerületek átrajzolása után került Menczer látókörébe. A kis község az elmúlt napokbanazzal került a hírekbe, hogy a 2097 Csoport Egyesület polgármestere, Tömöri Balázs a lakossági felháborodást látvalemondta Menczer Tamás ünnepi beszédétaz önkormányzat október 23-i megemlékezésén. A fideszes képviselő ezt szemmel láthatóan zokon vette. "A következő hónapokban a választókörzetem minden településén komoly fejlesztések fognak indulni, történni és kezdődni, zajlani. A borosjenőiek azt fogják látni, hogy mindenhol fejlesztések vannak, érted, az összes településen, csak nálatok nem, mert te nem végezted el időben a munkádat" - üzente Tömörinek a fideszes képviselő.Menczer azt állítja, hogy Tömöri a kért adatszolgáltatást elmulasztotta, a polgármester azonban nem tud arról, hogy bármiféle adatszolgáltatással elmaradtak volna. A fideszes képviselő mindenesetre azt ígéri: egyetlen település sem fog kimaradni a fejlesztésekből, és igyekszik "a polgármester úr hibáit kijavítani". A pilisborosjenői polgármester lapunknak azt mondta: hozzájuk nem érkezett eddig olyan megkeresés, hogy kezdjenek aláírásgyűjtésbe. Szerinte a települések egyébként olyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, hogy pillanatok alatt össze lehet gyűjteni egy csomó aláírást a régóta várt fejlesztések mellett.Az aláírásgyűjtő akciók időzítése azért is érdekes, mert Orbán Viktor két hete azt mondta a Harcosok Klubja zánkai edzőtáborában, hogynem áll jól a Fidesz mozgósítási rendszere, amelynek alapja a megbízható és széles adatbázis. "Nincsenek jó állapotban az adatbázisaink" - ismerte el zártkörben a miniszterelnök, aki szerint nem lehet úgy választást nyerni, ha nem ismerik névről az összes szavazót.Orbán szerint az aktivistáknak a szavazásokig legalább kétszer-háromszor fel kell keresniük a szavazókat, majd a választási kampányban "többször megtámadva őket mindenféle hívásokkal és kontakttal" elvinni szavazni. "Ha ez nincs, akkor nem tudunk nyerni" - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint most nehezebb dolguk lesz, mint eddig bármikor.Menczer Tamás a helyszínen követte Orbán Viktor beszédét, ami az ő értelmezése szerint arról szólt, hogy a Fidesz megnyeri a választást. A győzelemhez vezető út egy fontos része a mozgósítás. "Valóban meg kell találnunk minden választópolgárt, aki bennünket támogat. Ezt is fogjuk tenni a következő öt hónapban" - tette hozzá.Megkérdeztük Menczert arról, mire gondolhatott Orbán Viktor, amikor azt mondta, nem áll jól a Fidesz adatbázisa."Bizonyára arra, hogy nem minden munkánkat végeztük el tökéletesen. Itt az ideje, hogy kijavítsuk."- válaszolta a Fidesz kommunikációs igazgatója, arra azonban nem kívánt válaszolni, hogy ki a felelős a hibákért. "Mi egy közösség vagyunk. Együtt vagyunk az örömben, együtt vagyunk akkor is, ha valamit ki kell javítani."A Pest vármegyei választókerületében ő magabiztosan tekint a kampányra. "2022-ben is megnyertem egy nyerhetetlennek tartott körzetet, most is megvan a győzelmi tervem. Pontosan tudom, hogy mit kell csinálnom, a munkát el fogom végezni, és utána meg fogom nyerni a választást."A 2022-es választáson a szavazatok 46,77 százalékával győzött Pest megye 2. választókerületében, 1378 szavazattal kapott többet, mint a hatpárti ellenzék jelöltje, Szél Bernadett. Ehhez a körzethez tartozott akkor még többek között Budaörs, Budakeszi és Biatorbágy. A Pest vármegyei választókerületek tavalyi átalakítása után Menczer jövőre Pest vármegye 3. választókerületében indul, amely központja Pilisvörösvár, de a települések többsége ismerős lesz neki.
|
Aláírod, hogy újítsák fel az utat a faludban, aztán Menczer Tamás ír levelet
|
Aláírásgyűjtésbe kezdtek a fideszes képviselő választókerületének több településén, hogy lobbizzon régóta vágyott helyi fejlesztésekért. Az aláírók adatait és elérhetőségét Menczer kapja meg, de szerinte ez nem a választói adatbázis bővítéséről szól, mert csak a helyi beruházás ügyében küld leveleket. Nemrég Orbán Viktor arról beszélt, hogy nincsenek jó állapotban a Fidesz adatbázisai.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/31/menczer-tamas-fidesz-alairasgyujtes-pest-megye-adatbazis-felujitasok
|
2025-10-31 06:56:54
| true
| null | null |
Telex
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.